Kaczyńskin gúnyolódik Lengyelország legnépszerűbb dala, kicenzúrázták a közrádióból

„A te fájdalmad jobb, mint az enyém” – a lengyel kormánypárt elnökének szúr oda a máris milliós nézettségnél járó dal. Hiába végzett a toplisták élén, a közrádióban túlbuzgó kezek távolították el onnan.

Országos politikai botránnyá érett egy kultikus lengyel zenész, Kazik Staszewski legújabb, csupán pár napja megjelent, a Youtube-on hétfőig már több, mint ötmilliószor megtekintett dala, ami Jarosław Kaczyńskit, a Lengyelországot uraló Jog és Igazságosság párt elnökét veszi célkeresztbe,

Miután a dalt pedig – a TVN24 tudósítása szerint – kicenzúrázták a közrádió zenei csatornájának adásából, akkora lett a felháborodás, hogy még a miniszterelnök is kénytelen volt megszólalni az ügyben.

De miről van szó?

Április 10-én volt tíz éve, hogy egy repülőgépkatasztrófában Szmolenszk mellett meghalt Lech Kaczyński, Lengyelország akkori elnöke. Jarosław Kaczyński azóta minden évben meggyászolja elvesztett testvérét. A tizedik évforduló azonban még keserűbbre sikeredett: folyamatosan növekvő esetszámok mellett Lengyelországban szigorú kijárási korlátozások mellett folyt csak az élet, április közepéig még az erdők, temetők is zárva voltak mindenki előtt.

Illetve majdnem mindenki előtt. Az április 10-i évtizedfordulón ugyanis Jarosław Kaczyńskinek megengedték, hogy elmenjen testvére sírjához és megemlékezzen a keserű évfordulóról.

A pártelnökkel való különleges bánásmód nagy indulatokat korbácsolt lengyel ellenzéki körökben.

Ennek az eredménye lett a hazájában csak Kazik néven ismert zenész május 8-án megjelent dala, a „Te fájdalmad jobb, mint az enyém”, melyben az egyedül gyászoló Kaczyński álszentségét ekézi. Nem meglepő módon a dal óriási siker lett, az azóta eltelt tíz napban ötmilliónál is többen látták, de

A kommunista cenzúrát túlélte, a PiS-ét már nem?

Történt ugyanis, hogy a lengyel közrádió zenével foglalkozó hármas csatornája, a Trójka nagyon úgy tűnik, kicenzúrázta a dalt a saját toplistájáról. Múlt pénteken ugyanis még a toplista élén volt Kazik a kormánypárt elnökén gúnyolódó dala, de szombat reggelre a Trójka oldaláról minden a dallal kapcsolatos cikk egy csapásra törlődött, ahogyan a pénteki toplistán elért első helyezése is.

Nem telt el sok idő, hogy a hallgatók kiszúrják a cenzúrát, a felháborodás pedig egyre nagyobb lett a hármas csatorna közleményének köszönhetően: először a csatorna főszerkesztője állította azt ugyanis, hogy a pénteki szavazásnál a szabályozásokat megszegték (hogy hogyan, azt már nem mondta el), ezért az eredményt törölték. Később már a közrádió elnökének kellett magyarázkodnia, mivel szerinte az elektronikus szavazásnál egy listán kívüli dalt szavaztak meg véletlenül, az eredmény pedig nem tükrözte a hallgatók valódi szavazatait

Vasárnap már hármas csatorna programigazgatója jutott el addig, hogy a pénteki szavazáson manuálisan manipulálva lettek a szavazatók, és valójában Kazik dala nem az első, hanem csak a negyedik helyen végzett.

A hadoválás sok lengyelnek sok lett, ugyanis a Trójka zenei toplistája több, mint csupán egy zenei toplista. A lista már 38 éve fut ugyanis, ráadásul nagyrészt külső befolyástól függetlenül. Még a vasfüggöny mögött töltött évek alatt is sok nyugati dalt adtak le a lengyelek szavazatainak köszönhetően, ez pedig unikumnak számított a 80-as években óriási szegénységet és komoly elnyomást megélő Lengyelországban. A hármas csatorna kultikus listájáról szóló szavazás eredményébe való belenyúlás nem véletlenül akasztotta ki tehát a lengyeleket, és hozott még több Youtube-megtekintést Kaziknak.

Sok rádiósnak elege lett, a miniszterelnök a nemzetet félti

Ezzel párhuzamosan több rádiós ott is hagyta a Trójkát, köztük olyan kultikus figurák is, mint a rádiónál már 35 éve dolgozó Marek Niedźwiecki, aki a zenei lista házigazdája volt, csupán három év kihagyással már 1982 óta. Niedźwiecki szerint miután tisztességtelenséggel vádolták meg az adás összeállításával kapcsolatban – utalva itt a közrádió elnökének nyilatkozatára. Szombaton pedig a hármas csatorna munkatársai néma tüntetést tartottak

A közrádió dolgozóinak tiltakozása innen már a legfelsőbb politikai körökbe is elért – ha a temetőt látogató Kaczyński nem is, de Mateusz Morawiecki miniszterelnök már kénytelen volt reagálni. A kormányfő ismerős érvelést hozott elő: mikor az egész világ a koronavírussal harcol, elveszíti a munkáját, az egészségét, vagy épp az életét, vannak olyan „helyettesítő témák”, amelyek olykor-olykor célt tévesztenek. Ilyen például a hármas csatorna ügye is Morawiecki szerint hosszasan lamentálva azon, hogy a lengyel állam kötelessége megemlékezni a szmolenszki katasztrófáról, mert ha nem, akkor a nemzet csupán egy azonos nyelvet beszélő, de kontinuitás és közös értékek nélküli emberek csoportjává válik.

A lengyel közmédiát egyre több kritika éri, hogy mióta 2015-ben a Kaczyński-féle PiS került hatalomra,

A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet 2020-as sajtószabadság-indexe szerint Lengyelország a 62. helyen áll a 180-ból, úgy, hogy 2015-ben – a PiS-kormányzás első évében – a 18.-ról indult. Ennél rosszabb értéket az EU-n belül csak a görög (65. hely), máltai (81. hely), magyar (89. hely) és bolgár (111. hely) médiapiac tud felmutatni.