+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. május 13. szerda, 17:44
Sőt, az elmúlt öt év átlagához képest az év tizenhatodik hetéig még kevesebb halálozás is történt idén, és a 65 év felettiek esetében sincsenek kiugróan magas számok. De mit mutatnak a számok, kik halnak bele leginkább itthon a koronavírusba? Grafikonokon minden adat!

Az elmúlt évek átlagaihoz képest egyáltalán nem kiugróak a márciusi, illetve április első felében regisztrált hazai halálozási adatok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerdán tette közzé heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg.

 

Ugyan a 2020-as adatokat egyelőre csak április 19-ig, vagyis az év 16. hetéig közölte a KSH, de ezekből nem tűnik úgy, hogy az idei év kiemelten rossz lenne a halálozások szempontjából.

 

 

Mit mutatnak a számok?

 

Hivatalosan március 4-én jelentették be, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, így az Azonnali az idei év 9. és 16. hetének halálozási adatait vizsgálta, ami 2020-ban február 24-e és április 19-e közé esett. Ezek alapján azt látni, az említett időszakban 20 690-en haltak meg.

 

Viszont ha az elmúlt öt év azonos időszakban készült halálozási átlagát nézzük, akkor azt láthatjuk, 21 061 eset történt, tehát az idei év még átlag alattinak is számít eddig.

 

Ugyan a statisztika halálokokat nem említ, de még ha több koronavírus-fertőzött is van a valóságban, mint amennyit a hatóságoknak sikerült igazolnia, úgy tűnik, kiugróan sok halálesetet eddig ez nem okozott. 

 

 

Mi a helyzet a legidősebbeknél?

 

Ha csak a 65 év feletti elhunytakat nézzük, akkor sem látni kiugró számokat. Míg idén a 9. és 16. hét között összesen 16 482-en haltak meg, az azt megelőző évek átlaga 16 332 volt. Vagyis néhány tucat fős többlet ehhez képest idén valóban van, de ha megnézzük a 2018-as évet, ott azt látjuk, 17 600 feletti ez a szám.

 

 

Május 13-ig összesen egyébként 430-an vesztették életüket a koronavírus következtében, ők átlagosan 77,72 évesek. A női és férfi áldozatok száma a szerdai adatok alapján nagyjából azonos, a fő különbséget az jelenti, hogy a női áldozatok átlagos életkora csaknem öt évvel magasabb, mint a férfiaké.

 

 

Ezt a megoszlást mutatja az is, hogy a nők között a legtöbben 80-89 éves kor között haltak bele a koronavírusba, a férfiaknál a valamivel alacsonyabb, 70-79 éves korosztály a legjellemzőbb. 60 év alatt azonban nem sok áldozatot találunk: a szerdáig 430 áldozatból eddig összesen 9 hatvan év alatti nőt, és 17 hatvan év alatti férfit találunk. Ez az összes halálozásból a nők esetében alig több, mint 2, a férfiaknál pedig körülbelül 4 százalékot tesz ki, vagyis a magyarországi áldozatok körülbelül 6 százaléka hatvan év alatti:

 

 

Mire érdemes a jövőben figyelni?

 

Nagy kérdés, hogy mi lesz az év későbbi hónapjaiban: vajon nyomot hagy-e majd a statisztikákon a jövőben a koronavírus, vagy éppen az, hogy ezzel összefüggésben kórházi ágyak ezreit ürítette ki a kormány. Az is nagy kérdőjel, később milyen következménye lesz annak, hogy a hagyományos, nem sürgősségi orvosi ellátást gyakorlatilag felfüggesztették a járvány idejére több héten keresztül, így például a népegészségügyi szűrővizsgálatokat is.

 

Vagyis ha valakinél márciusban agresszív rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak volna, de ez elmaradt, és csak majd a június 1-től újrainduló szűrővizsgálatokon veszik ezt része, az vajon még időben jut ellátáshoz?

 

Utóbbi kérdés már csak azért is érdekes, mert az elmúlt évek alapján Magyarországon vezető haláloknak számítanak a daganatos megbetegedések. 2018-ban például összesen több mint 131 ezren haltak meg, közülük a legtöbben, vagyis 32 600-an rosszindulatú daganat miatt.

 

GRAFIKONOK ÉS BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás