+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. május 4. hétfő, 13:22
Pont a koronavírus miatti veszélyhelyzet alatt jutott eszébe a KDNP-seknek, hogy a nők elleni erőszak kezelését célzó Isztambuli Egyezmény ellen lépjenek fel.

Úgy tűnik, ahogy lazítanak a koronavírus miatti korlátozásokon legalább az ország egy részében, úgy tér vissza a politikai élet is a rendes kerékvágásba. A KDNP politikusainak ugyanis hétfőn már arra is jutott energiájuk, hogy politikai nyilatkozati javaslatot nyújtsanak be a parlament elé, amely kéri a kormányt, ne tegyen további lépéseket az Isztambuli Egyezmény kötelező hatályának elismerése felé, és kérjék az Európai Uniót is arra, hogy ne csatlakozzon hozzá – derül ki a parlament honlapján olvasható dokumentumból.

 

A KDNP egyébként egyetlen, parlamentben ülő női politikusa, Juhász Hajnalka is jegyzi a javaslatot.

 

Mi az Isztambuli Egyezmény?

 

Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács (ez az EU-nál tágabb, alapvetően emberi jogi nemzetközi szervezet) egyezménye, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését, illetve felszámolását célozza, többek közt azzal, hogy elérné, a nők elleni bűncselekmények külön tényállásként is szerepeljenek a részes államok büntető törvénykönyveiben. Ez egyébként a magyar büntető törvénykönyvben is külön tényállás, pont a Fidesz írta bele, de külön a nőkre szabott tényállás hiányában is büntetendő a testi sértés mindenütt a világon. 

 

Arról, hogy ez önmagában miért nem segítene érdemben a nők elleni erőszak kezelésén, és mi az, ami viszont igen, itt írt részletesebben az Azonnali.

 

Az egyezményt Magyarország a Fidesz kormányzása alatt, 2014-ben írta alá,

 

ahhoz azonban, hogy kötelező erővel bírjon az egyezmény egy országban, jelen esetben nem elég a kormánynak aláírnia, hanem a parlamentnek ratifikálnia is kell azt, átültetve a rendelkezéseit a magyar jogrendbe. Ezt az ellenzék évek óta követeli, ám a kormánypártok – így most a nyilatkozatban a KDNP is – azzal érvelnek ellene: az egyezmény a genderszemlélet kötelező érvényesítését írja elő, vagyis a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során.

 

Kritizálja a nyilatkozat azt is, hogy az egyezmény egyes részeinek lehetséges olyan értelmezése is, amely a nemi alapon menedéket kérők beléptetésének követelményét automatikussá teszi, „és ez a kritérium éles ellentétben áll  a magyar kormány migrációs politikájával”.

 

Egyébként a KDNP az irományban arra is hivatkozik, hogy Magyarországon a törvények és a jogalkalmazás biztosítják a nők védelmét, a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak bűncselekménynek minősül. 

 

Újabb szimbolikus ügy

 

Az biztos, hogy a KDNP kezdeményezése jól jön a kormánynak, hiszen az Isztambuli Egyezmény kérdése olyan téma, amit az elllenzék nem hagyhat szó nélkül, ahogy a közvélemény egy jó része sem fog. Vagyis lehet ezzel foglalkozni ahelyett mondjuk, hogy a kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseiről esne szó.

 

A kereszténydemokraták kezdeményezése miatt Donáth Annna, a Momentum EP-képviselője már felháborodásának is adott hangot hétfőn, mint írta Facebook-oldalán a KDNP-sekre utalva,

 

„szégyen, hogy a járvány idején ezzel töltik az idejüket, és szégyen, ha bárki ezt a nyilatkozatot megszavazza.

 

Egyébként nem ez az első identitáspolitikai ügy, amivel a kormánypártok a koronavírus-járvány alatt borzolják az ellenzéki kedélyeket: nemrég egy salátatörvény részeként az ugyancsak KDNP-s Semjén Zsolt éppen a veszélyhelyzet alatt tartotta fontosnak beterjeszteni, hogy a transzneműek nemváltásának mindenképp nyoma maradjon az anyakönyvben, amit aztán sokan tévesen úgy értelmeztek, hogy magát a nemváltást tiltanák be.

 

NYITÓKÉP: Hollik István / Facebook, Juhász Hajnalka / Facebook, Nacsa Lőrinc/ Facebook, 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás