Váratlanul elnökjelöltet cserélt a lengyel jobbközép: Varsó főpolgármestere verné meg a PiS-t

Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Małgorzata Kidawa-Błońska, a lengyel jobbközép Polgári Platform (PO) eddigi elnökjelöltje nem nagyon kertelt péntek délutáni varsói sajtótájékoztatóján. A lengyel alsóház, a Szejm alelnökeként is dolgozó politikus akkor jelentette ugyanis be, hogy mégsem indul a köztársasági elnöki pozícióért: mint fogalmazott, ezzel vállal felelősséget a rossz közvélemény-kutatási számokért.

A legfrissebb, május közepi kutatás ugyanis kereken 5 százalékot mutatott a legnagyobb ellenzéki párt elnökjelöltjének:

Kidawa-Błońskát nemcsak a 49 százalékra mért Duda, hanem Szymon Hołownia, a függetlenként induló, vallásos konzervatív tévésztár (22 százalék), Władysław Kosiniak-Kamysz, a jobbos PSL parasztpárt elnöke (12 százalék) és még a szélsőjobboldali pártok közös jelöltje, Krzysztof Bosak (7 százalék) is lekörözte volna. Februárban a PO-s jelöltet még 20 százalékra mérték.

Habár Kidawa-Błońska eleve nem volt egy erős jelölt, elnökjelöltségének sorsát végül nem a választók, hanem az elmúlt hetekben tett szerencsétlen nyilatkozatai pecsételték meg. Az Azonnalin folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a Lengyelországot kormányzó nacionalista-szociálkonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szinte a végsőkig kitartott amellett, hogy az eredeti tervek szerint, a Covid-19-járvány közepén, május 10-én rendezzék meg az elnökválasztást, ha kell, levélszavazással. Ez óriási tiltakozást váltott ki: az alkotmányossági aggályokon túl a szavazás tulajdonképpeni megszervezésére kinézett állami postavállalat dolgozóinak harmada közölte, hogy ők bizony szabadságra mennek, ha a járvány közepén ezzel szívatják őket, Kidawa-Błońska pedig kijelentette: bojkottálni fogja az elnökválasztást, ha a PiS kitart az eredeti időpont mellett. Nem meglepő, hogy a szavazói átpártoltak más jelöltekhez.

A kormánypártok végül megegyeztek abban, hogy egyrészt elhalasztják a járványra való tekintettel az elnökválasztást, másrészt viszont lehetővé teszik a levélszavazást, ám pontos dátumot most sem tudni, június vége, július eleje tűnik most reálisnak. Kidawa-Błońska a sajtótájékoztatón mindezt úgy értékelte: ha nem szólít fel bojkottra, ez nem történt volna meg, és Duda másodszorra is elnök lenne.

A Polgári Platformban sajtóinformációk szerint ketten küzdöttek egymással a Szejm-alelnök kiszállásával megüresedett elnökjelölti posztért. A vesztes végül Anne Applebaum férje, a most EP-képviselő Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter lett, aki a magyar sajtóba legutóbb a Deutsch Tamással folytatott kemény hangú levelezésével került be. A győztes pedig Varsó 2018 óta regnáló főpolgármestere, a korábbi külügyminiszter-helyettes, EP-képviselő, most PO-alelnök Rafał Trzaskowski, akit

Ennek megfelelően a PO új elnökjelöltje különösen meg sem erőltette magát, hogy az elnökjelöltségét bejelentő sajtótájékoztatóján bármi érdemit is mondjon, egy szabad, demokratikus Lengyelországról és egy erős államról beszélt, és hogy ő harcolni fog érte.

A Jagelló Klub nevű lengyel thinktank vezetője, Piotr Trudnowski elemzése szerint ez a lépés a lengyel ellenzéknek alapvetően rossz, és csak a Polgári Platformnak jó. Mint írja, a PiS érdeke, hogy fennmaradjon a lengyel politika kétosztatúsága, ami a politikai mezőt a PiS-re (és szövetségeseire), illetve a PiS ellenzékére osztja fel: a kétosztatúság ugyanis rekorderedményeket hoz a kormánypártok számára. A 2019-es EP-választáson hiába állt fel mindenki a PO-tól kezdve liberális minipártokon át a helyi MSZP-ig egy listára a PiS-szel szemben, a PiS 45:38-ra nyert az összellenzéki lista ellen. Trzaskowski és a hozzá hasonló „liberális dinoszauruszok” szerinte minden gond nélkül hoznák a biztos második helyet, ám Dudát megszorongatni nem tudnák, a PiS táborából ugyanis senki nem szavazna át rájuk.

A második fordulóban az ellenzék érdeke az lenne az elemzés szerint, hogy a parasztpártot elnöklő Władysław Kosiniak-Kamysz vagy a vallásos műsorvezető Szymon Hołownia mérkőzzön meg Dudával, ők ugyanis – mivel semmi közül a PiS által démonizált egykori PO-s miniszterelnök, Donald Tusk kormányzásához – kiszorítanák az embereket a PiS vagy PO dilemmájából (ez nagyjából az Orbán vagy Gyurcsány-dilemma lengyel megfelelője), és rengeteg új szavazói réteget tudnának megmozgatni a második fordulóban, nem beszélve arról, hogy a PiS táborában kevésbé elutasítottak, mint a PO politikusai, így akár demobilizálni is tudnák a kormánypárti választókat. Vagyis paradox módon

Az érvelés arról viszont megfeledkezik, hogy a PiS vs. PO felállás egy helyen hozott eddig nagyon látványos PO-s győzelmet, éspedig a 2018-as varsói főpolgármester-választáson: pont Trzaskowski győzte akkor le a PiS-es Patryk Jakit olyan különbséggel, hogy nem is volt szükség második fordulóra. Ezért fogalmazott úgy Trzaskowski jelöltsége bejelentésekor, hogy abban bízik, a változás Varsóból indul el.

A PiS állami médiagépezete az elnökjelöltség bejelentését követően gyakorlatilag azonnal rászállt Trzaskowskira, kiemelve őt az ellenzéki mezőnyből. Szombat reggel a közrádió honlapján még a Jarosław Kaczyński PiS-elnökkel készített interjút is vele adták el. Lengyelország de facto vezetője szerint nem túl bonyolult a képlet: se Sikorski, se Trzaskowski nem alkalmas az elnöki posztra, és amennyiben megválasztanák, az „komoly zavart” okozna Lengyelország vezetésében, ami „nem lehet érdeke senkinek”. Aztán véletlenül a 2018-as varsói Pride-on készült fotóval illusztrálták azt az anyagot is, amelyben két kormánypárti publicista kimondja a verdiktet főpolgármesteri tevékenysége alapján a PO jelöltjére: „alkalmatlan”. 

Jacek Karnowski, a hardcore PiS-es bulvárhetilap, a Sieci főszerkesztője szerint Trzaskowski indítása azt jelzi, hogy a PO-ban komolyan megijedtek attól, hogy a függetlenként induló tévésztár, Szymon Hołownia láthatóan komolyan veszi az elnökválasztást, és már 18 regionális kampányirodát nyitott. A főszerkesztő szerint Hołownia kampányának célja nem az elnökség, hanem hogy a kampánybeli láthatóságot kihasználva, az ott elért eredményére alapozva pártot alapítson.

CÍMLAPFOTÓ: RAFAŁ TRZASKOWSKI / Facebook