+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 3. vasárnap, 08:48
A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktort számos bírálat éri, amiért nem teszi világossá, milyen adatok alapján dönt kormánya a korlátozások fenntartásáról vagy lazításáról. Ezen liberális kritikák mögött

 

azon naiv elképzelés áll, miszerint a politikai döntéseknek tudományosan objektív eredményekre kellene épülniük.

 

Ez az elképzelés azonban nem csak naiv és buta – elvégre legalább a posztmodernitás óta illenék éppen a liberálisoknak tudniuk, hogy nincs objektív valóság és igazság –, de veszélyes is, mert végső soron feláldozza a demokratikus (politikai) akaratképzést a szakértői abszolutizmus oltárán.

 

Ez az, amit a Bezzegnyugaton láthatunk: virológusok vették át (legalábbis a látszat szerint, de erről később) a döntési monopóliumot, ők mondják meg, meddig kell a gazdaságot romokba dönteni, a gyerekektől az esélyegyenlőséget elvenni egy influenzaszerű járvány miatt. Ne feledjük: a médiában horrorisztikusan ábrázolt Olaszországban a tavaly évben ugyanebben az időszakban több ember halt meg, mint jelenleg.

 

De még mielőtt elhinnénk, hogy a Bezzegnyugaton a tudomány dönt: azaz nem csúnya politikusok, hanem okos tudósok (ugyan senki által meg nem választottan) döntik el, hogy hány hónapig kell emberek tízmillióinak lemondaniuk a legalapvetőbb alapjogaikról, álljon itt Wolfgang Kubicki, a német jobboldali-liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának, a Bundestag alelnökének egy mondata:

 

„a Robert Koch Intézet számai politikailag motiváltak”.

 

A Robert Koch Intézet az a német állami tudományos intézet, amely a jelenlegi helyzetben összesíti a fertőzések és halálozások számát (amely számok folyamatosan eltérnek a Johns Hopkins Egyetem világméretű összegzésének számaitól, dehát édesistenem), illetve javaslatokat fogalmaz meg a járványügy kezelésésére. Érdekes módon ezen javaslatok véletlenül mindig egybe esnek azzal, amit Angela Merkel kormánya tenni szeretne. Most például nem javasolják a további enyhítéseket, és láss csodát: Merkel már előtte se javasolta azokat.

 

De Kubicki meglátása nem csak ezen intézet virológusaira igaz. A berlini kormánynak tanácsokat adó berlini Christian Dorsten mindig szállítja azon eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket, amelyek folyamatosan alátámasztják a berlini kormányt: azaz a korlátozások fenntartásának szükségességét. Az ezen politikát kritizáló CDU-s észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet pedig ugyanilyen biztonsággal számíthat arra, hogy a többek között az ő tartományának büdzséjéből is finanszírozott Hendrik Streeck bonni virológus meg mindig az ő véleményével egyező eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket hozza.

 

Noha Kubicki csak a merkeli véleményt alátámasztó virológusokat vádolta politikai motivációval, ugyanezt a merkeli véleményt kritizáló virológusokkal is megtehetné. És a végén még kiderül:

 

ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se.

 

Az ottani eredményeket is nagyban meghatározza egyrészről a kutatást finanszírozók akarata (és akkor itt gondoljunk például a gyógyszergyárakra, amelyek a termékeik reklámjaihoz szintén mindig találnak orvost, labort, kutatást, amely véletlenül az adott termék kiválóságát állapítja meg), másrészről a kutatást végzők személyes meggyőződése.

 

A tudományvallás azonban van olyan erős külföldön is, hogy a tudomány mögötti politikai szándékokra, szubjektív indokokra nem szabad rámutatni. A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról –

 

zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.

 

Aki ezt nem teszi, az bizonyos társaságokban közröhej tárgya lesz, mint a jajdebuta Donald Trump.

 

A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e a jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.

 

Mindenkinek igaza van – elvégre senkinek sincs.

 

Mivel nincs abszolút, objektív igazság, annak kérdése, hogy mi a jogállam, mi a holokauszt, vagy hogyan kell emlékezni az ötvenes évekre, politikai, szubjektív akarattól függ. A társadalomtudományok mindenképpen ideológiaiak: vagy azért, mert a fennálló uralkodó osztály akaratát fejezik ki, vagy azért mert ezen helyzet marxiánus kritikáját adják.

 

A természettudományt azonban eddig mégiscsak belengte az objektivitás látszata (már aki nem ismerte akár már a múlt századelő dekonstruktivista irodalmát) – a mostani járványhelyzet azonban megmutatja: a természettudósok egyrészről a sötétben tapogatóznak, másrészről eredményeik – hogy megint a kiváló Kubickit idézzem – politikailag motiváltak.

 

Mindez pedig gondolkodtasson el bennünket az ún. klímaválság esetén állandóan felhozott ún. szakértői vélemények kapcsán is. A jelenlegi helyzet kicsiben megmutatja, hova vezet, ha a világban visszavesszük virológusok parancsszavára a termelést és a fogyasztást. Az első világbeli felső középosztály – azaz a klímahisztit folytató, nagypolgári világban felnőtt Greta Thunberg és osztálya – még kibírja ezt (majd lehet Instagramra posztolni az otthon sütött biokenyerereket), de

 

a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba.

 

A mostani járvány ezért arra mutat rá: ne higgyünk más kérdésekben se kritikátlanul az ideológiailag motivált, politikailag manipulált virológusi vagy biológusi véleményeknek. Donald Trumpot parafrazálva: Liberate the world! Szabadítsátok meg a világot a politikai céljaikat álobjektivitás mögé rejtő természettudósók abszolutista terveitől!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vagy vitázz vele!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás