Sőt, az elmúlt öt év átlagához képest az év tizenhatodik hetéig még kevesebb halálozás is történt idén, és a 65 év felettiek esetében sincsenek kiugróan magas számok. De mit mutatnak a számok, kik halnak bele leginkább itthon a koronavírusba? Grafikonokon minden adat!
Az elmúlt évek átlagaihoz képest egyáltalán nem kiugróak a márciusi, illetve április első felében regisztrált hazai halálozási adatok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerdán tette közzé heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg.
Mit mutatnak a számok?
Hivatalosan március 4-én jelentették be, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, így az Azonnali az idei év 9. és 16. hetének halálozási adatait vizsgálta, ami 2020-ban február 24-e és április 19-e közé esett. Ezek alapján azt látni, az említett időszakban 20 690-en haltak meg.
Ugyan a statisztika halálokokat nem említ, de még ha több koronavírus-fertőzött is van a valóságban, mint amennyit a hatóságoknak sikerült igazolnia, úgy tűnik, kiugróan sok halálesetet eddig ez nem okozott.
Mi a helyzet a legidősebbeknél?
Ha csak a 65 év feletti elhunytakat nézzük, akkor sem látni kiugró számokat. Míg idén a 9. és 16. hét között összesen 16 482-en haltak meg, az azt megelőző évek átlaga 16 332 volt. Vagyis néhány tucat fős többlet ehhez képest idén valóban van, de ha megnézzük a 2018-as évet, ott azt látjuk, 17 600 feletti ez a szám.
Május 13-ig összesen egyébként 430-an vesztették életüket a koronavírus következtében, ők átlagosan 77,72 évesek. A női és férfi áldozatok száma a szerdai adatok alapján nagyjából azonos, a fő különbséget az jelenti, hogy a női áldozatok átlagos életkora csaknem öt évvel magasabb, mint a férfiaké.
Ezt a megoszlást mutatja az is, hogy a nők között a legtöbben 80-89 éves kor között haltak bele a koronavírusba, a férfiaknál a valamivel alacsonyabb, 70-79 éves korosztály a legjellemzőbb. 60 év alatt azonban nem sok áldozatot találunk: a szerdáig 430 áldozatból eddig összesen 9 hatvan év alatti nőt, és 17 hatvan év alatti férfit találunk. Ez az összes halálozásból a nők esetében alig több, mint 2, a férfiaknál pedig körülbelül 4 százalékot tesz ki, vagyis a magyarországi áldozatok körülbelül 6 százaléka hatvan év alatti:
Mire érdemes a jövőben figyelni?
Nagy kérdés, hogy mi lesz az év későbbi hónapjaiban: vajon nyomot hagy-e majd a statisztikákon a jövőben a koronavírus, vagy éppen az, hogy ezzel összefüggésben kórházi ágyak ezreit ürítette ki a kormány. Az is nagy kérdőjel, később milyen következménye lesz annak, hogy a hagyományos, nem sürgősségi orvosi ellátást gyakorlatilag felfüggesztették a járvány idejére több héten keresztül, így például a népegészségügyi szűrővizsgálatokat is.
Utóbbi kérdés már csak azért is érdekes, mert az elmúlt évek alapján Magyarországon vezető haláloknak számítanak a daganatos megbetegedések. 2018-ban például összesen több mint 131 ezren haltak meg, közülük a legtöbben, vagyis 32 600-an rosszindulatú daganat miatt.
GRAFIKONOK ÉS BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.