+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Techet Péter
2020. május 4. hétfő, 17:24
Jó ideje nem haltak meg ilyen kevesen a koronavírus következtében Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, mint vasárnap. Enyhítenek is a kijárási korlátozásokon.

Olaszországban két hónapja, Spanyolországban március közepe óta nem estek olyan kevesen áldozatul a járványnak, mint vasárnap. Franciaországban öt hete nem volt ilyen alacsony az áldozatok száma – írja a BBC. 

 

Franciaországban március 22-e óta nem volt ilyen alacsony (135 fő) az egy nap alatt koronavírus következtében elhunytak száma. A legrosszabb napon, április 5-én ez a szám 883 volt, a 67 milliós országban eddig összesen 24 ezer áldozata volt a vírusnak, jelenleg 131 ezer igazolt fertőzöttet tartanak nyilván.

 

A kórházban ápolt fertőzöttek száma két hete minden nap csökken,

 

a sürgősségi osztályon belül ápoltaké huszonnegyedik napja zsugorodik. A legfertőzöttebb régió ott is a főváros és környéke, vagyis Párizs és Északkelet-Franciaország. Az ország május 11-én tervezi a kijárási korlátozások részleges feloldását, ezt követően az emberek fokozatosan visszatérhetnek az iskolákba és a munkahelyeikre, illetve 100 kilométeres körzetben elhagyhatják a lakóhelyüket anélkül, hogy igazolniuk kéne az utazásuk célját. Ez még itt-ott csúszhat, attól függően, hogyan alakulnak a számok a legfertőzöttebb régiókban.

 

Azt is bejelentették a franciák az Euractiv tudósítása szerint, hogy az Európai Unióból, illetve a schengeni zónából (például Svájcból, amely utóbbinak része, előbbinek nem), valamint a Nagy-Britanniából érkező külföldieket mégsem fogják karanténba tenni.

 

Azonban a csökkenés hírénél nagyobbat szólt az, hogy már december végén lett volna koronavírusos beteg Franciaországban, hiszen az eddig ismert verzió szerint január végén jelent volna csak meg a járvány. Yves Cohen, egy Párizs környéki kórház orvosa azonban vasárnap elmondta a BFMTV-nek, hogy december 27-én volt egy újjáélesztési esetük, ahol a betegséget nem tudták akkor pontosan megállapítani, de most már biztos, hogy koronavírusról volt szó. Eszerint

 

legalább egy hónappal hamarabb jelent meg a járvány Franciaországban, mint azt eddig sejteni lehetett.

 

Azt, hogy koronavírusos a beteg, december végén nem lehetett még tudni, akkor nem is tesztelték erre (elvégre szó sem volt európai járványról), csak egy második tesztelés után derült ki, hogy már decemberben is fertőzött volt.

 

A beteg amúgy Cohen doktor elmondása szerint azóta már jól van, kigyógyult a vírusból, bár előtte mindkét gyerekét megfertőzte, de most már nekik sincs semmi bajuk. A beteg nem utazott, nem volt kapcsolatban kínaiakkal, azaz nem lehet tudni, hol kaphatta el a vírust, bár a felesége több kínaival is együtt dolgozott – igaz, a feleség meg nem lett beteg.

 

Az, hogy ezzel megtalálták volna „a nulladik beteget”, kétséges, mert Cohen szerint más kórházak is most fognak úgymond visszafele tesztelni, azaz

 

korábbi eseteket elővenni, amelyek között lehetnek még újabb koronavírusosak.

 

Olaszországban két hónapja nem hunytak el olyan kevesen, 174-en a koronavírusban, mint vasárnap. A 60 milliós országban jelenleg 211 ezer igazolt esetet tartanak nyilván, az elhunytak száma 28 ezer. Az új fertőzöttek száma sem volt ilyen alacsony (1389) március 10-e, az országos karantén bevezetésének napja óta. 

 

Az olaszok május 4-én lazítanak a korlátozásokon, az emberek meglátogathatják majd a rokonaikat a tartományon belül (a barátaikat szigorúan nem), kimehetnek a parkokba, és júniustól már bárokba és éttermekbe is beülhetnek  – ezek addig csak elvitelre adhatnak ki ételt vagy italt.

 

Közben Olaszországban a statisztikai hivatal elkezdte szállítani a pontosabb halálozási arányokat: a február 20. és március 31. közötti időszak tekintetében a községek, városok adatainak majdnem 90 százalékát feldolgozták. Eszerint a tavalyi azonos időszakhoz képest jelentősen többen haltak meg idén, a 65 ezres szám idén felment 90 ezer fölé.

 

A 25 ezres halálozási többlet közel fele a koronavírus számlájára írható.

 

A halálozások harmadában volt egy másik betegségből kifolyó egyéb halálozási ok is megállapítható. A leginkább sújtott régiók északon voltak, ott a tavalyi halálozási számok ötszöröse is előfordulhatott idén: Bergamóban a tavaly halálozási számok 568 százalékkal nőttek, Cremonában 391 százalékkal, Lodiban 371 százalékkal – ők alkotják a top hármat.

 

De az összolasz rossz eredményeket tényleg az északi régiók húzzák le, olyannyira, hogy a közép- és délolasz régiók egy részében kifejezetten csökkent a halálozás a tavalyihoz képest:

 

Rómában idén tíz százalékkal kevesebben haltak meg, mint ugyanezen periódusban tavaly,

 

de Nápolyban is idén volt alacsonyabb a halálozás (igaz, a délolasz metropoliszban csak alig egyszázalékos a csökkenés).

 

Spanyolországban másfél hónapos mélypontot ért el a 164 halálos áldozat száma vasárnap, ami több mint százzal kevesebb az ország szombati számainál.

 

Összesen egyébként eddig 25 ezer áldozata van a vírusnak a 46 milliós országban. Bár pillanatnyilag 71 ezer igazolt fertőzött van, az új esetek száma is az egyik legalacsonyabb volt vasárnap, 1533. Először fordult elő az is, hogy

 

volt három olyan régió – a Baleári-szigetek, Valencia és Murcia –, ahonnan a hétfői napon egyetlen új fertőzöttet sem jelentettek.

 

Egyébként szombaton mehettek ki a lakásaikból először a felnőttek edzés céljából Spanyolországban, hétfőtől pedig kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön. A fodrászatok újranyithatnak, de csak előzetes bejelentkezés után fogadhatnak vendéget, hogy elkerüljék a zsúfoltságot.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás