+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 3. vasárnap, 08:48
A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktort számos bírálat éri, amiért nem teszi világossá, milyen adatok alapján dönt kormánya a korlátozások fenntartásáról vagy lazításáról. Ezen liberális kritikák mögött

 

azon naiv elképzelés áll, miszerint a politikai döntéseknek tudományosan objektív eredményekre kellene épülniük.

 

Ez az elképzelés azonban nem csak naiv és buta – elvégre legalább a posztmodernitás óta illenék éppen a liberálisoknak tudniuk, hogy nincs objektív valóság és igazság –, de veszélyes is, mert végső soron feláldozza a demokratikus (politikai) akaratképzést a szakértői abszolutizmus oltárán.

 

Ez az, amit a Bezzegnyugaton láthatunk: virológusok vették át (legalábbis a látszat szerint, de erről később) a döntési monopóliumot, ők mondják meg, meddig kell a gazdaságot romokba dönteni, a gyerekektől az esélyegyenlőséget elvenni egy influenzaszerű járvány miatt. Ne feledjük: a médiában horrorisztikusan ábrázolt Olaszországban a tavaly évben ugyanebben az időszakban több ember halt meg, mint jelenleg.

 

De még mielőtt elhinnénk, hogy a Bezzegnyugaton a tudomány dönt: azaz nem csúnya politikusok, hanem okos tudósok (ugyan senki által meg nem választottan) döntik el, hogy hány hónapig kell emberek tízmillióinak lemondaniuk a legalapvetőbb alapjogaikról, álljon itt Wolfgang Kubicki, a német jobboldali-liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának, a Bundestag alelnökének egy mondata:

 

„a Robert Koch Intézet számai politikailag motiváltak”.

 

A Robert Koch Intézet az a német állami tudományos intézet, amely a jelenlegi helyzetben összesíti a fertőzések és halálozások számát (amely számok folyamatosan eltérnek a Johns Hopkins Egyetem világméretű összegzésének számaitól, dehát édesistenem), illetve javaslatokat fogalmaz meg a járványügy kezelésésére. Érdekes módon ezen javaslatok véletlenül mindig egybe esnek azzal, amit Angela Merkel kormánya tenni szeretne. Most például nem javasolják a további enyhítéseket, és láss csodát: Merkel már előtte se javasolta azokat.

 

De Kubicki meglátása nem csak ezen intézet virológusaira igaz. A berlini kormánynak tanácsokat adó berlini Christian Dorsten mindig szállítja azon eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket, amelyek folyamatosan alátámasztják a berlini kormányt: azaz a korlátozások fenntartásának szükségességét. Az ezen politikát kritizáló CDU-s észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet pedig ugyanilyen biztonsággal számíthat arra, hogy a többek között az ő tartományának büdzséjéből is finanszírozott Hendrik Streeck bonni virológus meg mindig az ő véleményével egyező eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket hozza.

 

Noha Kubicki csak a merkeli véleményt alátámasztó virológusokat vádolta politikai motivációval, ugyanezt a merkeli véleményt kritizáló virológusokkal is megtehetné. És a végén még kiderül:

 

ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se.

 

Az ottani eredményeket is nagyban meghatározza egyrészről a kutatást finanszírozók akarata (és akkor itt gondoljunk például a gyógyszergyárakra, amelyek a termékeik reklámjaihoz szintén mindig találnak orvost, labort, kutatást, amely véletlenül az adott termék kiválóságát állapítja meg), másrészről a kutatást végzők személyes meggyőződése.

 

A tudományvallás azonban van olyan erős külföldön is, hogy a tudomány mögötti politikai szándékokra, szubjektív indokokra nem szabad rámutatni. A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról –

 

zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.

 

Aki ezt nem teszi, az bizonyos társaságokban közröhej tárgya lesz, mint a jajdebuta Donald Trump.

 

A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e a jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.

 

Mindenkinek igaza van – elvégre senkinek sincs.

 

Mivel nincs abszolút, objektív igazság, annak kérdése, hogy mi a jogállam, mi a holokauszt, vagy hogyan kell emlékezni az ötvenes évekre, politikai, szubjektív akarattól függ. A társadalomtudományok mindenképpen ideológiaiak: vagy azért, mert a fennálló uralkodó osztály akaratát fejezik ki, vagy azért mert ezen helyzet marxiánus kritikáját adják.

 

A természettudományt azonban eddig mégiscsak belengte az objektivitás látszata (már aki nem ismerte akár már a múlt századelő dekonstruktivista irodalmát) – a mostani járványhelyzet azonban megmutatja: a természettudósok egyrészről a sötétben tapogatóznak, másrészről eredményeik – hogy megint a kiváló Kubickit idézzem – politikailag motiváltak.

 

Mindez pedig gondolkodtasson el bennünket az ún. klímaválság esetén állandóan felhozott ún. szakértői vélemények kapcsán is. A jelenlegi helyzet kicsiben megmutatja, hova vezet, ha a világban visszavesszük virológusok parancsszavára a termelést és a fogyasztást. Az első világbeli felső középosztály – azaz a klímahisztit folytató, nagypolgári világban felnőtt Greta Thunberg és osztálya – még kibírja ezt (majd lehet Instagramra posztolni az otthon sütött biokenyerereket), de

 

a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba.

 

A mostani járvány ezért arra mutat rá: ne higgyünk más kérdésekben se kritikátlanul az ideológiailag motivált, politikailag manipulált virológusi vagy biológusi véleményeknek. Donald Trumpot parafrazálva: Liberate the world! Szabadítsátok meg a világot a politikai céljaikat álobjektivitás mögé rejtő természettudósók abszolutista terveitől!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vagy vitázz vele!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás