+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Techet Péter
2020. május 4. hétfő, 17:24
Jó ideje nem haltak meg ilyen kevesen a koronavírus következtében Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, mint vasárnap. Enyhítenek is a kijárási korlátozásokon.

Olaszországban két hónapja, Spanyolországban március közepe óta nem estek olyan kevesen áldozatul a járványnak, mint vasárnap. Franciaországban öt hete nem volt ilyen alacsony az áldozatok száma – írja a BBC. 

 

Franciaországban március 22-e óta nem volt ilyen alacsony (135 fő) az egy nap alatt koronavírus következtében elhunytak száma. A legrosszabb napon, április 5-én ez a szám 883 volt, a 67 milliós országban eddig összesen 24 ezer áldozata volt a vírusnak, jelenleg 131 ezer igazolt fertőzöttet tartanak nyilván.

 

A kórházban ápolt fertőzöttek száma két hete minden nap csökken,

 

a sürgősségi osztályon belül ápoltaké huszonnegyedik napja zsugorodik. A legfertőzöttebb régió ott is a főváros és környéke, vagyis Párizs és Északkelet-Franciaország. Az ország május 11-én tervezi a kijárási korlátozások részleges feloldását, ezt követően az emberek fokozatosan visszatérhetnek az iskolákba és a munkahelyeikre, illetve 100 kilométeres körzetben elhagyhatják a lakóhelyüket anélkül, hogy igazolniuk kéne az utazásuk célját. Ez még itt-ott csúszhat, attól függően, hogyan alakulnak a számok a legfertőzöttebb régiókban.

 

Azt is bejelentették a franciák az Euractiv tudósítása szerint, hogy az Európai Unióból, illetve a schengeni zónából (például Svájcból, amely utóbbinak része, előbbinek nem), valamint a Nagy-Britanniából érkező külföldieket mégsem fogják karanténba tenni.

 

Azonban a csökkenés hírénél nagyobbat szólt az, hogy már december végén lett volna koronavírusos beteg Franciaországban, hiszen az eddig ismert verzió szerint január végén jelent volna csak meg a járvány. Yves Cohen, egy Párizs környéki kórház orvosa azonban vasárnap elmondta a BFMTV-nek, hogy december 27-én volt egy újjáélesztési esetük, ahol a betegséget nem tudták akkor pontosan megállapítani, de most már biztos, hogy koronavírusról volt szó. Eszerint

 

legalább egy hónappal hamarabb jelent meg a járvány Franciaországban, mint azt eddig sejteni lehetett.

 

Azt, hogy koronavírusos a beteg, december végén nem lehetett még tudni, akkor nem is tesztelték erre (elvégre szó sem volt európai járványról), csak egy második tesztelés után derült ki, hogy már decemberben is fertőzött volt.

 

A beteg amúgy Cohen doktor elmondása szerint azóta már jól van, kigyógyult a vírusból, bár előtte mindkét gyerekét megfertőzte, de most már nekik sincs semmi bajuk. A beteg nem utazott, nem volt kapcsolatban kínaiakkal, azaz nem lehet tudni, hol kaphatta el a vírust, bár a felesége több kínaival is együtt dolgozott – igaz, a feleség meg nem lett beteg.

 

Az, hogy ezzel megtalálták volna „a nulladik beteget”, kétséges, mert Cohen szerint más kórházak is most fognak úgymond visszafele tesztelni, azaz

 

korábbi eseteket elővenni, amelyek között lehetnek még újabb koronavírusosak.

 

Olaszországban két hónapja nem hunytak el olyan kevesen, 174-en a koronavírusban, mint vasárnap. A 60 milliós országban jelenleg 211 ezer igazolt esetet tartanak nyilván, az elhunytak száma 28 ezer. Az új fertőzöttek száma sem volt ilyen alacsony (1389) március 10-e, az országos karantén bevezetésének napja óta. 

 

Az olaszok május 4-én lazítanak a korlátozásokon, az emberek meglátogathatják majd a rokonaikat a tartományon belül (a barátaikat szigorúan nem), kimehetnek a parkokba, és júniustól már bárokba és éttermekbe is beülhetnek  – ezek addig csak elvitelre adhatnak ki ételt vagy italt.

 

Közben Olaszországban a statisztikai hivatal elkezdte szállítani a pontosabb halálozási arányokat: a február 20. és március 31. közötti időszak tekintetében a községek, városok adatainak majdnem 90 százalékát feldolgozták. Eszerint a tavalyi azonos időszakhoz képest jelentősen többen haltak meg idén, a 65 ezres szám idén felment 90 ezer fölé.

 

A 25 ezres halálozási többlet közel fele a koronavírus számlájára írható.

 

A halálozások harmadában volt egy másik betegségből kifolyó egyéb halálozási ok is megállapítható. A leginkább sújtott régiók északon voltak, ott a tavalyi halálozási számok ötszöröse is előfordulhatott idén: Bergamóban a tavaly halálozási számok 568 százalékkal nőttek, Cremonában 391 százalékkal, Lodiban 371 százalékkal – ők alkotják a top hármat.

 

De az összolasz rossz eredményeket tényleg az északi régiók húzzák le, olyannyira, hogy a közép- és délolasz régiók egy részében kifejezetten csökkent a halálozás a tavalyihoz képest:

 

Rómában idén tíz százalékkal kevesebben haltak meg, mint ugyanezen periódusban tavaly,

 

de Nápolyban is idén volt alacsonyabb a halálozás (igaz, a délolasz metropoliszban csak alig egyszázalékos a csökkenés).

 

Spanyolországban másfél hónapos mélypontot ért el a 164 halálos áldozat száma vasárnap, ami több mint százzal kevesebb az ország szombati számainál.

 

Összesen egyébként eddig 25 ezer áldozata van a vírusnak a 46 milliós országban. Bár pillanatnyilag 71 ezer igazolt fertőzött van, az új esetek száma is az egyik legalacsonyabb volt vasárnap, 1533. Először fordult elő az is, hogy

 

volt három olyan régió – a Baleári-szigetek, Valencia és Murcia –, ahonnan a hétfői napon egyetlen új fertőzöttet sem jelentettek.

 

Egyébként szombaton mehettek ki a lakásaikból először a felnőttek edzés céljából Spanyolországban, hétfőtől pedig kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön. A fodrászatok újranyithatnak, de csak előzetes bejelentkezés után fogadhatnak vendéget, hogy elkerüljék a zsúfoltságot.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás