+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 3. vasárnap, 08:48
A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktort számos bírálat éri, amiért nem teszi világossá, milyen adatok alapján dönt kormánya a korlátozások fenntartásáról vagy lazításáról. Ezen liberális kritikák mögött

 

azon naiv elképzelés áll, miszerint a politikai döntéseknek tudományosan objektív eredményekre kellene épülniük.

 

Ez az elképzelés azonban nem csak naiv és buta – elvégre legalább a posztmodernitás óta illenék éppen a liberálisoknak tudniuk, hogy nincs objektív valóság és igazság –, de veszélyes is, mert végső soron feláldozza a demokratikus (politikai) akaratképzést a szakértői abszolutizmus oltárán.

 

Ez az, amit a Bezzegnyugaton láthatunk: virológusok vették át (legalábbis a látszat szerint, de erről később) a döntési monopóliumot, ők mondják meg, meddig kell a gazdaságot romokba dönteni, a gyerekektől az esélyegyenlőséget elvenni egy influenzaszerű járvány miatt. Ne feledjük: a médiában horrorisztikusan ábrázolt Olaszországban a tavaly évben ugyanebben az időszakban több ember halt meg, mint jelenleg.

 

De még mielőtt elhinnénk, hogy a Bezzegnyugaton a tudomány dönt: azaz nem csúnya politikusok, hanem okos tudósok (ugyan senki által meg nem választottan) döntik el, hogy hány hónapig kell emberek tízmillióinak lemondaniuk a legalapvetőbb alapjogaikról, álljon itt Wolfgang Kubicki, a német jobboldali-liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának, a Bundestag alelnökének egy mondata:

 

„a Robert Koch Intézet számai politikailag motiváltak”.

 

A Robert Koch Intézet az a német állami tudományos intézet, amely a jelenlegi helyzetben összesíti a fertőzések és halálozások számát (amely számok folyamatosan eltérnek a Johns Hopkins Egyetem világméretű összegzésének számaitól, dehát édesistenem), illetve javaslatokat fogalmaz meg a járványügy kezelésésére. Érdekes módon ezen javaslatok véletlenül mindig egybe esnek azzal, amit Angela Merkel kormánya tenni szeretne. Most például nem javasolják a további enyhítéseket, és láss csodát: Merkel már előtte se javasolta azokat.

 

De Kubicki meglátása nem csak ezen intézet virológusaira igaz. A berlini kormánynak tanácsokat adó berlini Christian Dorsten mindig szállítja azon eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket, amelyek folyamatosan alátámasztják a berlini kormányt: azaz a korlátozások fenntartásának szükségességét. Az ezen politikát kritizáló CDU-s észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet pedig ugyanilyen biztonsággal számíthat arra, hogy a többek között az ő tartományának büdzséjéből is finanszírozott Hendrik Streeck bonni virológus meg mindig az ő véleményével egyező eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket hozza.

 

Noha Kubicki csak a merkeli véleményt alátámasztó virológusokat vádolta politikai motivációval, ugyanezt a merkeli véleményt kritizáló virológusokkal is megtehetné. És a végén még kiderül:

 

ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se.

 

Az ottani eredményeket is nagyban meghatározza egyrészről a kutatást finanszírozók akarata (és akkor itt gondoljunk például a gyógyszergyárakra, amelyek a termékeik reklámjaihoz szintén mindig találnak orvost, labort, kutatást, amely véletlenül az adott termék kiválóságát állapítja meg), másrészről a kutatást végzők személyes meggyőződése.

 

A tudományvallás azonban van olyan erős külföldön is, hogy a tudomány mögötti politikai szándékokra, szubjektív indokokra nem szabad rámutatni. A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról –

 

zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.

 

Aki ezt nem teszi, az bizonyos társaságokban közröhej tárgya lesz, mint a jajdebuta Donald Trump.

 

A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e a jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.

 

Mindenkinek igaza van – elvégre senkinek sincs.

 

Mivel nincs abszolút, objektív igazság, annak kérdése, hogy mi a jogállam, mi a holokauszt, vagy hogyan kell emlékezni az ötvenes évekre, politikai, szubjektív akarattól függ. A társadalomtudományok mindenképpen ideológiaiak: vagy azért, mert a fennálló uralkodó osztály akaratát fejezik ki, vagy azért mert ezen helyzet marxiánus kritikáját adják.

 

A természettudományt azonban eddig mégiscsak belengte az objektivitás látszata (már aki nem ismerte akár már a múlt századelő dekonstruktivista irodalmát) – a mostani járványhelyzet azonban megmutatja: a természettudósok egyrészről a sötétben tapogatóznak, másrészről eredményeik – hogy megint a kiváló Kubickit idézzem – politikailag motiváltak.

 

Mindez pedig gondolkodtasson el bennünket az ún. klímaválság esetén állandóan felhozott ún. szakértői vélemények kapcsán is. A jelenlegi helyzet kicsiben megmutatja, hova vezet, ha a világban visszavesszük virológusok parancsszavára a termelést és a fogyasztást. Az első világbeli felső középosztály – azaz a klímahisztit folytató, nagypolgári világban felnőtt Greta Thunberg és osztálya – még kibírja ezt (majd lehet Instagramra posztolni az otthon sütött biokenyerereket), de

 

a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba.

 

A mostani járvány ezért arra mutat rá: ne higgyünk más kérdésekben se kritikátlanul az ideológiailag motivált, politikailag manipulált virológusi vagy biológusi véleményeknek. Donald Trumpot parafrazálva: Liberate the world! Szabadítsátok meg a világot a politikai céljaikat álobjektivitás mögé rejtő természettudósók abszolutista terveitől!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vagy vitázz vele!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás