+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. május 16. szombat, 11:30
Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Małgorzata Kidawa-Błońska, a lengyel jobbközép Polgári Platform (PO) eddigi elnökjelöltje nem nagyon kertelt péntek délutáni varsói sajtótájékoztatóján. A lengyel alsóház, a Szejm alelnökeként is dolgozó politikus akkor jelentette ugyanis be, hogy mégsem indul a köztársasági elnöki pozícióért: mint fogalmazott, ezzel vállal felelősséget a rossz közvélemény-kutatási számokért.

 

A legfrissebb, május közepi kutatás ugyanis kereken 5 százalékot mutatott a legnagyobb ellenzéki párt elnökjelöltjének:

 

az elvárás ilyenkor ha nem is a regnáló elnökkel, az áderi skilleket és szerepfelfogást felmutató PiS-es Andrzej Dudával szembeni győzelem, de legalább a helytállás a második fordulóban.

 

Kidawa-Błońskát nemcsak a 49 százalékra mért Duda, hanem Szymon Hołownia, a függetlenként induló, vallásos konzervatív tévésztár (22 százalék), Władysław Kosiniak-Kamysz, a jobbos PSL parasztpárt elnöke (12 százalék) és még a szélsőjobboldali pártok közös jelöltje, Krzysztof Bosak (7 százalék) is lekörözte volna. Februárban a PO-s jelöltet még 20 százalékra mérték.

 

A VARSÓBAN GYAKORI TŰZFALFESTÉSSEL KAMPÁNYOL A FÜGGETLEN ELNÖKJELÖLT. A KONZERVATÍV TÉVÉSZTÁRT MOST A MÁSODIK HELYRE MÉRIK. FOTÓ: A FB-JA

 

Habár Kidawa-Błońska eleve nem volt egy erős jelölt, elnökjelöltségének sorsát végül nem a választók, hanem az elmúlt hetekben tett szerencsétlen nyilatkozatai pecsételték meg. Az Azonnalin folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a Lengyelországot kormányzó nacionalista-szociálkonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szinte a végsőkig kitartott amellett, hogy az eredeti tervek szerint, a Covid-19-járvány közepén, május 10-én rendezzék meg az elnökválasztást, ha kell, levélszavazással. Ez óriási tiltakozást váltott ki: az alkotmányossági aggályokon túl a szavazás tulajdonképpeni megszervezésére kinézett állami postavállalat dolgozóinak harmada közölte, hogy ők bizony szabadságra mennek, ha a járvány közepén ezzel szívatják őket, Kidawa-Błońska pedig kijelentette: bojkottálni fogja az elnökválasztást, ha a PiS kitart az eredeti időpont mellett. Nem meglepő, hogy a szavazói átpártoltak más jelöltekhez.

 

A kormánypártok végül megegyeztek abban, hogy egyrészt elhalasztják a járványra való tekintettel az elnökválasztást, másrészt viszont lehetővé teszik a levélszavazást, ám pontos dátumot most sem tudni, június vége, július eleje tűnik most reálisnak. Kidawa-Błońska a sajtótájékoztatón mindezt úgy értékelte: ha nem szólít fel bojkottra, ez nem történt volna meg, és Duda másodszorra is elnök lenne.

 

A Polgári Platformban sajtóinformációk szerint ketten küzdöttek egymással a Szejm-alelnök kiszállásával megüresedett elnökjelölti posztért. A vesztes végül Anne Applebaum férje, a most EP-képviselő Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter lett, aki a magyar sajtóba legutóbb a Deutsch Tamással folytatott kemény hangú levelezésével került be. A győztes pedig Varsó 2018 óta regnáló főpolgármestere, a korábbi külügyminiszter-helyettes, EP-képviselő, most PO-alelnök Rafał Trzaskowski, akit

 

polgármesterré választását követően a nyugat-európai balos-liberális sajtó nem győzött Lengyelország fiatal, energikus nagy reménységeként lefesteni.

 

Ennek megfelelően a PO új elnökjelöltje különösen meg sem erőltette magát, hogy az elnökjelöltségét bejelentő sajtótájékoztatóján bármi érdemit is mondjon, egy szabad, demokratikus Lengyelországról és egy erős államról beszélt, és hogy ő harcolni fog érte.

 

TRZASKOWSKI (KÖZÉPEN) MELLETT KARÁCSONY GERGELY BUDAPESTI FŐPOLGÁRMESTER, AMINT A V4-ES FŐVÁROSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT PREZENTÁLJÁK FRANS TIMMERMANSNAK, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ALELNÖKÉNEK. FOTÓ: TRZASKOWSKI / FACEBOOK

 

A Jagelló Klub nevű lengyel thinktank vezetője, Piotr Trudnowski elemzése szerint ez a lépés a lengyel ellenzéknek alapvetően rossz, és csak a Polgári Platformnak jó. Mint írja, a PiS érdeke, hogy fennmaradjon a lengyel politika kétosztatúsága, ami a politikai mezőt a PiS-re (és szövetségeseire), illetve a PiS ellenzékére osztja fel: a kétosztatúság ugyanis rekorderedményeket hoz a kormánypártok számára. A 2019-es EP-választáson hiába állt fel mindenki a PO-tól kezdve liberális minipártokon át a helyi MSZP-ig egy listára a PiS-szel szemben, a PiS 45:38-ra nyert az összellenzéki lista ellen. Trzaskowski és a hozzá hasonló „liberális dinoszauruszok” szerinte minden gond nélkül hoznák a biztos második helyet, ám Dudát megszorongatni nem tudnák, a PiS táborából ugyanis senki nem szavazna át rájuk.

 

A második fordulóban az ellenzék érdeke az lenne az elemzés szerint, hogy a parasztpártot elnöklő Władysław Kosiniak-Kamysz vagy a vallásos műsorvezető Szymon Hołownia mérkőzzön meg Dudával, ők ugyanis – mivel semmi közül a PiS által démonizált egykori PO-s miniszterelnök, Donald Tusk kormányzásához – kiszorítanák az embereket a PiS vagy PO dilemmájából (ez nagyjából az Orbán vagy Gyurcsány-dilemma lengyel megfelelője), és rengeteg új szavazói réteget tudnának megmozgatni a második fordulóban, nem beszélve arról, hogy a PiS táborában kevésbé elutasítottak, mint a PO politikusai, így akár demobilizálni is tudnák a kormánypárti választókat. Vagyis paradox módon

 

a PO akkor tett volna jót a lengyel ellenzékkel, ha versenyben tartja a bukott jelöltjét: csakhogy ezzel a párt is marginalizálódna, a pártstruktúra pedig szükségszerűen átalakulna, amit nyilván nem engedhet meg magának a jobbközép párt.

 

Az érvelés arról viszont megfeledkezik, hogy a PiS vs. PO felállás egy helyen hozott eddig nagyon látványos PO-s győzelmet, éspedig a 2018-as varsói főpolgármester-választáson: pont Trzaskowski győzte akkor le a PiS-es Patryk Jakit olyan különbséggel, hogy nem is volt szükség második fordulóra. Ezért fogalmazott úgy Trzaskowski jelöltsége bejelentésekor, hogy abban bízik, a változás Varsóból indul el.

 

ANDRZEJ DUDA MÉG FEBRUÁRBAN, MASZK NÉLKÜL. FOTÓ: FB

 

A PiS állami médiagépezete az elnökjelöltség bejelentését követően gyakorlatilag azonnal rászállt Trzaskowskira, kiemelve őt az ellenzéki mezőnyből. Szombat reggel a közrádió honlapján még a Jarosław Kaczyński PiS-elnökkel készített interjút is vele adták el. Lengyelország de facto vezetője szerint nem túl bonyolult a képlet: se Sikorski, se Trzaskowski nem alkalmas az elnöki posztra, és amennyiben megválasztanák, az „komoly zavart” okozna Lengyelország vezetésében, ami „nem lehet érdeke senkinek”. Aztán véletlenül a 2018-as varsói Pride-on készült fotóval illusztrálták azt az anyagot is, amelyben két kormánypárti publicista kimondja a verdiktet főpolgármesteri tevékenysége alapján a PO jelöltjére: „alkalmatlan”. 

 

Jacek Karnowski, a hardcore PiS-es bulvárhetilap, a Sieci főszerkesztője szerint Trzaskowski indítása azt jelzi, hogy a PO-ban komolyan megijedtek attól, hogy a függetlenként induló tévésztár, Szymon Hołownia láthatóan komolyan veszi az elnökválasztást, és már 18 regionális kampányirodát nyitott. A főszerkesztő szerint Hołownia kampányának célja nem az elnökség, hanem hogy a kampánybeli láthatóságot kihasználva, az ott elért eredményére alapozva pártot alapítson.

 

CÍMLAPFOTÓ: RAFAŁ TRZASKOWSKI / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás