Hogyhogy 2014-ben nem vette észre a Fidesz, hogy alkotmányellenes lenne az Isztambuli Egyezmény?

A Fidesz szerint alkotmányellenes lenne ratifikálni a nők elleni erőszak kezelését célzó Isztambuli Egyezményt. De akkor miért írta egyáltalán alá a Fidesz-kormány az egyezményt 2014-ben? Megkérdeztük Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert és Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkárt, akik nem emlékeznek rá, hogy az aláíráskor felmerültek volna ilyen aggályok.

Ideiglenesen a koronavírusos híreket is háttérbe szorítani látszik az ellenzéki nyilvánosságban a KDNP által a parlamentben hétfőn benyújtott nyilatkozati javaslat, mely szerint nem kellene ratifikálni a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó Isztambuli Egyezményt.

Az alkotmányellenességre való hivatkozás a kormánypárt részéről azért is meglepő, mert Magyarország az egyezményt akkor írta alá 2014 márciusában, amikor már négy éve a Fidesz volt hatalmon.

Mi? Ha aláírták, akkor miről van még szó?

Fontos az elején egyértelművé tenni, hogy a nagyobb nemzetközi egyezményeknek az államok általában két lépésben válnak részesévé. Először aláírja őket az adott állam kormányából valaki (jellemzően az illetékes miniszter, vagy az ő felhatalmazása alapján egy diplomata). Az aláírás még nem jelenti azt, hogy az államot ténylegesen kötelezné is az adott egyezmény, ez csupán egy elköteleződést jelent, hogy az állam majd ratifikálni is fogja azt, és tényleg a részesévé válik, de addig sem tesz keresztbe annak, hogy az egyezmény a többi részes állammal működhessen.

Magyarország tehát 2014 óta van ebben a köztes állapotban, ahhoz pedig, hogy az Isztambuli Egyezmény a magyar jog részévé váljon, parlamenti ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy a parlament törvénnyel átülteti a magyar jogrendbe az egyezmény rendelkezéseit. (Ezek egy része egyébként ratifikáció nélkül is szerepel már a magyar jogrendben: például szintén a Fidesz-többség írta külön tényállásként a Btk-ba a kapcsolati erőszakot, amely testi sértésként azelőtt is büntetendő volt – hogy a tényállások szétszedése ebben az esetben miért csak szómágia, arról itt írtunk bővebben. Az egyezmény teljes szövegét itt lehet elolvasni.)

Persze nem szokatlan a nemzetközi politikában, hogy egy-egy egyezmény kormány általi aláírása és parlament általi ratifikálása között évek telnek el, és adott esetben időközben új kormány és parlamenti többség kerül hatalomra, így végül nem ratifikálnak egy előzőleg már aláírt egyezményt.

Itt azonban nem ez a helyzet: nemcsak

– az időközben beleírt módosítások az egyezmény szempontjából nem különösebben relevánsak.

Felmerül tehát a kérdés, hogy 2014-ben az aláíráskor hogyhogy nem vették észre, hogy alkotmányellenes lenne az Isztambuli Egyezmény. Felhívtuk Navracsics Tibort, az akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy megkérdezzük.

A 2014-es Fidesz-kormányban fel sem merült, hogy gond lenne az egyezménnyel

„Igen, emlékszem, hogy én írtam alá” – mondta érdeklődésünkre Navracsics Tibor, hozzátéve: nem is igazán tudja, hogy részleteiben vizsgálták-e az egyezményt aláírás előtt. Emlékei szerint nem merült akkor fel, hogy alkotmányellenes lenne, mint mondta, akkoriban a gender körüli viták sem robbantak ki olyan élesen.

Tehát nem is nagyon tanakodtak rajta, csak automatikusan aláírták, és kész? – kérdeztünk vissza. „Igen,

– válaszolta, és azt javasolta, hogy kérdezzük meg egykori államtitkárát, Répássy Róbertet is erről, hiszen ő foglalkozott a részletekkel.

Répássy Róbert szintén azzal kezdte, hogy nem emlékszik pontosan. De arra azért emlékszik, hogy ők a KIM-ben a külügy állásfoglalása alapján döntöttek. „Ilyenkor a kormány dönt. Bekérnek állásfoglalást két-három illetékes minisztériumtól, és az alapján a kormány dönt, nem a miniszter” – magyarázta. Felvetésünkre hozzátette: az egyik állásfoglalást készítő minisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt, részletekre azonban nem emlékszik azzal kapcsolatban, hogy mi volt a minisztériumi állásfoglalásban. Azt viszont állította: bár nem volt ott az erről döntő kormányülésen,

Felvetésünkre, hogy hogyan lehet, hogy pár év alatt ilyen elutasító lett az álláspontja a kormánypártnak, Répássy azt mondta: nem Magyarország az egyetlen, ahol aláírás után felmerültek alkotmányossági szempontok, más aláíró államok is vannak, amelyek még nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt. (Ezek többnyire közép- és kelet-európai államok, valamint az Egyesült Királyság.)

Miért nem vették a parlamentben napirendre, és utasították el?

Répássy hozzátette: később, amikor már nem államtitkár volt, hanem a parlament alkotmányügyi és igazságügyi bizottságaiban ült, már felmerültek aggályok az egyezménnyel kapcsolatban, egy civil szervezet levelet is írt emiatt az illetékes parlamenti bizottságnak. Felidézte: Szél Bernadett és Szabó Tímea ellenzéki képviselők benyújtották a parlamentben az egyezmény ratifikációját, így bizottsági szinten volt erről vita, de úgy döntöttek, tárgysorozatba se veszik.

De miért nem vitáztak róla a parlament plenáris ülésén, és utasította el azt a Fidesz-többség, ha annyira ellene vannak? – tettük fel a kérdést. Répássy szerint azért, mert

Először úgy voltak vele, hogy nézzék meg, mi lesz, olyan is volt, hogy pusztán tartózkodtak az igazságügyi bizottságban.

Aztán a Trócsányi-féle igazságügyi minisztérium hozta meg a fordulatot, ők jelentették ki egyértelműen, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány nem támogatja – emlékezett vissza.

Kerestük az ügyben a kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is, hogy megtudjuk, pontosan az Alaptörvény mely passzusaival ellentétes az Isztambuli egyezmény, és hogyhogy nem vették ezt észre korábban, de egyelőre nem sikerült a minisztert elérnünk.

NYITÓKÉP: Navracsics Tibor uniós biztosként nagyinterjút ad az Azonnalinak Nagyszebenben 2019 májusában. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali