Hogy állnak a koronavírussal azok az országok, amik nem is országok hivatalosan?

2020.05.06. 17:21

A mások által el nem ismert, de facto államokban általában az a kérdés érdekes, hogy tulajdonképpen milyen státuszban is vannak, de a koronavírus miatt több helyen is problémát okoz, hogy alig vannak kapcsolatban annak az országnak a vezetésével, amihez hivatalosan tartoznak. Az Azonnali koronavírus-körképe Hegyi Karabahtól Grúzia oroszbarát szakadárjain, Donyecken és Transznyisztrián át Észak-Ciprusig!

Hogy állnak a koronavírussal azok az országok, amik nem is országok hivatalosan?

A nemzetközi jog szerint nem is léteznek, mégis saját kormányuk, ilyen-olyan választásaik és minisztériumaik vannak: a világ de facto-államai érdekes képződmények, amelyek sokszor etnikai, vallási vagy kulturális törésvonalak mentén nőnek ki a földből, és mint a lenti példákból is látható, az átmenetinek szánt államocskák évtizedekig is fennmaradhatnak. Ez viszont nemcsak egy bizonyos fokú (legalábbis belső) szuverenitást, de nagy felelősséget is ad a kezükbe: egy világjárvány idején például ugyanúgy gondoskodniuk kell az ott lakókról, mint egy nemzetközi jogban elismert állam részéről az elvárható.

Éppen ezért kíváncsiak voltunk: mit csinálnak, hogyan védekeznek a világ azon országai, amelyek hivatalosan még csak nem is léteznek?

Donbasz

KORONAVÍRUS NÉLKÜLI UTCAKÉP LUHANSZKBÓL. FOTÓ: QPCHAK / WIKIMEDIA COMMONS

Kelet-Ukrajnának jelenleg két, szakadárok által ellenőrzött területe is van: a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság. Bár Oroszországnak hivatalosan semmi köze ezekhez, a közmegegyezés és a szemtanúk szerint is egyértelműen orosz támogatással harcolnak a szakadárok. A hivatalos cél az, hogy a Krímhez hasonlóan Oroszországhoz kerüljenek, de az orosz érdek inkább az, hogy megmaradjanak balhés területként, ezzel lehetetlenítve el Ukrajna túlzott közeledését az Európai Unióhoz.

A szakadár területek helyzetét annyira nem meglepő módon csak tovább bonyolította a koronavírus: bár az orosz kormány a két terület lakosait gyakorlatilag egy szintre emelte a saját állampolgáraival, amikor feltette őket azoknak a külföldieknek a listájára, akik a teljes határzár alatt is beutazhatnak az országba, viszont közben teljesen elzárták magukat Ukrajnától. Az ukrán kormány közben bevezette a saját országos kijárási tilalmát, ami szerint csak létszükség esetén hagyhatják el lakosaik az otthonaikat.

A legnagyobb probléma a szakadár területen élő nyugdíjasok helyzete: nagyjából félmillió ember rendszeresen ment át az ukrán kormány által ellenőrzött részre felvenni a havi nagyjából 2700 hrivnyás (kb. 32 ezer forintos) nyugdíját, az őket ellátó infrastruktúra kifejezetten szervezett volt, aminek a végén a készpénzt a szakadár területeken költötték el. Ez most szünetel,

a nyugdíjasokat pedig SMS-ben értesítették, hogy a bankkártyájukra utalják a pénzt, csakhogy ezeket a kártyákat csak a szakadár területeken túl használhatják, mivel Donyeckben és Luhanszkban nincs jelenleg üzemelő bankrendszer.

Még rendelhetnének az interneten, de a két terület helyzete miatt erre sincs sok esély.

A szakadárok természetesen nem működtek együtt az ukrán kormánnyal a korlátozásokban: Ukrajnában már rég teljes kijárási tilalom volt, miközben Donyeckben és Luhanszkban még vígan lehetett vásárolgatni, a helyi média pedig próbálta bagatellizálni az egész koronavírust. A regisztrált esetek száma sem teljesen mérvadó, hiszen az egészségügyi rendszer katasztrofális: a háború 2014-es kirobbanása óta valószínűleg semmit nem fejlesztettek az amúgy is elmaradott felszerelésen, közben sok egészségügyi dolgozó el is menekült. Azt sem szabad elfelejteni, hogy katonák tízezrei állomásoznak jelenleg a környéken, akik simán szétszórhatják a fertőzést hazatérve.

A két bábállamban március végéig nem volt szó koronavírus-fertőzöttről, de azóta hivatalosan is elismertek párat: 110 fertőzött mellett négy halott és hat felépült beteg van a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 129 regisztrált fertőzött, 12 gyógyult és egy halott. Előbbiben egyébként megközelítőleg 2,3, utóbbiban pedig 1,4 millióan élnek.

Közben továbbra is folynak a fogolycserék Ukrajna és a szakadárok között, amik az ukrán remények szerint egy idő után több átkelőt fognak eredményezni Ukrajna és a szakadár területek között.

Észak-Ciprus

HA VALAKI NEM ÉRTENÉ, MIÉRT NEM ANNYIRA KILÁTÁSTALAN HELY ÉSZAK-CIPRUS: ITT EGY KÉP KYRENIÁRÓL FOTÓ: A. SAVIN / WIKIMEDIA COMMONS

Tökökországnak a sziget 37 százalékát elfoglaló bábállama elvileg már nagyon régen abban érdekelt, hogy újraegyesüljön egész Ciprus, a gyakorlatban azonban nagyon lassan halad, és továbbra is egyedül Törökország ismeri el az amúgy szinte teljes egészében törökök lakta Észak-Ciprus létezését 1983 óta. Észak-Cipruson egyébként köztársaságot kilenc évvel a görög ciprióta államcsínyt követően kiáltottak ki, melyet a görög katonai junta támogatott. Erre válaszul vonult be Törökország a sziget északi részére, és a török katonai jelenlét mellett szép lassan bebetonozódott az észak-ciprusi állam.

A sziget két oldala között a koronavírus megjelenése óta megszűnt az átjárás, Észak-Cipruson április végéig pedig részleges kijárási korlátozások éltek. Talán ennek is köszönhető, hogy május 3-án bejelentették, hogy a nagyjából 300 ezres területen hetek óta nem regisztráltak új esetet, utoljára április 17-én találtak új fertőzöttet úgy, hogy csak a jó hír bejelentése előtti 25 órában 507 tesztet végeztek el, összesen amúgy valamivel több, mint 14 ezret.

A jelenlegi statisztika tehát 108 regisztrált fertőzött, amiből 103 felépült, négy elhunyt, és egy embert jelenleg is kórházban kezelnek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi szakadár országhoz képest amúgy jómódban élő Észak-Ciprus életét nem forgatta volna fel a koronavírus azon túl is, hogy nem mehetnek át a görög részre: áprilisban 15 falut zártak le teljesen, illetve fél évvel elhalasztották az elnökválasztást is, aminek az a tétje, hogy a határozottan a túlzott török befolyás ellen kiálló Mustafa Akıncı meg tudja-e tartani pozícióját, és tovább lépkedhet-e lassan az újraegyesülés útján.

Annyira persze nem távolodnak el Törökországtól sem, az ország egészségügyi minisztere, Ali Pilli például elsőként Törökország rengeteg segítségét köszönte meg a védekezésben, külön méltatva Recep Tayyip Erdoğan elnököt.

Közben a világ maradéka által is elismert 1,1 milliós Cipruson 874 regisztrált fertőzött van, 299-et kórházban ápolnak közülük, húsz ember pedig meghalt.

Transznyisztria

TIRASZPOLBAN EGY IDEIG NEM KÉSZÜLHET MÉG HASONLÓ KÉP FOTÓ: Донор / WIKIMEDIA COMMONS

Moldova oroszul beszélő szakadár állama 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét némi orosz segítséggel, az anyaországgal folytatott háború után pedig 1992-ben kötöttek békét azzal, hogy Moldovának a továbbiakban semmilyen beleszólása nincs a 470 ezres Dnyeszter Menti Köztársaság területének életébe. Ennek ellenére hivatalosan továbbra is Moldovához tartozik, és egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el az önállóságát.

Az ország vegyes lakossága továbbra is azt a kérdést akarja megválaszolni, hogy Oroszországhoz csatlakoznának, vissza Moldovához, esetleg egész Moldovával együtt Romániához. Ezek mind-mind geopolitikai érdekeket sértenének valamilyen módon, úgyhogy egyelőre az a legvalószínűbb, hogy marad ez a fura helyzet még egy darabig, hiszen a lakosság nagyjából egyforma arányban vallja magát moldovai-románnak, orosznak és ukránnak.

A zavaros háttér ellenére gyorsan kapcsoltak: március 13-án, tehát

tulajdonképpen Magyarországgal egy időben tiltottak be minden gyülekezést, 17-én már az iskolákat is bezárták, és teljes beutazási tilalmat rendeltek el még a moldovai állampolgárok számára is.

A külföldiek (tehát nem moldovaiak) már február végén sem utazhattak be az országba.

Mindez azért furcsa, mert az első két pozitív teszt csak március 21-én született meg. Április közepe óta kötelező a maszkok viselése minden nyilvános zárt helyen, és elmaradt az április 21-re tervezett győzelemnapi felvonulás.

Az ország helyzetéhez képest amúgy különösen összeszedett a vírus kezelése: március vége óta a kormányzat viszonylag pontos tájékoztatást ad az állásról folyamatosan frissülő statisztikákkal. Ahogy a hasonló helyeken mindig, úgy itt is felmerültek élelmiszer- és gyógyszerproblémák, ezeket Vadim Krasznoszelszki elnök azzal próbálja lenyugtatni, hogy betiltotta a élelmiszerek exportját. A mostani állás szerint 531 regisztrált fertőzött, 105 gyógyult és 23 elhunyt van Transznyisztriában.

Hegyi-Karabah Köztársaság

A KÖZTÁRSASÁG SZIMBÓLUMA, A „MI VAGYUNK A HEGYEINK”–EMLÉKMŰ A FŐVÁROS SZTEPANAKERTTŐL ÉSZAKRA. FOTÓ: PIXABAY / TATJANA KOLCOVA

Merész húzás ezt a Kaukázuson kijelenteni, de talán az egész régió legérzékenyebb pontja a Hegyi-Karabah, másik nevén Arcah Köztársaság. A csupán durván 150 ezres lakosú hegyes-völgyes terület mindössze akkora, mint Pest megye, Budapest és Fejér megye együttvéve, és különösebben sok minden sincsen ott. Hegyi-Karabah múltja és jelene viszont igencsak terhelt: lakói többségében keresztény örmények, akik nehezen jönnek ki a szomszédos Azerbajdzsán muszlim többségével, mégis, maga Hegyi-Karabah nemzetközi jogilag Azerbajdzsán területén helyezkedik el.

Az ottani örmények a Szovjetunió felbomlása után kiáltották ki a saját függetlenségüket azzal a céllal, hogy csatlakozzanak Örményországhoz. Mindez háborúba torkollott, a háború több tízezer halálesetbe és etnikai tisztogatásokba, valamint abba, hogy a helyi örmények védelme érdekében Örményország is bevonult a területre, így a Hegyi-Karabah Köztársasággal együtt Azerbajdzsán mintegy ötödét tartják ellenőrzésük alatt. 1994 óta egy érzékeny fegyverszünet határozza meg a mindennapi életet Hegyi-Karabahban (békét a két fél ezidáig nem kötött), miközben a szakadár köztársaságot más, posztszovjet szakadár köztársaságokon kívül önálló államként nem ismeri el senki – még Örményország sem, tartva a további katonai konfliktustól.

Ember legyen a talpán, aki a karabahi kérdésben igazságot tenne, de tény: ilyen előzmények mellett talán érthető, hogy Hegyi-Karabahban (ahová csak Örményország felől szabad belépni, de az azeriek szerint nemzetközi határsértést követ el, aki ezt mégis megteszi) nagyobb gondok is vannak a koronavírusnál. De bármennyire is a világtól elzárt terület legyen a szakadár köztársaság, még így is elkerülhetetlen, hogy a vírus begyűrűzzön: a de facto-államban a járványügyi helyzetet kezelő egészségügyi minisztérium szerint május 6-ig mindössze nyolcan kapták el a koronavírust, ebből már hatan meg is gyógyultak, és karanténban további öt ember van.

És bár a köztársaságban április 12-én rendkívüli állapotot is bevezettek, ne gondoljuk, hogy az alacsony fertőzésszám a helyi hatóságok példás járványkezelési stratégiájának tudható be,

sokkal inkább a sötétben tapogatózásnak: mindösszesen 310 koronavírus-tesztet folytattak le eddig.

Nehezen hihető, hogy ilyen alacsony lenne a fertőzésszám, miközben a szomszédos Örményországban már 2600 fölött jár, az örményekkel szomszédos Iránban pedig százezer felett van a teljes esetszám.

Szóval megjelent a koronavírus, rendkívüli állapotot vezettek be, akkor leállt az élet? Egyáltalán nem.

A szakadár államban még úgy is gond nélkül megtartották az elnökválasztások mindkét fordulóját március 31-én és április 14-én, hogy több falu komplett karantén alatt állt a szavazás ideje alatt,

igaz, a szavazóhelyiségek még ezeken a településeken is nyitva voltak. A voksolást egyébként a korábbi miniszterelnök nyerte meg a második forduló szavazatainak 88 százalékával, de ellenfele, a regnáló külügyminiszter viszont a második körben már távolmaradásra szólította fel híveit a koronavírus miatt, de még így is kapott 12 százalékot. A választás így nemzetközi megfigyelők és újságírók nélkül, a második körben alacsony (45 százalékos) részvétel mellett folyt le, míg az első fordulóban, több, mint 70 százalék az urnák elé járult.

Az kevéssé meglepő, hogy többek között a Türk Tanács, Azerbajdzsán és a vele szoros viszonyt ápoló Törökország sem ismerte el a választásokat, de a voksolást világjárvány idején is megtartó döntést nem díjazta és nem ismerte el az Európai Unió külügyi szolgálata, de az EBESZ és a NATO sem.

Abházia és Dél-Oszétia

Nem kevésbé érdekes a Grúziától elszakadt két oroszbarát de facto állam, Abházia és Dél-Oszétia helyzete sem: az oszétoknak és az abházoknak sosem volt felhőtlen viszonyuk a grúzokkal, és a feszültséget csak súlyosbította, hogy Grúzia függetlenedése után egyedüli államnyelvnek a grúzt tette meg, majd betiltotta a regionális pártokat, hogy elejét vegye a szeparatista törekvéseknek. A 90-es években ennek megfelelően egymást érték az etnikai konfliktusok és fegyveres összetűzések, ahol az abházok és oszétek leginkább Oroszország támogatására számíthattak.

A többi már történelem: a 2008-as orosz-grúz konfliktusban az oroszok csapatokat vezényeltek Abháziába és Dél-Oszétiába a szakadárok és grúzok közötti nemzeti összetűzésekre hivatkozva. A szakadárok és az orosz csapatok kiűzték a két területről a grúz csapatokat, majd az oroszok és a grúzok fegyverszünetet kötöttek, melynek keretében az orosz csapatokat kivonták a grúz területekről, de Dél-Oszétiában és Abháziában a mai napig ottmaradtak.

A két új köztársaságot rögtön el is ismerte függetlenként Oroszország – majd elkezdett polgáraiknak orosz útleveleket osztogatni –,

azóta pedig mindketten nagyban függenek gazdaságilag és katonailag is Moszkva támogatásától. Csakhogy nemcsak a pénz, de ember is jön Moszkvából – a tengerparti Abháziában, ami még a szovjet időkben népszerű fekete-tengeri üdülőhelynek számított, egyre több az orosz turista, így kulcsfontosságú, hogy mire beindul a szezon, ne legyen gond az abház Riviérán.

Dél-Oszétiában a miniszterelnök születésnapja fontosabb, mint a koronavírus

KISSÉ PROVINCIÁLIS GYŐZELEMNAPI ÜNNEPSÉG CHINVALIBAN, MÉG 2016-BÓL. A KATONAI PARÁDÉT IDÉN ALIGHANEM NÉLKÜLÖZNIÜK KELL. FOTÓ: OROSZORSZÁG VÉDELMI MINISZTÉRIUMA

Sok információ a két de facto állam hivatalos honlapján persze nincsen a koronavírusról: a dél-oszétiai egészségügyi minisztérium legutóbb április 17-én adott hírt magáról, ahol egy Powerpoint-előadást töltött fel arról, hogy hogyan kell védekezni a koronavírus ellen, hivatalosan fertőzöttek pedig nincsenek is. Persze ezt nehéz elképzelni, tekintve, hogy már Grúziában is 600 feletti az igazolt fertőzöttek száma, de Oroszország Grúziával határos déli területein is több ezer fertőzöttet tartanak már számon: az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában például 1069 eset van. A helyi titkosszolgálat KGB-t ez nem zavarta meg, szerintük ugyanis nem Oroszországból jön be a fertőzés – holott Dél-Oszétiába a teljes határzár ellenére Oroszországból továbbra is átjöhettek a katonák – hanem Grúziából szivárog át.

 A kormány hivatalos honlapján is arról számolnak inkább be a járvány helyett, hogy az ország miniszterelnökét, aki május 5-én ünnepli a születésnapját – Isten éltesse, Erik Puhajev! – ki mindenki köszöntötte már fel a nagy nap alkalmából. Az ország elnöke pedig pár napja írta alá az arról szóló rendeletet, hogy

a de facto állam fővárosa, a harmincezres Chinvali kapja meg a Sztalinir nevet a Győzelem Napjának 75. évfordulójának emlékére.

A névválasztás nem véletlen, a várost 1934-ben nevezték el Sztálin tiszteletére Sztalinirnek, 1961-ben, az enyhülés alatt pedig visszakapta eredeti nevét – a régi-új nevet a Dél-Oszétiában csak május 9-én, vagyis a Győzelem Napján, és június 22-én, a II. világháború áldozatainak emléknapján használnák.

A dél-oszétok szerint a kórházakban felszerelés csak-csak van – 26 lélegeztetőgép van a köztársaságban – ember, aki kezelje, viszont már nem igazán. Ha tehát hirtelen rászabadulna egy csomó fertőzött az ellátórendszerre, nem lenne elég ember, aki kezelje őket. Ezt Dél-Oszétiában elég könnyen szeretnék megoldani: a köztársaság vezető aneszteziológusa a BBC-nek arról beszélt, ha az emberhiány tarthatatlanná válna, akkor az orosz régióktól és a donyecki szakadár területekről várnák a segítséget.

Persze, vannak, akik szerint az eszközhiány is komoly probléma: a chinvali kórház egyik sebészének kiszivárogtatott levele nagy port kavart a helyi médiában, aki bejelentette: nem hajlandó műteni mindaddig, amíg nem kap maszkokat, kesztyűket és megfelelő védőruhákat ehhez – emiatt kirúgással fenyegették és a hippokratészi eskü megszegésével is megvádolták az orvost.

Abházia elnököt választ – és túl büszke segítséget kérni

BÁR A FŐVÁROS SZUHUMI A HÁBORÚK ÉS CSETEPATÉK NYOMAI MIATT NEM MINDIG SZÍVDERÍTŐ LÁTVÁNY, ABHÁZIA MINDENKÉPP TÖBB FIGYELMET ÉRDEMEL, MINT AMIT MEGKAP. FOTÓ: PIXABAY / ULKOM5

A titkolózó Dél-Oszétiával szemben Abházia már beismert három esetet, ám az ő egészségügyi kapacitásaik igencsak végesek, nem véletlen, hogy a járvánnyal eddig sikeresen megbirkózó Grúzia is felajánlotta a segítségét a kis köztársaságoknak. Az abház operatív törzs szerint viszont még nem kéne magukat hanyattvágni attól, hogy Grúzia a saját sajtójában azt harsogja, hogy segítene. A szóvivőjük szerint

a járvány még nem is tört ki annyira, ami indokolná, hogy átlépjenek a saját büszkeségükön és Tbiliszinél könyörögjenek.

Abházia tehát büszke, olyannyira, hogy március 22-én – mikor Európa nagyrésze már zárva volt – még egy aktív kampányidőszakot követően elnökválasztást is tartottak, 71 százalékos részvétel mellett. Március 27-ig pedig még akár félezer fős esküvőt is tarthatott, aki akart. Az első megbetegedést viszont március 30-án regisztrálták, ezt követően felmerült, hogy valahogyan védekezni kéne a járvány ellen, ám az ország 60 lélegeztetőgépe és a Dél-Oszétiához hasonlóan komoly eszközhiány beszűkítette a lehetőségeket. Itt az ENSZ segített: április közepén egy humanitárius szállítmánnyal hoztak orvosokat és védőeszközöket a köztársaság fővárosába, Szuhumiba.

És bár az ENSZ-segítség sokat jelentett, Abházia még mindig hallani sem akar arról, hogy a grúzokhoz forduljanak. Pedig a határ közelében egy új kórházat ki is nyitottak a koronavírusos betegek kezelésére, ahol akár 220 pácienst tudnának fogadni, de Abházia inkább megoldja maga. Az állam számára kulcsfontosságú, hogy a járványt gyűrjék le a turistaszezonig, méghozzá a Fekete-tenger partjára özönlő rengeteg orosz turista miatt – már ha az oroszok utazhatnak nyáron egyáltalán az egyre súlyosabb mértéket öltő helyzet mellett. Ez pedig kulcsfontosságú lesz egy olyan köztársaságot nézve, amely bevételeinek 50-70 százalékát Oroszország által szerzi, és a turisták 90 százaléka is onnan érkezik.

BORÍTÓKÉP: A Dnyeszter-menti Köztársaság fővárosa, Tiraszpol látképe / Minamie (Flickr)

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek