+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 7. csütörtök, 19:57
Az egymillió aláírás összejött a csütörtöki határidőig, csak nem elég tagországból, vagyis a székelyek csak abban bízhatnak: az Európai Bizottság határidőt hosszabbít. Utánajártunk, így tesznek-e.

Ha nem ad határidőhosszabbítást az Európai Bizottság, akkor bukta a nemzeti régiókért folytatott aláírásgyűjtés, hiszen

 

arra már nincs esély, hogy csütörtök éjfélig összejöjjön további négy országból a szükséges számú aláírás.

 

Ez dráma lenne, mert akkor lehet, hogy az ügy akár másfél-két évtizedre is feledésbe merül az Európai Unióban – nyilatkozta az Azonnalinak Pesty László, a székelyek által indított, kisebbségi régiók EU-s támogatását célzó európai polgári kezdeményezés kampányfőnöke csütörtökön délután.

 

Mint korábban beszámoltunk róla, a Székely Nemzeti Tanács hosszas pereskedés után végül tavaly május 7-én tudta elindítani az aláírásgyűjtést annak az európai polgári kezdeményezésnek a keretében, amely azt célozza, hogy kezelje kiemelt figyelemmel az Európai Unió kohéziós politikája azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg. Ez a gyakorlatban azt kérné az Európai Bizottságtól, hogy állítsa meg a régiók lemaradását, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét az EU-s pénzekhez, különösen a kohéziós forrásokhoz – ezeket ugyanis most ahogy a tagállamokban általában, Romániában is a központi kormányzat osztja szét.

 

Ám ahhoz, hogy a Bizottság foglalkozzon egyáltalán a javaslattal, egy év alatt kell(ett volna) egymillió aláírást összeszedni úgy, hogy azoknak legalább hét tagországból kell összejönnie. Hogy ne lehessen azzal trükközni, hogy egy-két országban összegyűjtik az aláírások szinte teljes egészét, a maradék 5-6-ban pedig mondjuk 10-10-et, ezért meg van határozva egy lakosságarányos minimumlétszám is, amennyi aláírástól egy-egy tagállam kipipálható az európai polgári kezdeményezésekben. 

 

Az egymillió aláírást végül sikerült is összehozniuk egy nagy kampányhajrával a szervezőknek, a hét tagállam helyett azonban mindössze háromban jött össze eddig a szükséges a kvóta: a sokszorosan túlteljesítő Magyarországon, valamint Romániában és Szlovákiában.

 

Ezt követően Svédország áll a legjobban, ám a szükséges aláírások 80 százaléka még ott is hiányzik.

 

A problémát pedig az jelenti, hogy az aláírásgyűjtés határideje május 7-én éjfélkor lejár, és az lehet a sikerre az SZNT egyetlen reménye, ha az Európai Bizottság a koronavírus-járványra tekintettel engedélyezi a határidő meghosszabbítását. Arról, hogy hogyan csúszott meg a székelyek aláírásgyűjtése – egyáltalán nemcsak a koronavírus miatt  –, itt írtunk korábban

 

Na de hogyan kampányoltak külföldön a székelyek?

 

Pesty László arról beszélt az Azonnalinak: neki kampányfőnökként Magyarországra szólt a megbízása, így csak észben látott rá az európai kampányra. Azért úgy gondolja, a következő napokban meg kell majd vizsgálni a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy mi történt és mi nem történt az európai kampány során. „Ha kapunk is halasztást, amit remélünk, és mondjuk júliustól újra kampányolhatunk, akkor ezt úgy kell megtennünk, hogy levontuk a tanulságokat.”

 

Az biztos, hogy az utolsó hetekben jött létre angolul a kezdeményezés honlapja, csak ezt követően kezdték el legyártani a tagországok nemzetiségi anyanyelvi verzióját is rá.

 

Egyébként 35 nyelven készültek el ezek az anyanyelvi honlapok, például katalánul, baszkul, szerbül, ezek lektorálásra várnak, és már jóval a remélt július újraindulás előtt el fognak startolni.

 

Hosszú Katinka nem vacillált

 

Pesty elmondta: Hosszú Katinka többszörös világ- és olimpiai bajnok úszót is megkeresték, aki vacillálás nélkül belement abba, hogy európai kampányuk első reklámfilmjének arca legyen. Vele szerdán forgattak le reklámfilmet, aminek fő üzenete az lesz, hogy míg az olimpikonok négy évig várnak az olimpiára, addig a katalánok 306 éve várják a szabadságot.

 

Egyébként részben azért Katalónia került a reklám középpontjába, mert ők is az elsődleges célpontjaik közé tartoznak, ráadásul Európa-szerte ismerik a régió függetlenségi törekvéseit. 

 

Emellett külön hangsúlyt fektetnek majd Olaszországra, Szlovéniára, Ausztriára, Lengyelországra. Hogy ezeken a helyeken hogyan kampányoltak, arra azt mondta: őket azért választották ki, mert van náluk jelentős létszámú nemzeti régió. Ez alól a lengyelek kivételek, tőlük azt remélik, a lengyel-magyar barátság, a magyarok iránti szimpátia miatt sikerül majd megszólítani a többségi társadalmat.

 

Egy euró egy aláírás

 

És hogy miből fedezték a kampány kiadásait? Leginkább közösségi adományokból. „Nyilván olyanokat keres meg az ember ilyenkor, akikről feltételezi, hogy szimpatizálnak az üggyel és van pénzük. Vagyis önkormányzatokat, cégeket, intézményeket, magánembereket” – mondta Pesty, hozzátéve: a szívességi keretét tíz évre előre kimerítette Budapesten.

 

Hogy konkrétan mennyi pénzt gyűjtötték, arra üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt, de azt elárulta, alacsony költségvetésű kampányt folytattak.

 

„Becslésem szerint egy ilyen kampányban egy ember aláírására egy eurót kell költeni.” 

 

Jogos-e az optimizmus arra nézve, hosszabbít majd az Európai Bizottság?

 

Az Európai Bizottság szóvívői szolgálatáta az Azonnali megkeresésre semmi konkrétumot nem válaszolt. Azt írták: a Bizottság nagyon is tisztában van a szervezők által jelenleg tapasztalt nehézségekkel. „Elszántan dolgozunk azon, hogy amint csak lehetséges, megtaláljuk a lehető legjobb megoldást a folyamatban lévő polgári kezdeményezések számára.”

 

„Információim szerint az Európai Bizottság biztosi kollégiumának következő ülésének napirendjén szerepel az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbításával kapcsolatos kérés” – ezt már Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő nyilatkozta az Azonnali kérdésére, aki a korábban már sikeresnek bizonyuló Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezést beterjesztő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke is egyben. Azt, hogy a kezdeményezések határidejét tolják ki, ő maga is kérte már korábban a polgári kezdeményezésekért felelős jelentéstevőként.

 

Vincze Loránt azt mondta, a méltányosság érdekében minden bizonnyal meg fogja hosszabbítani a határidőt a Bizottság, felé még csütörtökön is ez a jelzés érkezett.

 

Ám mint felhívta a figyelmet, valószínűleg a döntéshozatal hosszabb lesz, és a Bizottságon kívül még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania a határidőhosszabbításra. Így jó eséllyel júliusban születhet csak végső döntés, ám ez visszamenőlegesen lesz érvényes valamennyi folyamatban lévő európai polgári kezdeményezésre.

 

Utóbbi forgatókönyv megvalósulása a nemzeti régiókkal kapcsolatos kezdeményezés esetén a gyakorlatban valószínűleg azt jelentené: ugyan most az eredeti határidőnek megfelelően lezárják az aláírásgyűjtést, de egy pozitív végső döntést követően júliusban, egy meghatározott időtartamra újra megnyithatnák azt.”

 

NYITÓKÉP: A Székely Szabadság Napja Budapesten 2020. márciusában. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás