Készül-e az ellenzék egy esetleges előrehozott választásra?

Mi kell ahhoz egyáltalán, hogy Magyarországon előrehozott választásokat lehessen tartani? Mi szólna amellett, hogy ezt megkockáztassa a Fidesz, és mi ellene? Hivatalosan kevés ellenzéki pártnak van erről véleménye, informálisan viszont már megeredt a politikusok nyelve.

Azon sem lepődne meg, ha egy sikeres válságkezelés után a kormány előrehozott választások irányba vinné az országot – erről beszélt még március végén Török Gábor politológus az ATV-nek, bedobva ezzel a témát a közbeszédbe.

Mi kell ahhoz, hogy előrehozott választás legyen?

Ez az Alaptörvény szerint két esetben fordulhat elő.

1. Az egyik forgatókönyv a parlament feloszlatása: erről Áder János köztársasági elnök dönthet. Két esetben. Az egyik az, ha a parlament nem fogadja el a következő évi költségvetést március 31-ig. A második eset pedig az, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés 40 napon belül nem választja meg. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok (ti. kétharmada van a Fidesz-KDNP-nek) tükrében ezek közül egyik sem opció.

2. Ám nem kell köztársasági elnöki beavatkozás, ugyanis

A határozatképesség pedig akkor van meg, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több, mint a fele jelen van. Vagyis ugyanaz vonatkozik a parlament feloszlatására is, mint a legtöbb törvény elfogadására.

Amennyiben megtörténne a feloszlás vagy feloszlatás, akkor onnantól számítva 90 napon belül új Országgyűlést kell választani. Ugyanakkor nincs lehetőség az Országgyűlés feloszlására vagy feloszlatására sem rendkívüli, sem pedig szükségállapot idején (egyébként jelenleg nem rendkívüli vagy szükségállapot van a koronavírus miatt, hanem az ezeknél alacsonyabb fokozatú veszélyhelyzet).

Mit gondol az ellenzék?

Hivatalosan nem sokat, a Jobbik és az MSZP például azzal utasította el érdeklődésünket, hogy koronavírus-járvány idején a bajba kerültek megsegítésén dolgoznak, spekulációkba nem bocsátkoznak, míg a Párbeszéd és a DK nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. Így érdemben csak ketten válaszoltak: a Momentum és az LMP.

„Informálisan hallottunk pletykákat, de szerintünk jelenleg inkább valódi válságkezeléssel kell foglalkoznia a kormánynak, nem hatalmi manőverekkel, reméljük, hogy ők is belátják ezt” – válaszolta a Momentum az Azonnalinak. Hogy hogyan érintené őket egy előrehozott választás, arra úgy reagáltak:

Elképzelhetőnek tartják, hogy akár előrehozott választás is legyen – derült ki az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet Azonnalinak küldött válaszából. Hozzátette: ha a Fidesz úgy ítéli meg, hogy 2022-ig folyamatosan veszíteni fog a támogatottságából, akkor a kormánypárt meg fogja hozni ezt a döntést.

Azzal kapcsolatban, hogy ez inkább előnyösen vagy hátrányosan érinthetné az ellenzéket, úgy válaszolt: ez függ attól, hogy az elkövetkező néhány hónapban a Fidesz hogyan tud megbirkózni a mélyülő gazdasági és szociális válsággal. Vagyis Schmuck szerint egy előrehozott választásnak egyaránt vannak kockázatai mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok számára, de ezek ma még nem pontosan felmérhetők.

FRISSÍTÉS (2020.05.07): Cikkünk megjelenését követően válaszolt a Párbeszéd is, ők nem tartják reálisnak, hogy előrehozott választás legyen, ilyen információ sem jutott el hozzájuk. Egyébként jelenleg ők is a koronavírus okozta válság kezelésével foglalkoznak, nem azzal, hogy egy előrehozott választás hogyan érintené az ellenzéket.

Nem gondolják, hogy előrehozott választás lenne

Az Azonnali a háttérben is beszélt a kérdésről több ellenzéki párt meghatározó szereplőjével is. Ezekből kiderült:

Az egyik politikus példaként azt hozta fel, hogy a brexittel kapcsolatban Theresa May még brit miniszterelnökként előrehozott választást írt ki, hogy nagyobb többséggel kormányozzon, aminek a vége az lett, hogy hiába állt jól a közvélemény-kutatások szerint, végül csak egy szűk többsége lett a londoni parlamentben. „Szerintem azért nem lesz előrehozott választás, mert az mindig felesleges rizikó” – mondta. A felvetésre pedig, hogyha mégiscsak meglépné a Fidesz, és mondjuk ősszel választás lenne, azt mondta:

Van, aki azért készül forgatókönyvvel egy előrehozott választás esetére is

Egy másik forrásunk már kevésbé volt pesszimista, szerint az előrehozott választás „annyira nem lenne vészes” az ellenzéknek, hiszen az önkormányzati választás sikere után sokkal több az aktív politikusuk helyben. Szerinte a kérdés az, hogy Orbán Viktor be akarna-e rendezkedni egy kényelmes többségre. Ugyanis ha nagyon előre hoznának egy választást, akkor jó eséllyel az ellenzék nem tudná megverni a Fidesz-KDNP-t, ám a kétharmadot egy ügyes koordinációval megakadályozhatná. Azt is felvetette: az is szempont lehet a Fidesz stratégiájában, mennyire adnák át a stafétabotot a válságkezelésre az ellenzéknek azért, hogy aztán sokkal jobb helyzetben jöjjenek vissza utána. Egyébként szerinte rövid távon a Fidesz népszerűségének használt a járvány, „de most kezdünk átlépni abba a fázisba, amikor az emberek már inkább csak a károkat látják”. 

„A politikai logika alapján akár még benne is lehetne a pakliban egy előrehozott választás,

– mondta egy harmadik ellenzéki politikus. Hozzátette: noha a gazdasági válság hatásai előtt egy előrehozott választás érdeke is lehetne a kormánypártoknak egy kevésbé felkészült ellenzékkel, de még ezzel együtt sem gondolja azt, hogy bekövetkezne. Ettől függetlenül a politikus elmondta: készülni azért erre a lehetőségre is kell, vagyis az ő pártjuk készít forgatókönyvet erre az esetre is, és azt javasolja a többi pártnak, ők is tegyék ezt.

Minek mondjon le a Fidesz a kellemes kétharmadról?

Török Gábor felvetésére egyébként a kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel is reagált az intézet blogján azzal a felvetéssel: a politilógus „minimum téved”. Mráz többek közt azzal érvelt: jelenleg stabil kétharmados parlamenti többség nyújt biztos hátteret a kormánynak. Ez az alkotmánybíró-választástól az Alaptörvény esetleges módosításáig kellemes helyzetet teremt számára. „Minek mondjon le erről a Fidesz?”

Ő is hangsúlyozta, minden választás egyben kockázat is. Ráadásul „a Gyurcsány Ferenc által megszervezett posztfasiszta-antifasiszta koalícióval szemben”

Mráz arra is felhívta a figyelmet, a kormányfő által többször hangoztatott versenyelőnye Magyarországnak, hogy a rendszerváltozás óta nem volt előrehozott választás: „Miért éppen nehéz időkben akarná a stabilitás előnyét felszámolni a kormányfő?”

NYITÓKÉP: A pártok vezetőinek Facebook-oldala.