+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 11. hétfő, 11:49
A hivatalos fertőzöttségi adatok alapján ez nem a koronavírusnak köszönhető. De akkor minek? És lehet-e hinni a hivatalos adatoknak?

Körülbelül húsz százalékkal növekedett a halálozások száma a koronavírus-járvány által Oroszországon belül a legdurvábban érintett Moszkvában idén áprilisban az elmúlt tíz év áprilisi átlagához képest – számol be vasárnap a Moscow Times a város adatnyilvántartása alapján.

 

Mindezek alapján a március 30-a óta szigorú karanténintézkedések alatt álló Moszkvában április folyamán 11 846-an haltak meg, amely jóval több, mint az ezelőtti tíz év áprilisi hónapjainak 9866 fős átlaga. 2015-ben például 10 271, 2016-ban 9923, 2017-ben 9569, 2018-ban 10 861, tavaly 10 005 halálesetet rögzítettek az év azonos időszakában, mindegyik adat jóval kisebb tehát, mint az idei.

 

Moszkvában és Oroszország-szerte a szigorú korlátozások ellenére meredeken növekszik az új fertőzöttek száma: a fővárosban hétfőig 115 909 fertőzöttet számoltak, országszerte pedig összesen 211 344-et, vagyis moszkvai a fertőzöttek több, mint fele. Országszerte pedig már kilencedik napja tízezer feletti napi új esetet regisztrálnak. Mégis, igazi orosz csoda, hogy a hasonlóan fertőzött országokkal összehasonlítva a koronavírus miatti orosz halálozási ráta jóval alacsonyabb:

 

az országban mindeddig 2009-en haltak bele a koronavírusba, ez 0,91 százalékos halálozási arányt jelent, míg Moszkvában a regisztrált fertőzöttek 0,97 százaléka hal meg,

 

miközben hétfőig a fővárosban 1124 halálozást összesítettek. Mindeközben a hasonló mértékben érintett országokban jóval magasabb ez az arány: még a járványt példásan kezelő Németországban is 4,4 százalék, a franciáknál 14,9, az olaszoknál 13,9, a briteknél pedig 14,5 százaléka hal meg a hivatalosan regisztrált fertőzötteknek, hazánkban pedig 12,8 százalékuk (ez az arány azonban a tesztelések mennyiségétől is nagyban függ, erről itt írtunk részletesen).

 

A példásan alacsony orosz halálozási ráta oka azonban leginkább a halálozások módjának számolásában rejlik. Az oroszok ugyanis nem számolják a koronavírus áldozatai közé azokat, akik bár megfertőződtek, de más krónikus betegségük is volt, és ez is hozzásegíthetett ahhoz, hogy a vírus legyűrte őket. Azokat számítják csak koronavírusos halálozásnak,

 

ahol úgy ítélik meg, hogy legnagyobb részben a vírus, és nem valamilyen más alapbetegség idézte elő a halálozást.

 

Ezzel elég egyedülállónak számítanak világszerte: Belgiumban például már azt is a koronavírus áldozatának tekintik, ahol mondjuk egy idősotthonban fennállt a vírus megjelenésének gyanúja – nem véletlen, hogy a belga halálozási adatok emiatt (is) a legmagasabbak között vannak a világon. De például Olaszország, az Egyesült Államok, vagy éppen Magyarország is azokat számítja az áldozatok közé, akiket pozitívra teszteltek, és úgy hunytak el a vírusban: ez is mutatja, hogy csalóka lehet egyes országok halálozási adatait egymással összehasonlítani.

 

Ahogy arról a Moscow Times elemzése is ír, már egyes orosz régiókban változtattak is az adatszolgáltatáson: Szverdlovszkban, Szaratovban és Rjazanyban is koronavírus-áldozatnak számítják már azokat, akiket pozitívra teszteltek, de volt más megbetegedésük is. Ezáltal a három régióban 233, 200, illetve 60 százalékkal ugrott meg a halálozások száma.

 

Várhatóan az orosz egészségügyi minisztérium hamarosan már átláthatóbb adatokat tesz közzé a halálozásokkal kapcsolatban, így azok számát is közlik, akiknek krónikus betegségeire rakódott rá a koronavírus, és ezáltal haltak meg. Szergej Timonyin, a moszkvai Közgazdaságtudományi Egyetem (VSE) demográfusa szerint – aki beletekinthetett az egészségügyi minisztérium új protokolljába – például csak a fővárosban legalább 1500 olyan eset történt, ahol koronavírus-pozitív páciensek hunytak el,

 

de a halálozások regisztrálásánál mégis úgy ítélték meg, hogy ebben a vírus nem játszott kulcsszerepet.

 

Ezzel együtt pedig már érthetőbb a moszkvai adatok húsz százalékos megugrása is: április végéig a fővárosban hivatalosan 546-an haltak meg a koronavírus miatt, és ha ehhez hozzáadjuk a Timonyin által emlegetett, körülbelül 1500 főt, akkor körülbelül egy kétezer fős ugrás tapasztalható az idei moszkvai halálozási adatokban (11846 fő) az elmúlt tíz év áprilisi adataihoz képest (9866 fő). Vagyis ha a koronavírus miatti, feltehetőleg áprilisban valamivel kétezer fő feletti halálozási adatokat kivonjuk az összes moszkvai áprilisi halálozásból, már az elmúlt évekre nézve egy teljesen átlagos havi adatot kapunk.

 

BORÍTÓKÉP: Vlagyimir Putyin elnök kórházat látogat Moszkva Kommunarka kerületében / Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás