+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. május 13. szerda, 17:44
Sőt, az elmúlt öt év átlagához képest az év tizenhatodik hetéig még kevesebb halálozás is történt idén, és a 65 év felettiek esetében sincsenek kiugróan magas számok. De mit mutatnak a számok, kik halnak bele leginkább itthon a koronavírusba? Grafikonokon minden adat!

Az elmúlt évek átlagaihoz képest egyáltalán nem kiugróak a márciusi, illetve április első felében regisztrált hazai halálozási adatok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerdán tette közzé heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg.

 

Ugyan a 2020-as adatokat egyelőre csak április 19-ig, vagyis az év 16. hetéig közölte a KSH, de ezekből nem tűnik úgy, hogy az idei év kiemelten rossz lenne a halálozások szempontjából.

 

 

Mit mutatnak a számok?

 

Hivatalosan március 4-én jelentették be, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, így az Azonnali az idei év 9. és 16. hetének halálozási adatait vizsgálta, ami 2020-ban február 24-e és április 19-e közé esett. Ezek alapján azt látni, az említett időszakban 20 690-en haltak meg.

 

Viszont ha az elmúlt öt év azonos időszakban készült halálozási átlagát nézzük, akkor azt láthatjuk, 21 061 eset történt, tehát az idei év még átlag alattinak is számít eddig.

 

Ugyan a statisztika halálokokat nem említ, de még ha több koronavírus-fertőzött is van a valóságban, mint amennyit a hatóságoknak sikerült igazolnia, úgy tűnik, kiugróan sok halálesetet eddig ez nem okozott. 

 

 

Mi a helyzet a legidősebbeknél?

 

Ha csak a 65 év feletti elhunytakat nézzük, akkor sem látni kiugró számokat. Míg idén a 9. és 16. hét között összesen 16 482-en haltak meg, az azt megelőző évek átlaga 16 332 volt. Vagyis néhány tucat fős többlet ehhez képest idén valóban van, de ha megnézzük a 2018-as évet, ott azt látjuk, 17 600 feletti ez a szám.

 

 

Május 13-ig összesen egyébként 430-an vesztették életüket a koronavírus következtében, ők átlagosan 77,72 évesek. A női és férfi áldozatok száma a szerdai adatok alapján nagyjából azonos, a fő különbséget az jelenti, hogy a női áldozatok átlagos életkora csaknem öt évvel magasabb, mint a férfiaké.

 

 

Ezt a megoszlást mutatja az is, hogy a nők között a legtöbben 80-89 éves kor között haltak bele a koronavírusba, a férfiaknál a valamivel alacsonyabb, 70-79 éves korosztály a legjellemzőbb. 60 év alatt azonban nem sok áldozatot találunk: a szerdáig 430 áldozatból eddig összesen 9 hatvan év alatti nőt, és 17 hatvan év alatti férfit találunk. Ez az összes halálozásból a nők esetében alig több, mint 2, a férfiaknál pedig körülbelül 4 százalékot tesz ki, vagyis a magyarországi áldozatok körülbelül 6 százaléka hatvan év alatti:

 

 

Mire érdemes a jövőben figyelni?

 

Nagy kérdés, hogy mi lesz az év későbbi hónapjaiban: vajon nyomot hagy-e majd a statisztikákon a jövőben a koronavírus, vagy éppen az, hogy ezzel összefüggésben kórházi ágyak ezreit ürítette ki a kormány. Az is nagy kérdőjel, később milyen következménye lesz annak, hogy a hagyományos, nem sürgősségi orvosi ellátást gyakorlatilag felfüggesztették a járvány idejére több héten keresztül, így például a népegészségügyi szűrővizsgálatokat is.

 

Vagyis ha valakinél márciusban agresszív rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak volna, de ez elmaradt, és csak majd a június 1-től újrainduló szűrővizsgálatokon veszik ezt része, az vajon még időben jut ellátáshoz?

 

Utóbbi kérdés már csak azért is érdekes, mert az elmúlt évek alapján Magyarországon vezető haláloknak számítanak a daganatos megbetegedések. 2018-ban például összesen több mint 131 ezren haltak meg, közülük a legtöbben, vagyis 32 600-an rosszindulatú daganat miatt.

 

GRAFIKONOK ÉS BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás