+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. május 5. kedd, 11:42
Az orvostudomány forradalmak tucatjait éli át, a nem túl távoli jövőben vérbe juttatott nanorobotok végeznek majd műtéteket. Ehhez azonban be kell juttatni a jó genetikai információkat a sejtekbe. Erre valók a vírusok.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A vuhani víruslaborral kapcsolatban nagyon nagy nemzetközi visszhangja van annak az aktának, amelyet az angolszász titkosszolgálatok állítottak össze, és amelyet most a sajtónak is megszellőztettek.

 

Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Mike Pompeo nyilatkozataiból az látszik, hogy ezek az adatok már egy ideje előttük lehettek. Természetes, hogy a közvéleménykutatások szerint gondban levő Trumpnak nagyon kapóra jön az adatcsomag. Azonban

 

pont Trump miatt elég valószínű, hogy a korábbi nagy nyugati egység, amely Obama, Bush vagy a korábbi elnökök alatt egy ilyen információra azonnal összeállt volna, most kevésbé lesz lelkes.

 

Sok helyen gondolkoznak most azon, hogy álljanak-e bele a Kína elleni blame game-be vagy sem.

 

Kínának van felelőssége, nem is kevés, ugyanakkor a normális viszony továbbra is mindenkinek érdeke. Trump viszont épp a választási kampány célegyenesére fordul rá, lóhossznyi hátrányban attól a Bidentől, aki nem egy különösebben érdekes jelölt, annyira langyos, hogy egy közel harminc évvel ezelőtti tapizást próbálnak éppen ráhúzni. Ez a helyzet viszont azzal fenyeget, hogy Trump Rambót akar majd játszani.

 

Eközben Ausztrália például jelentős részben abból él, hogy nyersanyagot ad el Kínának, de sok más ország sem azt akarja hogy Kína megalázkodjon, hanem azt, hogy tekintse partnernek, és viselkedjen korrektebben. Trump egyfajta béna kacsa szerepben van, amely pedig nem az újraválasztásra készülő, hanem a második ciklusok végén járó amerikai elnököket szokta jellemezni.

 

De hagyjuk most Trump elnököt egy kicsit.

 

Az eddig megjelent tudományos vélemények nagyrészt úgy gondolják, hogy nem mesterséges eredetű a SARS-Cov-2 vírus. Néhány van, amelyik lát arra esélyt, hogy tényleg emberalkotta laborszökevény. Én ebben természetesen nem tudok állást foglalni. Viszont úgy gondolom, hogy mindegy. Hogy miért mindegy, ahhoz érdemes végiggondolni, hogy miért foglalkoznak Vuhanban és máshol is ezzel a vírussal és társaival.

 

Az egyik ok nyilvánvaló közegészségügyi. Azok a denevérek, amelyek meglátásához sokáig hetekig kellett expedíciózni, ma már sokmilliós megapoliszok közvetlen közelében élnek. Ráadásul ezek a megapoliszok egymáshoz gyorsvasúttal, a világ többi részéhez légijáratok százaival kapcsolódnak. Alapvető érdek tehát megismerni e vírusokat, hiszen az állatról emberre ugró kórokozó és a vele terjedő járvány a civilizáció történetével egyidős fenyegetés. Logikus tehát megfelelő óvintézkedések mellett ezeket felmérni és elkezdeni velük kísérletezni, hogy ha tényleg valami helyi ínyenc angolosan sült denevért rendel a sarki kifőzdében és ugrik a vírus, felkészültek legyünk.

 

A másik ok, ha lehet, még nyugtalanítóbb. Az orvostudomány az elmúlt időkben forradalmak tucatjait élte át, amelyek közül több is az emberi test egyre kisebb elemeinek először megismeréséhez, majd manipulálásához kapcsolódik.

 

A nem túl távoli jövőben a vérbe juttatott nanorobotok műtéteket fognak csinálni olyan helyeken, amelyek eléréséhez jelenleg a beteget szét kell trancsírozni,

 

vagy éppen inoperábilisnak kell nyilvánítani a műtendő terület melletti idegek, erek miatt. Még egy lépéssel továbbhaladva már egyes sejtek, szövetek „javítása” is lehetségessé válik. Hiszen tudjuk, hogy milyen hibás genetikai információ dolgozik a szervezet egy-egy problémás pontján, tehát mi sem egyszerűbb, oda kell juttatni és a sejtbe be kell juttatni a jó genetikai információt.

 

Ezt pedig a vírusok csinálják a természetben.

 

Hiszen a vírus több klasszikus definíció szerint nem is élőlény. Nincs anyagcseréje, nem szaporodik. Információ, minimális fehérjeburokkal. Na de milyen fehérjékkel! Az a párezer vírus, amely Hupej tartomány denevérbarlangjainak guanójából nyerhető ki, nemcsak halálos fenyegetés, hanem

 

többezer ötlet, hogyan lehet a szervezet egyes sejtjeire célzottan rákapcsolódni és odabent műveleteket végezni, például tüdőáttéteket egyszerűen kikapcsolni.

 

Talán felesleges is leírni, hogy mennyire megint Prométheuszt és Bábel tornyát játszunk.  Két okból. Az egyik, hogy ha valami gubanc van, akkor előfordulhat, hogy egy-egy olasz tartományban minden 70 év feletti meghal. Vagy épp New Yorkban nem marad hűtőkocsi se, nemhogy hullaház a halottaknak. A másik pedig, hogy ha az ember ki tudja kapcsolni a tüdőáttéteket, akkor be is tudja kapcsolni őket.

 

Én nem gondolom, hogy Kína direkt hiperfertőző vírusokat gyártana, azok ugyanis rájuk és Indiára a legveszélyesebbek. Főleg a mostani járvány okozta sokk után a „fejlett Nyugat” megerősíti az intenzív ellátást, és nagyon nagy ütéseket kibír lábon. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen horderejű kísérletezés nem tűr titkolózást. Néhány, a kubai rakétaválsághoz és Csernobilhoz hasonló „close shave” után a nagyhatalmak belátták, hogy hasadóanyaggal nincs titkolózás, és ezt többé-kevésbé be is tartják, sőt a kicsikkel is betartatják.

 

Ha az értesülések igazak, Kína elsősorban ott „bűnös”, hogy nem szólt azonnal. Ha a kutatóik, akik mint láttuk, az emberiség szempontjából kiemelt fontosságú kutatásokat végeznek, látták, hogy a terjedő vírus vagy az ő egyik mintájuk, vagy egy ahhoz nagyon hasonló törzs, akkor a kínai kormánynak nem lett volna szabad titkolóznia. De mielőtt elmerülnénk Kína ostorozásában, idézzük fel, hogy hány hasonló esetet próbáltak eltussolni világszerte az elmúlt mondjuk száz évben. Rengeteget.

 

A különbség az, hogy itt most nem egy-egy tartomány lesz sugárfertőzött, nem egy-két fontos korallzátony pusztul el, hanem az ezen a téren elkövetett hibák az emberiség jelentős részét pusztíthatják el.

 

Miközben épp pénzt vonnak el a WHO-tól, ezen a téren lenne a legfontosabb egységes jelzőrendszer és vészhelyzeti protokoll alkalmazása,

 

hogy miután belül már tudják, hogy emberről emberre terjed, van tippjük, hogy melyik az a vírus, és még mintájuk is van, ne teljen el egy hónap vagy még több is, mire érdemben elkezdik a tudományos védekezést.

 

De lecke lesz ez Kínának is. Nagyon sok bizalmi tőkét játszanak el. Azokban az országokban, ahol befolyást igyekeznek szerezni (főleg Afrikában) nem szokatlan dolog a vadonból jövő és mindenféle gyógymód nélkül fél megyéket kiirtó vírus. Ennek megfelelően tudják gyűlölni azt, aki ilyesmit hoz közéjük. A Nyugat-Kína kapcsolatot eddig sem a bizalom jellemezte, és ez hatványozottan így lehet, ha közben mindig azon kell gondolkozni, hogy hányszoros hatványra emelendő az, amit a kínai partner épp elismer.

 

Ez stratégiai ágazatokban azt eredményezheti, hogy kivonják a termelést Kínából, a kínai tudósokat nem engedik be bizonyos projektekbe. Kínát alighanem társadalmi és politikai megoldásai újragondolására késztetheti az, ami most kiderült.

 

Ami akár a javunkra is válhat. Ha meg nem történik meg, akkor abba bele is halhatunk.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás