Vezető katolikus bíborosok állítják: a koronavírus-járvány egy világösszeesküvés része

Szerző: Techet Péter
2020.05.14. 13:52

Elsősorban a jelenlegi pápával kritikus katolikus egyházi vezetők adtak ki nemrég egy nyílt levelet, amiben kétségbevonják a vírus súlyosságát. Szerintük a járványhelyzetet arra használják bizonyos „hatalmak”, hogy „egy világkormányt” állíthassanak fel.

Vezető katolikus bíborosok állítják: a koronavírus-járvány egy világösszeesküvés része

Több katolikus bíboros és püspök is május 8-án felhívást tett közzé „a katolikusokhoz és minden jószándékú emberhez”. A nyílt levél több nyelven jelent meg egyszerre, köztük magyarul is. (Itt olvasható el az egész szöveg.)

Az aláírók – így többek között Gerhard Ludwig Müller, a pápai Hittani Kongregáció (azaz a katolikus egyház legfőbb tanítóhivatalának) egykori vezetője (nyitóképen), a nevesebb aláírók listája itt olvasható – azt hangsúlyozzák, hogy

„vannak olyan hatalmak, amelyek abban érdekeltek, hogy pánikot keltsenek a világ népességében”.

A feltételezett világösszeesküvés célja az aláíró egyházi vezetők szerint „a mindenre kiterjedő ellenőrzést gyakorló Világkormány megvalósításának” tervébe illeszkedik.

A gyógyszergyárakat is megvádolják

Az aláírók konkrét kéréseket is megfogalmaznak: kérik a jelenlegi korlátozások feloldását – többek között a gazdaság vagy a szabad vallásgyakorlás érdekében. Elutasítják a szabadságjogok visszanyesését, különösen az olyan ötleteket, hogy az embereket a fertőzöttség ellenőrzése miatt digitálisan kellene követni.

A felhívás külön szól a gyógyszeripari cégeknek, ugyanis a katolikus egyházi vezetők azt feltételezik, hogy jelenleg üzleti okokból nem jelenik még meg az oltás:

„Nem indokolt szankcionálni azokat a gyógymódokat, amelyek hatékonynak bizonyultak és gyakran olcsók, csak azért, mert prioritást szeretnének adni olyan kezeléseknek vagy oltásoknak, (...) amelyek a gyógyszergyártók számára sokkal nagyobb profitot garantálnak.”

Az aláírók határozottan bírálják, hogy a politikusok a döntéseket a „büntetőjogi felelősség alól való mentességgel rendelkező »szakértőkre«” bízták volna. A médiát is arra kérik, hogy ne csak egy véleményt sugározzon, ne legyenek a fősodrattól eltérő álláspontok büntetve: „A pontos információk nyújtása érdekében helyet kell biztosítani olyan hangoknak, amelyek nem egyetlen gondolkodásmódhoz igazodnak.”

Különösen ki vannak akadva a katolikus egyházi vezetők azon, hogy az egyház jogait – így a miséket is – korlátozta az állam, ennek kapcsán leszögezik határozottan: „Szilárdan ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy autonóm módon dönthessünk a szentmisék bemutatásáról és a szentségek kiszolgáltatásáról (…) Az államnak semmilyen okból sincs joga beavatkozni az Egyház szuverenitásába.”

Kik írták alá?

A katholisch.de német katolikus hírportál szerint a felhívást mint „Ferenc pápa kritikusainak és ellenfeleinek ki-kicsodáját” is lehet olvasni, elvégre magát a szöveget is azon Carlo Maria Viganò bíboros kezdeményezte, aki közismerten elégedetlen a jelenlegi pápával.

Viganò 2011 és 2016 között az Egyesült Államokban volt pápai nuncius. Azóta Ferenc pápa egyik legélesebb kritikusa lett, többek között egy amerikai pedofil püspök ügyeinek eltussolásával is vádolta őt, mondván: miközben XVI. Benedek Theodor McCarrick egykori washingtoni püspököt leváltotta, Ferenc pápa tanácsadójává fogadta az illetőt. A volt pápai nuncius ezért

már 2018-ban felszólította Ferenc pápát: mondjon le, mert „perverzek tanácsait követi”.

CARLO MARIA VIGANÒ MÉG PÁPAI NUNCIUSKÉNT. FOTÓ: WIKIPEDIA

A másik két bíboros is, akik ott vannak az aláírók között, egyértelműen inkább a korábbi pápa, XVI. Benedek konzervatív irányához állnak közel. Ide tartozik Gerhard Ludwig Müller egykori regensburgi püspök, akit még XVI. Benedek 2012-ben tett meg a legfőbb egyházi tanítóhivatal élére. Mivel Ferenc pápa idején is onnan bírálta az egyházfőt – ami ahhoz az egyházszervezeti és teológiai problémához is vezetett, hogy a pápának vagy a legfőbb tanítóhivatalnak van-e egy adott kérdésben igaza –, Ferenc pápa 2017-ben leváltotta.

Müller többször is kétségbe vonta azóta Ferenc pápa és környezetének teológiai tudását. Azon ötletek kapcsán, hogy elváltak vagy nem katolikusok is részesülhetnének a szentáldozásban, egyenesen úgy fogalmazott, hogy ilyen döntés a hittel ellentétes, azaz nem kéne azt követni.

A harmadik bíboros – bár már emeritált – az aláírók között Janis Pujats, Riga egykori érseke, aki korábban arról beszélt, hogy

„az Európai Unió liberalizmusa rosszabb, mint Hitler és Sztálin”.

Egyben felrótta az EU-nak, hogy „homoszexualizálja” a letteket.

Az aláírók között szerepel még Joseph Zen Ze-kiun, Hongkong egykori püspöke; Thomas Peta, a kazahsztáni Asztana érseke, valamint segédpüspöke, Athanasius Schneider; vagy Andreas Laun, Salzburg egykori püspöke. Laun főleg a „genderideológia” fő kritikusa, mert szerinte az felelős az abortuszokért és a házasság előtti szexért. A felhíváshoz oltásellenes aktivisták is csatlakoztak. Magyar aláíróról egyelőre nem tudni.

Az aláírók magukkal se értenek egyet

Azonban végül az aláírók között is kialakult vita. Müller bíboros ugyanis a csütörtöki Die Zeit hetilapban már azt nyilatkozta, hogy

a felhívás „egyetlen sora sem tőlem van”,

és bírálta Viganò bíborost, aki „megvezette” volna őt. Viganòról azt mondta, hogy „mára nagyon elszigetelődött”, és Müller eleve nem ért egyet azzal, hogy a volt amerikai pápai nuncius felszólította Ferenc pápát lemondásra. De a most kihozott, ebben a cikkben is ismertett nyilatkozattal, noha azt nem ő fogalmazta, egyetért nagyrészben továbbra is. A volt tanítóhivatali elöljárót főleg – amint a Zeitnak is nyilatkozta – az zavarja, hogy az államok bezáratták a templomokat.

Müller elhatárolódása sem fedi el a tényt, hogy a Ferenc pápa elleni klérus továbbra is erős – az ő erődemonstrációjuknak tekinthető a mostani nyilatkozat is –: Marco Politi Vatikán-szakértő szerint legalább a papság 30 százaláka Ferenc pápa ellen van.

NYITÓKÉP: Gerhard Ludwig Müller bíboros Joachim Meisner volt kölni érsek temetésén 2017-ben / Wikipedia

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek