+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. május 16. szombat, 11:30
Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Małgorzata Kidawa-Błońska, a lengyel jobbközép Polgári Platform (PO) eddigi elnökjelöltje nem nagyon kertelt péntek délutáni varsói sajtótájékoztatóján. A lengyel alsóház, a Szejm alelnökeként is dolgozó politikus akkor jelentette ugyanis be, hogy mégsem indul a köztársasági elnöki pozícióért: mint fogalmazott, ezzel vállal felelősséget a rossz közvélemény-kutatási számokért.

 

A legfrissebb, május közepi kutatás ugyanis kereken 5 százalékot mutatott a legnagyobb ellenzéki párt elnökjelöltjének:

 

az elvárás ilyenkor ha nem is a regnáló elnökkel, az áderi skilleket és szerepfelfogást felmutató PiS-es Andrzej Dudával szembeni győzelem, de legalább a helytállás a második fordulóban.

 

Kidawa-Błońskát nemcsak a 49 százalékra mért Duda, hanem Szymon Hołownia, a függetlenként induló, vallásos konzervatív tévésztár (22 százalék), Władysław Kosiniak-Kamysz, a jobbos PSL parasztpárt elnöke (12 százalék) és még a szélsőjobboldali pártok közös jelöltje, Krzysztof Bosak (7 százalék) is lekörözte volna. Februárban a PO-s jelöltet még 20 százalékra mérték.

 

A VARSÓBAN GYAKORI TŰZFALFESTÉSSEL KAMPÁNYOL A FÜGGETLEN ELNÖKJELÖLT. A KONZERVATÍV TÉVÉSZTÁRT MOST A MÁSODIK HELYRE MÉRIK. FOTÓ: A FB-JA

 

Habár Kidawa-Błońska eleve nem volt egy erős jelölt, elnökjelöltségének sorsát végül nem a választók, hanem az elmúlt hetekben tett szerencsétlen nyilatkozatai pecsételték meg. Az Azonnalin folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a Lengyelországot kormányzó nacionalista-szociálkonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szinte a végsőkig kitartott amellett, hogy az eredeti tervek szerint, a Covid-19-járvány közepén, május 10-én rendezzék meg az elnökválasztást, ha kell, levélszavazással. Ez óriási tiltakozást váltott ki: az alkotmányossági aggályokon túl a szavazás tulajdonképpeni megszervezésére kinézett állami postavállalat dolgozóinak harmada közölte, hogy ők bizony szabadságra mennek, ha a járvány közepén ezzel szívatják őket, Kidawa-Błońska pedig kijelentette: bojkottálni fogja az elnökválasztást, ha a PiS kitart az eredeti időpont mellett. Nem meglepő, hogy a szavazói átpártoltak más jelöltekhez.

 

A kormánypártok végül megegyeztek abban, hogy egyrészt elhalasztják a járványra való tekintettel az elnökválasztást, másrészt viszont lehetővé teszik a levélszavazást, ám pontos dátumot most sem tudni, június vége, július eleje tűnik most reálisnak. Kidawa-Błońska a sajtótájékoztatón mindezt úgy értékelte: ha nem szólít fel bojkottra, ez nem történt volna meg, és Duda másodszorra is elnök lenne.

 

A Polgári Platformban sajtóinformációk szerint ketten küzdöttek egymással a Szejm-alelnök kiszállásával megüresedett elnökjelölti posztért. A vesztes végül Anne Applebaum férje, a most EP-képviselő Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter lett, aki a magyar sajtóba legutóbb a Deutsch Tamással folytatott kemény hangú levelezésével került be. A győztes pedig Varsó 2018 óta regnáló főpolgármestere, a korábbi külügyminiszter-helyettes, EP-képviselő, most PO-alelnök Rafał Trzaskowski, akit

 

polgármesterré választását követően a nyugat-európai balos-liberális sajtó nem győzött Lengyelország fiatal, energikus nagy reménységeként lefesteni.

 

Ennek megfelelően a PO új elnökjelöltje különösen meg sem erőltette magát, hogy az elnökjelöltségét bejelentő sajtótájékoztatóján bármi érdemit is mondjon, egy szabad, demokratikus Lengyelországról és egy erős államról beszélt, és hogy ő harcolni fog érte.

 

TRZASKOWSKI (KÖZÉPEN) MELLETT KARÁCSONY GERGELY BUDAPESTI FŐPOLGÁRMESTER, AMINT A V4-ES FŐVÁROSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT PREZENTÁLJÁK FRANS TIMMERMANSNAK, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ALELNÖKÉNEK. FOTÓ: TRZASKOWSKI / FACEBOOK

 

A Jagelló Klub nevű lengyel thinktank vezetője, Piotr Trudnowski elemzése szerint ez a lépés a lengyel ellenzéknek alapvetően rossz, és csak a Polgári Platformnak jó. Mint írja, a PiS érdeke, hogy fennmaradjon a lengyel politika kétosztatúsága, ami a politikai mezőt a PiS-re (és szövetségeseire), illetve a PiS ellenzékére osztja fel: a kétosztatúság ugyanis rekorderedményeket hoz a kormánypártok számára. A 2019-es EP-választáson hiába állt fel mindenki a PO-tól kezdve liberális minipártokon át a helyi MSZP-ig egy listára a PiS-szel szemben, a PiS 45:38-ra nyert az összellenzéki lista ellen. Trzaskowski és a hozzá hasonló „liberális dinoszauruszok” szerinte minden gond nélkül hoznák a biztos második helyet, ám Dudát megszorongatni nem tudnák, a PiS táborából ugyanis senki nem szavazna át rájuk.

 

A második fordulóban az ellenzék érdeke az lenne az elemzés szerint, hogy a parasztpártot elnöklő Władysław Kosiniak-Kamysz vagy a vallásos műsorvezető Szymon Hołownia mérkőzzön meg Dudával, ők ugyanis – mivel semmi közül a PiS által démonizált egykori PO-s miniszterelnök, Donald Tusk kormányzásához – kiszorítanák az embereket a PiS vagy PO dilemmájából (ez nagyjából az Orbán vagy Gyurcsány-dilemma lengyel megfelelője), és rengeteg új szavazói réteget tudnának megmozgatni a második fordulóban, nem beszélve arról, hogy a PiS táborában kevésbé elutasítottak, mint a PO politikusai, így akár demobilizálni is tudnák a kormánypárti választókat. Vagyis paradox módon

 

a PO akkor tett volna jót a lengyel ellenzékkel, ha versenyben tartja a bukott jelöltjét: csakhogy ezzel a párt is marginalizálódna, a pártstruktúra pedig szükségszerűen átalakulna, amit nyilván nem engedhet meg magának a jobbközép párt.

 

Az érvelés arról viszont megfeledkezik, hogy a PiS vs. PO felállás egy helyen hozott eddig nagyon látványos PO-s győzelmet, éspedig a 2018-as varsói főpolgármester-választáson: pont Trzaskowski győzte akkor le a PiS-es Patryk Jakit olyan különbséggel, hogy nem is volt szükség második fordulóra. Ezért fogalmazott úgy Trzaskowski jelöltsége bejelentésekor, hogy abban bízik, a változás Varsóból indul el.

 

ANDRZEJ DUDA MÉG FEBRUÁRBAN, MASZK NÉLKÜL. FOTÓ: FB

 

A PiS állami médiagépezete az elnökjelöltség bejelentését követően gyakorlatilag azonnal rászállt Trzaskowskira, kiemelve őt az ellenzéki mezőnyből. Szombat reggel a közrádió honlapján még a Jarosław Kaczyński PiS-elnökkel készített interjút is vele adták el. Lengyelország de facto vezetője szerint nem túl bonyolult a képlet: se Sikorski, se Trzaskowski nem alkalmas az elnöki posztra, és amennyiben megválasztanák, az „komoly zavart” okozna Lengyelország vezetésében, ami „nem lehet érdeke senkinek”. Aztán véletlenül a 2018-as varsói Pride-on készült fotóval illusztrálták azt az anyagot is, amelyben két kormánypárti publicista kimondja a verdiktet főpolgármesteri tevékenysége alapján a PO jelöltjére: „alkalmatlan”. 

 

Jacek Karnowski, a hardcore PiS-es bulvárhetilap, a Sieci főszerkesztője szerint Trzaskowski indítása azt jelzi, hogy a PO-ban komolyan megijedtek attól, hogy a függetlenként induló tévésztár, Szymon Hołownia láthatóan komolyan veszi az elnökválasztást, és már 18 regionális kampányirodát nyitott. A főszerkesztő szerint Hołownia kampányának célja nem az elnökség, hanem hogy a kampánybeli láthatóságot kihasználva, az ott elért eredményére alapozva pártot alapítson.

 

CÍMLAPFOTÓ: RAFAŁ TRZASKOWSKI / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

Miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás