+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 30. csütörtök, 18:27
A volt szabadságpárti politikus politikai visszatérése most lett teljes, bár míg öt éve valódi kihívója volt a szocdem városvezetésnek, ma legfeljebb csak egykori pártjának árthat még.

Lassan egy éve robbant ki az ibiziai videó miatti botrány. Mint ismert: Heinz-Christian Strache, akkori osztrák alkancellár egy videófelvételen volt látható, amint egy magát orosz oligarchának kiadó bosnyák egyetemistának magyarázza, hogyan lehetne majd állami pénzeket kiszervezni és „magyarországi állapotokat” teremteni az osztrák médiában.

 

Strachének le kellett mondania, a konzervatív-szélsőjobboldali kormány szétesett, a tavaly szeptemberi választásokon pedig Strache már nem is indult, hiszen bejelentette: visszavonul a politikától.

 

Csak eljött a comeback ideje

 

Mivel tavaly nyár folyamán Strachéról olyan ügyek derültek ki – például hogy saját céljaira használta a pártpénzt, havi 10 ezer eurót kapott a párttól csak a ruháira vagy lakására –, hogy az év végére az FPÖ maga kérte: távozzék. Ez decemberben meg is történt. Noha Strache még ősszel azt ígérte, saját PR-céget indít, és az üzleti világba vonul vissza,

 

a bécsi FPÖ frakciójából kiszakadt Szövetség Ausztriáért (DAÖ) párt révén végül csak megtalálta a visszautat a politikába.

 

Egy ideig még lebegtette, hogy a DAÖ az ő pártja lenne-e, de idén januárban már ő volt az új kispárt évadnyitó gyűlésén a vezérszónok. Csütörtökön pedig bejelentette:

 

a DAÖ színeiben indul el ősszel a bécsi főpolgármesteri posztért.

 

Strache a bécsi politikában mindig fontos szerepet játszott, 2005-ben az FPÖ-t – Jörg Haider távozása után – az addigi bécsi pártelnökségből vette át. 2010-ben és 2015-ben sikeresen tudta magát a szocdem városvezetés alternatívájaként beállítani fiatalos kampányával, amiben rapénekesi tehetségét is megcsillantotta,

 

öt éve 30 százalék fölé vitte az FPÖ-t.

 

A vörös Bécsben a szélsőjobboldalnak mindig erős hagyománya volt, idénre azonban szétvert csapatokként indul ez a tábor. Egyrészről a pártszakadás miatt vélhetően az FPÖ és a DAÖ is a kispárti létbe csúszik át, másrészről a szocdem-zöld városvezetés alternatívájává a kurzi ÖVP nőtt fel, amelyet az osztrák fővárosban – még ha nem is a győzelem, de akár a korábbi eredmények megduplázásának esélyével – Sebastian Kurz jobbköze, jelenlegi pénzügyminisztere, Gernot Blümel fog vezetni.

 

A Kronen Zeitung felmérése szerint továbbra is meglenne ősszel a szocdem-zöld bécsi tartományi kormány többsége: a vörösök némileg visszaesve 37 százalékot, a zöldek kissé erősödve 17 százalékot kapnának. A legnagyobb nyertes a kurzi ÖVP lenne: míg a párt öt éve még a tíz százalékot se érte el, most már 24 százalékon áll. Hét százalékkal ismét ott lenne a liberális Neos is a bécsi parlamentben. Gyakorlatilag ezen kispárti szegmensbe szorult vissza az FPÖ és a DAÖ:

 

az FPÖ most nyolc százalékon, Strache pártja pedig ötön áll az osztrák fővárosban.

 

Strache számára a tét tehát már rég nem a vörös-zöld bécsi vezetés leváltása, hanem egyrészről saját politikai túlélésének biztosítása, másrészről

 

a bosszú korábbi pártja ellen.

 

Strache közölte: a bécsi indulás csak az első lépés, mert „országos mozgalommá” akarnak válni. Ennek részleteiről május 15-én fogja tájékoztatni a sajtót. Strache azt ígérte, hogy „az alkotmány őreiként” fognak megjelenni, mert szerinte különösen a jelenlegi járvány alatt a kormány sérti az emberek alapjogait és a vállalkozások érdekeit. Egyesek nem zárják ki, hogy

 

a mozgalom neve Hüter der Verfassung (Az Alkotmány őrei) lehetne

 

– hogy Strache ezzel Carl Schmitt német jogfilozófus egyik ismert könyvcímére is akar-e utalni, azt nem tudni, de ez mindenképp pikáns lenne, ugyanis Schmitt ezen könyvében éppen az osztrák alkotmányt kidolgozó Hans Kelsent támadja be.

 

Ibiziai fejlemények

 

Eközben az ibiziai videó kapcsán tovább folynak a nyomozások. Strache maga is kutakodott az iránt, hogy ki csinálhatta a videót. A lefoglalt iratai szerint Strache arra gyanakodhatott, hogy

 

Sebastian Kurz körei, a szabadkőművesek és a bécsi zsidó hitközség állnának a lejáratása mögött.

 

STRACHE SAJÁT MAGÁNAK KÉSZÍTETT FELJEGYZÉSEKET ARRÓL, HOGY KIK CSINÁLHATTÁK ELLENE AZ IBIZA-VIDEÓT, TÖBBEK KÖZÖTT (AMINT EZEN, ÁLTALA ÍRT PAPÍRON IS LÁTHATÓ) KURZOT, KURZ PÁRTJÁT, OLIGARCHÁKAT, A SZABADKŐMŰVESEKET ÉS A BÉCSI ZSIDÓ HITKÖZSÉGET (IKG) IS A HÁTTÉRBEN SEJTETTE. FOTÓ: DERSTANDARD.AT

 

De ezt feltételezte azon Johannes Gudenus, egykori FPÖ-s politikusról is, akivel az ibizai videón látható. Strache ugyanis úgy hiszi: Gudenus már korábban értesült volna arról, hogy egy ilyen videó szociáldemokratákhoz közel álló bécsi ügyvédi irodáktól Kurzhoz kerülhetett volna.

 

Gudenus ezt tagadja, és közben oda is szúrt egyet Strachénak, mondván: őnála bizonyosan „nem lesznek fotók szépen kitömött sporttáskákról”, utalva ezzel arra, hogy Strache kapcsán felmerült, hogy sporttáskákban kapott egy ukrán oligarchától pénzt politikai és gazdasági lobbiért.

 

NYITÓKÉP: Azonnali-grafika / Pintér Bence

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás