Mit vegyünk át a Balkánról, ha már lecsúsztunk oda?

2020.05.06. 12:08

A Freedom House szerint mára a magyarországi demokrácia színvonala az egykori Jugoszlávia szerencsétlenebb sorsú volt tagállamaiéhoz hasonló. Mit vegyünk át onnan a hibridrezsimségen kívül?

Mit vegyünk át a Balkánról, ha már lecsúsztunk oda?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

A Freedom House, amelynek költségvetésének egy részét az USA kormányzata biztosítja, minden évben közzé teszi a sajtószabadság-mérése mellett a posztszocialista államok demokráciaindexét is: bizonyos mutatók alapján azt mérik, hogy mennyire sikerült az egyes államoknak a szocializmusból a demokráciába átmenniük.

Az intézet ez alapján öt kategóriát különböztet meg: egyértelműen autoriter rendszer, félig autoriter rendszer, hibrid rezsim, félig konszolidált demokrácia, szilárd demokrácia.

A divatos politológia hibrid rezsimként írja le azon államokat, amelyekben a liberális demokrácia tartalmi, eljárási és intézményi alapjai olyan mértékben vagy csak formálisak, vagy eleve fel lettek majdnem számolva, hogy demokráciának – mármint annak liberális értelmében – nem nevezhetőek, ám közben mégis túlzás lenne őket mondjuk akár csak Belarusz szintjére betenni. Elvégre vannak választások, ülésezik a parlament, még akár kritikus sajtó is megjelenhet – de ezeket mind

olyannyira kiüresítették vagy lehetetlenné tették, hogy igazából már inkább csak liberális demokratikus paravánként szolgálnak.

Magyarország a Freedom House tavalyi jelentésében is még a félig konszolidált demokráciák közé tartozott (2015 előtt pedig még szilárd demokráciának számított). Ma Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia számít szilárd demokráciának, Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária pedig félig konszolidált demokráciának. Azaz a visegrádi négyek háromnegyede ma is inkább még demokrácia.

Magyarország viszont visszazuhant a hibrid rezsim kategóriába:

itt Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Koszovóval, Észak-Macedóniával, Albániával és Ukrajnával alkotunk egy blokkot,

azaz nagyrészt ott vagyunk, ahol az egykori Jugoszlávia EU-n kívüli tagállamai állnak.

Ez első ránézésre eléggé elkeserítő lehet, de azért lássuk meg mindenben a jót is! A Balkánon lehet, hogy tombolnak a hibrid rezsimek – de tombol ott más is, ami viszont akár még jó is. Szóval mit vegyünk át új barátainktól a hibrid rendszeren kívül?

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek