Így védekeznek a világjárvány ellen a világ miniállamai

2020.04.30. 07:13

Népességarányosan a koronavírussal legfertőzöttebb országok egyben a világ legkisebbjei is. De hogyan védekeznek a járvány ellen a kisállamok? Körkép Katartól Liechtensteinen és a Vatikánon át egészen Luxemburgig!

Így védekeznek a világjárvány ellen a világ miniállamai

Napi szinten a hírekbe kerül az, hogy éppen hány új fertőzöttet azonosítottak az Egyesült Államokban, hányan haltak meg Olaszországban, és nőtt-e a fertőzöttségi ráta Németországban. A nagyobb államok számaival dobálózni persze sokkalta rémisztőbb, hiszen van, hogy százas nagyságrendben halnak bele a járványba a kórházakban, miközben több ezerrel is növekedhet egy-egy nap a fertőzésszám egy nagyobb országban.

Kevesebb szó esik viszont azokról, akiket népességarányosan a legdurvábban érint a világjárvány.

Olyan államokról, ahol már pár száz megbetegedés is azt jelentheti, hogy az állam teljes népességének közel egy százaléka fertőzött.

És kevesebb szó esik természetesen ezen országok – sokszor nem mindennapi – járványellenes intézkedéseiről. Ezért utánajártunk: hogyan küzdenek a vírus ellen azok, akikről apró méretük miatt a hírekben alig-alig hallunk. 

Rengeteg olaj, rengeteg nyomorgó vendégmunkás

Bár nem európai ország, de a Perzsa-öböl kisállama, Katar tanulságos példa a koronavírus kezelése szempontjából. A csaknem hárommilliós  ország egy főre jutó GDP-je az egyik legmagasabb az egész világon a hozzá tartozó, jövedelmező olajmezők miatt. A kisállam gazdagságát kétségtelenül az olaj alapozta meg, de a nyersanyagalapú működési modell – mint azt a mínuszba zuhanó olajárakból is láthattuk – nem mindig fenntartható.

Katar ezért nemcsak az olajban, hanem kedvező földrajzi helyzetét kihasználva a nemzetközi utazásban és áruszállításban látja a kitörési pontot. Az ország dohai reptere évtized alatt a semmiből nőtte ki magát a világ egyik legnagyobb csomópontjává, hiszen Katar pont az európai és távol-keleti célpontok között helyezkedik el. Bár fontos a nemzetközi személyszállítás, de koronavírus idején az áruszállítás még nagyobb jelentőséggel bír: ebben pedig a Qatar Airways világszerte a harmadik legnagyobb szereplő. Ennek megfelelően a Qatar Airways – bár már március végén állami segítségért toporgott – nem állt le, van egy sor reptér, amelyet sokszor egyedüliként továbbra is kiszolgálnak a társaság gépei. Egy ilyen nemzetközi csomópont pedig kedvez a vírus terjedésének, még akkor is, ha a hatóságok aránylag időben reagáltak.

Az iskolák és egyetemek már március 9-én bezártak, akkor, amikor még csak 18 fertőzöttet tartottak nyilván az országban, azóta pedig már csak katari állampolgárok léphetnek be az ország területére. A parkokat és a strandokat is lezárták a hatóságok, viszont a 2022-es foci-vb előkészületei továbbra is folynak.

Vannak, akik szerint pont ebben kell keresni annak a titkát, hogy áprilisban a kis öbölbeli monarchia intézkedései ellenére miért tudott ott a járvány annyira berobbanni,

hogy szerdáig már több, mint 12 ezer aktív esetet tartanak számon. Katarban a járvány jelenleg felívelő szakaszban jár, április elején még ezer alatti volt a teljes esetszám, most viszont mégis kilőtt a járvány – egyes vélekedések szerint a borzasztó körülmények között – többek között a focivébé-előkészületeken is dolgozó – külföldi vendégmunkások miatt.

A 2,7 milliós országban további, körülbelül kétmillió – illegálisan és legálisan egyaránt dolgozó – vendégmunkás él. Nagy részük szegényebb, délkelet-ázsiai országokból, Indiából, Nepálból és Bangladesből érkezik, zsúfolt munkásszállásokon, borzasztó körülmények között lakik, és családjának utalja haza a fizetése egy részét. Társadalmilag nagyon sérülékeny csoport ők, hiszen a megfelelő tisztasági viszonyokat és egészségügyet nem engedhetik meg maguknak, sokszor egy szobában tíznél többen is alszanak, a mosdókat pedig további több tucat emberrel osztják meg.

BUSZRA VÁRÓ VENDÉGMUNKÁSOK DOHÁBAN / WIKIPÉDIA

Erre válaszul a kormány bejelentette, hogy megfelezik a vendégmunkásoknak fenntartott buszok kapacitását, az építkezéseken immár legfeljebb napi hat órát lehet csak dolgozni, egy szobában legfeljebb négyen alhatnak, és minden munkásszállást fertőtlenítenek. Nem tudni, hogy mindez csak politikai szólam-e, mindenesetre a vendégmunkások nyomorúságos helyzete és a velük való embertelen bánásmód pedig világszerte számos, Katar felé irányuló kritikát váltott ki. Amire a rezsim jószerivel rá is szolgál: március közepén több tucat, nagyrészt nepáli vendégmunkást vettek őrizetbe, majd utasítottak ki az országból mondván, hogy pozitívra tesztelték őket koronavírussal. A munkások fellebbezni nem tudtak, még az értékeiket sem szedhették össze, sőt, még fizetéseiket sem vehették fel,

az Amnesty International szerint pedig töredéküknél mértek csak lázat, vagy tesztelték őket egyáltalán a fogvatartás alatt.

Az eset arra kétségtelenül jó volt, hogy sok vendégmunkás már fél is közölni azt, ha koronavírus-tünetei vannak, ugyanis ez csak a deportálásához vezetne az országból. Így a vendégmunkások életkörülményei, a körükben elvégzett kevés teszt mind segítik azt, hogy a jelenlegi fertőzésszám még tovább emelkedjen.

Maszkok mellé lelki segélyvonal is jár Luxemburgban 

Luxemburgnak se olaja, se világszintű légitársasága, és vendégmunkásból bár akad bőven (a munkavállalók harmada külföldről ingázik a kisállamba), Európa egyik leggazdagabb és egyik legsűrűbben lakott államában szó sincs embertelen bánásmódról velük kapcsolatban. Pedig a nagyhercegségben is minden a koronavírusnak kedvezett: mind a vele határos Belgiumban, mind Németországban és Franciaországban rengeteg a fertőzött,

utóbbi két országból pedig különösen sokan járnak át dolgozni a magasabb fizetések miatt.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha a járvány berobbanhatott a kisállamban, népességarányosan Luxemburgban van ugyanis a legtöbb fertőzött a világon San Marino, a Vatikán és Andorra után: szám szerint szerdáig 3769 fő, közülük viszont 3143-an már meg is gyógyultak, aktív esetből így alig több, mint félezer maradt csupán. Persze a nagyhercegség nem meglepő módon népességarányosan rengeteget is tesztelt: az ország több, mint negyvenezer tesztet végzett el, miközben a teljes lakosság alig több, mint 620 ezer fő.

FEJENKÉNT ÖT ILYEN MASZK IS JÁR MINDEN LUXEMBURGI ÁLLAMPOLGÁRNAK, HASZNÁLATI UTASÍTÁSSAL EGYÜTT. FOTÓ: LUXEMBOURG IMAGES / TWITTER

Ez népességarányos tesztelések számában szintén az élmezőnybe repíti Luxemburgot, összehasonlításul a tömeges tesztelések miatt már megdicsért, és ezáltal a járványt megfékező Ausztria és Németország arányosan a luxemburgi érték 40, Magyarország pedig 10 százalékát teszteli. Ez a kijárási korlátozásokkal együtt ahhoz vezetett, hogy Luxemburg hamar és hatékonyan fékezte meg a járványt, a nagyhercegség görbéje április 10. után ellaposult, mindez az április 24-én bejelentett, majdnem 2300 új gyógyulttal együtt drasztikusan lecsökkentette az aktív esetszámot.

Így pedig már lehet is enyhíteni a korábban a többi európai országhoz hasonlóan bevezetett szigorításokon. Április 20 óta tart az enyhítések első fázisa, újraindulhattak az építkezések, megnyitottak a barkács- és kertészeti boltok. Május 4-től Luxemburgban is elkezdődnek az érettségik, egy héttel később a középiskolák, május 25-től pedig az általános iskolák is megnyitnak.

Az osztályokat pedig megfelezik: egyik felük páratlan, másik felük páros heteken jár iskolába, egyébként pedig otthon tanulnak.

Igaz, sokaknak nem tetszik a hirtelen lazítás: vannak, akik egészen szeptemberig kitolnák az iskolakezdést, de legalábbis opcionálissá tennék azt, de az ország tanári szakszervezetei is szeretnék, ha a kormány kitolná az iskolanyitás határidejét pár héttel.

Emellett Luxemburg úgy enyhít, hogy közben szigorít is: az állam az ország mind a 626 ezer lakosának kipostázott fejenként öt arcmaszkot, ezeket mindenhol kötelező használni, ahol nem megoldható, hogy az emberek legalább két méter távolságot tartsanak egymástól. Emellett az összes 50 fő feletti vállalkozás is kapott maszkokat az államtól. Fesztiválokat, nyilvános eseményeket és tömegrendezvényeket viszont június végéig biztos nem lehet majd tartani. Nemcsak fizikailag próbál ugyanakkor segíteni az ország a polgárainak: az ország hivatalos koronavírus-oldalán még lelki segélyvonalat is üzemeltetnek a hét minden napján azoknak a luxemburgiaknak, akik nehezen viselik az egyre hosszabbra nyúló karantént.

Kijárás házszámok alapján, kubai orvosok, és tömeges tesztelés: így küzd Andorra

Amit Luxemburgról el lehet mondani, javarészt igaz Andorrára is: két súlyosan érintett állam, Spanyolország és Franciaország között fekszik, a miniállam 743 fertőzöttje bár nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy

az ország teljes népessége körülbelül 77 ezer fő, már azt kapjuk, hogy Andorrában száz emberből majdnem egy elkapta a koronavírust.

Ennél durvább arányszámokat csak San Marino és a Vatikán tud felmutatni, ahol a teljes népesség több, mint 1 százaléka lett beteg. Más kérdés, hogy javarészt az andorraiak fel is gyógyultak a betegségből, már több a gyógyult eset, mint az aktív, mindeddig pedig 42-en haltak meg. Igaz, népességarányosan ez a halálozási mutató is óriásinak tűnik. Persze a miniállammal kapcsolatban nem is az az igazán érdekes, hogy hányan is fertőződtek meg benne, hanem az, hogy a kormány erősen egyedi módon küzd meg a járvánnyal. Házszámok alapján döntik ugyanis el, hogy ki mehet ki az utcára: akinek páratlanra végződik, az páratlan napokon mehet ki, akinek meg páros a házszáma, az páros napokon.

Nem ez az egyetlen, első hallásra meglehetősen túlszabályozott rendelkezés:

a kültéri sportolás például reggel és este 6 és 9 között engedélyezett, a bevásárlás és sétálgatás reggel 9 és 11 és délután 2 és 7 óra között tarthat,

az idősek és a veszélyeztetett csoportok 11 és délután 2 között mehetnek ki a lakásaikból. Ha pedig ki is mennek, egymástól négy méter távolságot kell tartaniuk és arcmaszkot kell viselniük, szól a rendelkezés. Emellett a kormány tanácsolja, hogy mindenki a közúti haladási iránnyal megfelelően sétálgasson, így könnyebb tartani a négy métert.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TART AZ ANDORRAI OPERATÍV TÖRZS – SAJTÓ NÉLKÜL. FOTÓ: GOVERN D'ANDORRA / TWITTER

Nem a szabályozott kijárás az egyetlen unikum Andorra járványellenes harcában: az ország 39 kubai doktort és ápolót fogadott az országba – ők a karibi kommunista szigetország egyik legkomolyabb exportcikkei. A kubai orvosexportot sok kritika éri mondván, hogy az orvosok és ápolók fizetéseinek nagy része az államnál landol, mégis, Andorrának jól jött a segítség: az országban hatvan orvosnak is fel kellett függesztenie a munkáját attól tartva, hogy elkaphatja a vírust.

Bónusz: a miniállam bár eddig nem tesztelt kifejezetten sokat, majd ezután fog. Az országban szerdától indult egy nagyszabású kormányzati kampány arra vonatkozólag, hogy minden andorrai teszteltesse le magát koronavírusra:

az állam által szervezett tömeges tesztelésre mindeddig már körülbelül ötvenezren jelentkeztek az egészségügyi miniszter szerint,

de Joan Martinez Benazet szeretné, ha minden egyes andorrai polgárt letesztelnének.

Már sorok állnak a cipőbolt előtt Liechtensteinben

A kevesebb, mint 40 ezer lakosú Liechtensteiben a hétvége óta nem volt újabb fertőzés, de azért a kormányfő mindennap kiáll, és közli az adatokat – ezek szerint a hétvége óta változatlanul 82 ember volt fertőzött. Eddig összesen

csak egyetlenegy beteg halt bele a vírus következményeibe:

április végén hunyt el – a kormány közlése szerint – „egy nagyon idős” ember egy helyi idősotthonban, aki a pozitív teszteredménye után azonnal el lett a többiektől különítve. Noha a kis országnak is van saját egészségügyi hivatala, szorosan együttműködik a svájci Szövetségi Egészségügyi Hivatallal, annak tanácsait, javaslatait veszik át. Miközben Ausztria felé le is lett zárva a határ, Svájc felé szabad a forgalom továbbra is.

Az eddigi legkomolyabb lemondás a kis hercegségben az augusztus közepi állami ünnepüket érinti. Ilyenkor minden évben a hercegi család

megnyitja palotája kertjét, és ingyen sörrel várja az alattvalókat. Ez most már biztos, hogy elmarad,

ahogy az állami ünnepségek egyéb elemeit – így például a vaduzi esti tűzijátékot is – elhalasztják.

TAVALY ÜNNEPELTE A KIS ALPESI HERCEGSÉG FENNÁLLÁSÁNAK (AZAZ A LIECHTENSTEIN-CSALÁD HATALMA ALÁ KERÜLÉSÉNEK) 300. ÉVFORDULÓJÁT; IDÉN AZONBAN MÁR SE INGYENSÖR, SE TŰZIJÁTÉK NEM LESZ. FOTÓ: REGIERUNG.LI

De azért megindultak már náluk is a lazítások: hétfőtől kinyithattak a boltok, a kozmetikusok és a fodrászok. A vaduzi Vaterland napilap pedig örömmel számolt be arról, hogy kezd helyreállni a vásárlási kedv a hercegség lakói között. Egy schaani cipőboltból eleve azt jelentették: reggel óta nagy sor van, mert csak négyesével mehetnek be a kuncsaftok.

A Vatikán kihalt, de senki nem halt még meg

A pápai államban ma kihalt, a Szent Péter tér és bazilika le van zárva a turisták előtt, a húsvéti szertartásokat is csak pár vatikáni pap és kiválasztott világi hívő előtt tartotta meg Ferenc pápa. Még március közepén a pápa felkereste a vatikáni államon kívül, a Tevere-folyó másik oldalán található Santa Maria Maggiore bazilikát, ami államjogilag szintén vatikáni felségterületnek számít. Innét a visszauút egy részét gyalog tette meg a majdnem teljesen kihalt Rómában.

FERENC PÁPA RÓMA EGYÉBKÉNT FORGALMAS CORSÓJÁN HALAD. FOTÓ: AVVENIRE

A koronavírus-járvány az olasz papságot is jelentősen sújtja:

már 117 katolikus pap vesztette életét,

az Avvenire katolikus napilap mindennap beszámol a halálozásokról vagy gyógyulásokról. A Vatikánt magát azonban a halálozás egyelőre elkerülte: a 825 vatikáni állampolgár közül (akiknek egy jelentős része eleve nem is Vatikánban él) eddig tíz fertőzést állapítottak meg, ketten pedig már fel is gyógyultak. A legutolsó eset egy apácáé, a többi nyolc fertőzés esetében papokról és a pápai állam más, világi munkatársairól van szó, de ennél részletesebb információt nem közöltek.

Monacóban még a herceg is megbetegedett

A mediterrán adóparadicsomban már február végén megjelent az első eset: a helyi kórház egyik alkalmazottjáról volt szó. Korlátozásokat azonban csak március közepétől vezettek be. Rögtön aznap ki is derült: Serge Telle kormányfő is fertőzött – ezzel ő volt a világon a miniszterelnökök közül az első, aki elkapta a vírust. Nem kellett két napot várni, és a másik elsőség is megvolt:

II. Albert monacói herceg egy ország államfőjeként elsőként szintén megbetegedett a járványban.

II. ALBERT HERCEG MÁR KIGYÓGYULVA LÁTOGATOTT MEG ÁPRILIS KÖZEPÉN EGY MONACÓI KÓRHÁZAT. FOTÓ: HERCEGI PALOTA / FB

Mostanra majdnem elérte a százat a regisztráltan fertőzöttek száma, ezek közül eddig négyen vesztették életüket. A hercegségben lemondták a májusi Forma 1-es monacói nagydíjat (erre még nem volt példa a száguldó cirkusz történetében), illetve a nyárra tervezett Céline Dion-koncertet.

A turizmus csökkenése, a híres Monte Carlo-i kaszinó ideiglenes bezárása jelentős bevételkiesést jelent

a hercegségi büdzsében, II. Albert ezért idénre már költségvetési hiánnyal számol. Azért, hogy ez ne legyen túlságosan nagy, meghúzta a hercegi palota munkatársainak nadrágszíját: az eddigi 13 millió euróról 8 millióra csökken az össz-bérezés.

Kedd este jelentette be a monacói kormány, hogy elkezdik a lazításokat: a legfontosabb, hogy jövő hétfőtől minden üzlet nyitva lesz, a kormány pedig javasolja, de nem teszi kötelezővé a boltokban a szájmaszk viselését. Az éttermek – és így a kaszinó is – azonban május 4. után is még zárva maradnak.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek