+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 4. hétfő, 13:22
Pont a koronavírus miatti veszélyhelyzet alatt jutott eszébe a KDNP-seknek, hogy a nők elleni erőszak kezelését célzó Isztambuli Egyezmény ellen lépjenek fel.

Úgy tűnik, ahogy lazítanak a koronavírus miatti korlátozásokon legalább az ország egy részében, úgy tér vissza a politikai élet is a rendes kerékvágásba. A KDNP politikusainak ugyanis hétfőn már arra is jutott energiájuk, hogy politikai nyilatkozati javaslatot nyújtsanak be a parlament elé, amely kéri a kormányt, ne tegyen további lépéseket az Isztambuli Egyezmény kötelező hatályának elismerése felé, és kérjék az Európai Uniót is arra, hogy ne csatlakozzon hozzá – derül ki a parlament honlapján olvasható dokumentumból.

 

A KDNP egyébként egyetlen, parlamentben ülő női politikusa, Juhász Hajnalka is jegyzi a javaslatot.

 

Mi az Isztambuli Egyezmény?

 

Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács (ez az EU-nál tágabb, alapvetően emberi jogi nemzetközi szervezet) egyezménye, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését, illetve felszámolását célozza, többek közt azzal, hogy elérné, a nők elleni bűncselekmények külön tényállásként is szerepeljenek a részes államok büntető törvénykönyveiben. Ez egyébként a magyar büntető törvénykönyvben is külön tényállás, pont a Fidesz írta bele, de külön a nőkre szabott tényállás hiányában is büntetendő a testi sértés mindenütt a világon. 

 

Arról, hogy ez önmagában miért nem segítene érdemben a nők elleni erőszak kezelésén, és mi az, ami viszont igen, itt írt részletesebben az Azonnali.

 

Az egyezményt Magyarország a Fidesz kormányzása alatt, 2014-ben írta alá,

 

ahhoz azonban, hogy kötelező erővel bírjon az egyezmény egy országban, jelen esetben nem elég a kormánynak aláírnia, hanem a parlamentnek ratifikálnia is kell azt, átültetve a rendelkezéseit a magyar jogrendbe. Ezt az ellenzék évek óta követeli, ám a kormánypártok – így most a nyilatkozatban a KDNP is – azzal érvelnek ellene: az egyezmény a genderszemlélet kötelező érvényesítését írja elő, vagyis a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során.

 

Kritizálja a nyilatkozat azt is, hogy az egyezmény egyes részeinek lehetséges olyan értelmezése is, amely a nemi alapon menedéket kérők beléptetésének követelményét automatikussá teszi, „és ez a kritérium éles ellentétben áll  a magyar kormány migrációs politikájával”.

 

Egyébként a KDNP az irományban arra is hivatkozik, hogy Magyarországon a törvények és a jogalkalmazás biztosítják a nők védelmét, a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak bűncselekménynek minősül. 

 

Újabb szimbolikus ügy

 

Az biztos, hogy a KDNP kezdeményezése jól jön a kormánynak, hiszen az Isztambuli Egyezmény kérdése olyan téma, amit az elllenzék nem hagyhat szó nélkül, ahogy a közvélemény egy jó része sem fog. Vagyis lehet ezzel foglalkozni ahelyett mondjuk, hogy a kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseiről esne szó.

 

A kereszténydemokraták kezdeményezése miatt Donáth Annna, a Momentum EP-képviselője már felháborodásának is adott hangot hétfőn, mint írta Facebook-oldalán a KDNP-sekre utalva,

 

„szégyen, hogy a járvány idején ezzel töltik az idejüket, és szégyen, ha bárki ezt a nyilatkozatot megszavazza.

 

Egyébként nem ez az első identitáspolitikai ügy, amivel a kormánypártok a koronavírus-járvány alatt borzolják az ellenzéki kedélyeket: nemrég egy salátatörvény részeként az ugyancsak KDNP-s Semjén Zsolt éppen a veszélyhelyzet alatt tartotta fontosnak beterjeszteni, hogy a transzneműek nemváltásának mindenképp nyoma maradjon az anyakönyvben, amit aztán sokan tévesen úgy értelmeztek, hogy magát a nemváltást tiltanák be.

 

NYITÓKÉP: Hollik István / Facebook, Juhász Hajnalka / Facebook, Nacsa Lőrinc/ Facebook, 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás