+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 14. csütörtök, 13:52
Elsősorban a jelenlegi pápával kritikus katolikus egyházi vezetők adtak ki nemrég egy nyílt levelet, amiben kétségbevonják a vírus súlyosságát. Szerintük a járványhelyzetet arra használják bizonyos „hatalmak”, hogy „egy világkormányt” állíthassanak fel.

Több katolikus bíboros és püspök is május 8-án felhívást tett közzé „a katolikusokhoz és minden jószándékú emberhez”. A nyílt levél több nyelven jelent meg egyszerre, köztük magyarul is. (Itt olvasható el az egész szöveg.)

 

Az aláírók – így többek között Gerhard Ludwig Müller, a pápai Hittani Kongregáció (azaz a katolikus egyház legfőbb tanítóhivatalának) egykori vezetője (nyitóképen), a nevesebb aláírók listája itt olvasható – azt hangsúlyozzák, hogy

 

„vannak olyan hatalmak, amelyek abban érdekeltek, hogy pánikot keltsenek a világ népességében”.

 

A feltételezett világösszeesküvés célja az aláíró egyházi vezetők szerint „a mindenre kiterjedő ellenőrzést gyakorló Világkormány megvalósításának” tervébe illeszkedik.

 

A gyógyszergyárakat is megvádolják

 

Az aláírók konkrét kéréseket is megfogalmaznak: kérik a jelenlegi korlátozások feloldását – többek között a gazdaság vagy a szabad vallásgyakorlás érdekében. Elutasítják a szabadságjogok visszanyesését, különösen az olyan ötleteket, hogy az embereket a fertőzöttség ellenőrzése miatt digitálisan kellene követni.

 

A felhívás külön szól a gyógyszeripari cégeknek, ugyanis a katolikus egyházi vezetők azt feltételezik, hogy jelenleg üzleti okokból nem jelenik még meg az oltás:

 

„Nem indokolt szankcionálni azokat a gyógymódokat, amelyek hatékonynak bizonyultak és gyakran olcsók, csak azért, mert prioritást szeretnének adni olyan kezeléseknek vagy oltásoknak, (...) amelyek a gyógyszergyártók számára sokkal nagyobb profitot garantálnak.”

 

Az aláírók határozottan bírálják, hogy a politikusok a döntéseket a „büntetőjogi felelősség alól való mentességgel rendelkező »szakértőkre«” bízták volna. A médiát is arra kérik, hogy ne csak egy véleményt sugározzon, ne legyenek a fősodrattól eltérő álláspontok büntetve: „A pontos információk nyújtása érdekében helyet kell biztosítani olyan hangoknak, amelyek nem egyetlen gondolkodásmódhoz igazodnak.”

 

Különösen ki vannak akadva a katolikus egyházi vezetők azon, hogy az egyház jogait – így a miséket is – korlátozta az állam, ennek kapcsán leszögezik határozottan: „Szilárdan ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy autonóm módon dönthessünk a szentmisék bemutatásáról és a szentségek kiszolgáltatásáról (…) Az államnak semmilyen okból sincs joga beavatkozni az Egyház szuverenitásába.”

 

Kik írták alá?

 

A katholisch.de német katolikus hírportál szerint a felhívást mint „Ferenc pápa kritikusainak és ellenfeleinek ki-kicsodáját” is lehet olvasni, elvégre magát a szöveget is azon Carlo Maria Viganò bíboros kezdeményezte, aki közismerten elégedetlen a jelenlegi pápával.

 

Viganò 2011 és 2016 között az Egyesült Államokban volt pápai nuncius. Azóta Ferenc pápa egyik legélesebb kritikusa lett, többek között egy amerikai pedofil püspök ügyeinek eltussolásával is vádolta őt, mondván: miközben XVI. Benedek Theodor McCarrick egykori washingtoni püspököt leváltotta, Ferenc pápa tanácsadójává fogadta az illetőt. A volt pápai nuncius ezért

 

már 2018-ban felszólította Ferenc pápát: mondjon le, mert „perverzek tanácsait követi”.

 

CARLO MARIA VIGANÒ MÉG PÁPAI NUNCIUSKÉNT. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

A másik két bíboros is, akik ott vannak az aláírók között, egyértelműen inkább a korábbi pápa, XVI. Benedek konzervatív irányához állnak közel. Ide tartozik Gerhard Ludwig Müller egykori regensburgi püspök, akit még XVI. Benedek 2012-ben tett meg a legfőbb egyházi tanítóhivatal élére. Mivel Ferenc pápa idején is onnan bírálta az egyházfőt – ami ahhoz az egyházszervezeti és teológiai problémához is vezetett, hogy a pápának vagy a legfőbb tanítóhivatalnak van-e egy adott kérdésben igaza –, Ferenc pápa 2017-ben leváltotta.

 

Müller többször is kétségbe vonta azóta Ferenc pápa és környezetének teológiai tudását. Azon ötletek kapcsán, hogy elváltak vagy nem katolikusok is részesülhetnének a szentáldozásban, egyenesen úgy fogalmazott, hogy ilyen döntés a hittel ellentétes, azaz nem kéne azt követni.

 

A harmadik bíboros – bár már emeritált – az aláírók között Janis Pujats, Riga egykori érseke, aki korábban arról beszélt, hogy

 

„az Európai Unió liberalizmusa rosszabb, mint Hitler és Sztálin”.

 

Egyben felrótta az EU-nak, hogy „homoszexualizálja” a letteket.

 

Az aláírók között szerepel még Joseph Zen Ze-kiun, Hongkong egykori püspöke; Thomas Peta, a kazahsztáni Asztana érseke, valamint segédpüspöke, Athanasius Schneider; vagy Andreas Laun, Salzburg egykori püspöke. Laun főleg a „genderideológia” fő kritikusa, mert szerinte az felelős az abortuszokért és a házasság előtti szexért. A felhíváshoz oltásellenes aktivisták is csatlakoztak. Magyar aláíróról egyelőre nem tudni.

 

Az aláírók magukkal se értenek egyet

 

Azonban végül az aláírók között is kialakult vita. Müller bíboros ugyanis a csütörtöki Die Zeit hetilapban már azt nyilatkozta, hogy

 

a felhívás „egyetlen sora sem tőlem van”,

 

és bírálta Viganò bíborost, aki „megvezette” volna őt. Viganòról azt mondta, hogy „mára nagyon elszigetelődött”, és Müller eleve nem ért egyet azzal, hogy a volt amerikai pápai nuncius felszólította Ferenc pápát lemondásra. De a most kihozott, ebben a cikkben is ismertett nyilatkozattal, noha azt nem ő fogalmazta, egyetért nagyrészben továbbra is. A volt tanítóhivatali elöljárót főleg – amint a Zeitnak is nyilatkozta – az zavarja, hogy az államok bezáratták a templomokat.

 

Müller elhatárolódása sem fedi el a tényt, hogy a Ferenc pápa elleni klérus továbbra is erős – az ő erődemonstrációjuknak tekinthető a mostani nyilatkozat is –: Marco Politi Vatikán-szakértő szerint legalább a papság 30 százaláka Ferenc pápa ellen van.

 

NYITÓKÉP: Gerhard Ludwig Müller bíboros Joachim Meisner volt kölni érsek temetésén 2017-ben / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás