+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. május 4. hétfő, 15:08
A Fidesz szerint alkotmányellenes lenne ratifikálni a nők elleni erőszak kezelését célzó Isztambuli Egyezményt. De akkor miért írta egyáltalán alá a Fidesz-kormány az egyezményt 2014-ben? Megkérdeztük Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert és Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkárt, akik nem emlékeznek rá, hogy az aláíráskor felmerültek volna ilyen aggályok.

Ideiglenesen a koronavírusos híreket is háttérbe szorítani látszik az ellenzéki nyilvánosságban a KDNP által a parlamentben hétfőn benyújtott nyilatkozati javaslat, mely szerint nem kellene ratifikálni a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó Isztambuli Egyezményt.

 

Nem sokkal később a Fidesz is közölte: alkotmányellenesnek tartják az egyezményt annak társadalmi nemeken alapuló „genderszemlélete” miatt.

 

Az alkotmányellenességre való hivatkozás a kormánypárt részéről azért is meglepő, mert Magyarország az egyezményt akkor írta alá 2014 márciusában, amikor már négy éve a Fidesz volt hatalmon.

 

Mi? Ha aláírták, akkor miről van még szó?

 

Fontos az elején egyértelművé tenni, hogy a nagyobb nemzetközi egyezményeknek az államok általában két lépésben válnak részesévé. Először aláírja őket az adott állam kormányából valaki (jellemzően az illetékes miniszter, vagy az ő felhatalmazása alapján egy diplomata). Az aláírás még nem jelenti azt, hogy az államot ténylegesen kötelezné is az adott egyezmény, ez csupán egy elköteleződést jelent, hogy az állam majd ratifikálni is fogja azt, és tényleg a részesévé válik, de addig sem tesz keresztbe annak, hogy az egyezmény a többi részes állammal működhessen.

 

Magyarország tehát 2014 óta van ebben a köztes állapotban, ahhoz pedig, hogy az Isztambuli Egyezmény a magyar jog részévé váljon, parlamenti ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy a parlament törvénnyel átülteti a magyar jogrendbe az egyezmény rendelkezéseit. (Ezek egy része egyébként ratifikáció nélkül is szerepel már a magyar jogrendben: például szintén a Fidesz-többség írta külön tényállásként a Btk-ba a kapcsolati erőszakot, amely testi sértésként azelőtt is büntetendő volt – hogy a tényállások szétszedése ebben az esetben miért csak szómágia, arról itt írtunk bővebben. Az egyezmény teljes szövegét itt lehet elolvasni.)

 

Persze nem szokatlan a nemzetközi politikában, hogy egy-egy egyezmény kormány általi aláírása és parlament általi ratifikálása között évek telnek el, és adott esetben időközben új kormány és parlamenti többség kerül hatalomra, így végül nem ratifikálnak egy előzőleg már aláírt egyezményt.

 

Itt azonban nem ez a helyzet: nemcsak

 

ugyanúgy a Fidesz kormányzott az Isztambuli Egyezmény aláírásakor 2014-ben, de ugyanaz az Alaptörvény is volt hatályban, mint most

 

– az időközben beleírt módosítások az egyezmény szempontjából nem különösebben relevánsak.

 

Felmerül tehát a kérdés, hogy 2014-ben az aláíráskor hogyhogy nem vették észre, hogy alkotmányellenes lenne az Isztambuli Egyezmény. Felhívtuk Navracsics Tibort, az akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy megkérdezzük.

 

A 2014-es Fidesz-kormányban fel sem merült, hogy gond lenne az egyezménnyel

 

„Igen, emlékszem, hogy én írtam alá” – mondta érdeklődésünkre Navracsics Tibor, hozzátéve: nem is igazán tudja, hogy részleteiben vizsgálták-e az egyezményt aláírás előtt. Emlékei szerint nem merült akkor fel, hogy alkotmányellenes lenne, mint mondta, akkoriban a gender körüli viták sem robbantak ki olyan élesen.

 

Tehát nem is nagyon tanakodtak rajta, csak automatikusan aláírták, és kész? – kérdeztünk vissza. „Igen,

 

nem emlékszem, hogy lett volna ezzel kapcsolatos vita”

 

– válaszolta, és azt javasolta, hogy kérdezzük meg egykori államtitkárát, Répássy Róbertet is erről, hiszen ő foglalkozott a részletekkel.

 

Répássy Róbert szintén azzal kezdte, hogy nem emlékszik pontosan. De arra azért emlékszik, hogy ők a KIM-ben a külügy állásfoglalása alapján döntöttek. „Ilyenkor a kormány dönt. Bekérnek állásfoglalást két-három illetékes minisztériumtól, és az alapján a kormány dönt, nem a miniszter” – magyarázta. Felvetésünkre hozzátette: az egyik állásfoglalást készítő minisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt, részletekre azonban nem emlékszik azzal kapcsolatban, hogy mi volt a minisztériumi állásfoglalásban. Azt viszont állította: bár nem volt ott az erről döntő kormányülésen,

 

tudomása szerint egyik minisztériumnak sem volt aggálya az egyezmény aláírása ellen.

 

Felvetésünkre, hogy hogyan lehet, hogy pár év alatt ilyen elutasító lett az álláspontja a kormánypártnak, Répássy azt mondta: nem Magyarország az egyetlen, ahol aláírás után felmerültek alkotmányossági szempontok, más aláíró államok is vannak, amelyek még nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt. (Ezek többnyire közép- és kelet-európai államok, valamint az Egyesült Királyság.)

 

Miért nem vették a parlamentben napirendre, és utasították el?

 

Répássy hozzátette: később, amikor már nem államtitkár volt, hanem a parlament alkotmányügyi és igazságügyi bizottságaiban ült, már felmerültek aggályok az egyezménnyel kapcsolatban, egy civil szervezet levelet is írt emiatt az illetékes parlamenti bizottságnak. Felidézte: Szél Bernadett és Szabó Tímea ellenzéki képviselők benyújtották a parlamentben az egyezmény ratifikációját, így bizottsági szinten volt erről vita, de úgy döntöttek, tárgysorozatba se veszik.

 

De miért nem vitáztak róla a parlament plenáris ülésén, és utasította el azt a Fidesz-többség, ha annyira ellene vannak? – tettük fel a kérdést. Répássy szerint azért, mert

 

a kormánypárt elutasító álláspontja az egyezménnyel kapcsolatban fokozatosan alakult ki.

 

Először úgy voltak vele, hogy nézzék meg, mi lesz, olyan is volt, hogy pusztán tartózkodtak az igazságügyi bizottságban.

 

Aztán a Trócsányi-féle igazságügyi minisztérium hozta meg a fordulatot, ők jelentették ki egyértelműen, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány nem támogatja – emlékezett vissza.

 

Kerestük az ügyben a kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is, hogy megtudjuk, pontosan az Alaptörvény mely passzusaival ellentétes az Isztambuli egyezmény, és hogyhogy nem vették ezt észre korábban, de egyelőre nem sikerült a minisztert elérnünk.

 

NYITÓKÉP: Navracsics Tibor uniós biztosként nagyinterjút ad az Azonnalinak Nagyszebenben 2019 májusában. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás