+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. április 28. kedd, 18:10
Bár Észak-Korea diktátora életjelet adott magáról, továbbra sincs vége a találgatásoknak, mi van, ha a jeleknek megfelelően tényleg súlyos egészségügyi problémái vannak. Három generáció óta először tűnik sebezhetőnek a Kim-dinasztia.

Bár nagyon úgy tűnik, hogy Kim Dzsongun él és virul, mégsem állíthatjuk, hogy csak a vágyvezérelt sajtó miatt tippelték meg többen is a világ egyik legkeményebb élő diktátorának halálát. Kim ugyanis bár még mindig csak (valószínűleg) 36 éves, családi háttere (apja és nagyapja is szívbeteg volt) és életformája (cigi, pia, kevés mozgás, elhízás) alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha hamarosan már nem csak pár napra tűnne el.

 

Emiatt is került képbe az utódlásának kérdése, ami – mint ahogy azt elvárhatja az ember Észak-Koreától – most sem teljesen egyértelmű. A diktáror apja, Kim Dzsongil Kim Ir Szen elsőszülött fia volt, és már 1980-ban bejelentették, hogy apja halála után ő viszi tovább az országot, a középső Kim már nem volt ennyire következetes: három fia közül a legidősebb Kim Dzsongnam volt, de rá nem bízhatták az országot, mert túlzottan megfertőzte a nyugat (olyan nagyon nem lőttek mellé, hiszen valószínűleg tényleg a CIA-nak dolgozott 2017-es meggyilkolásáig, az ifjabb Kim Dzsongcsult pedig túl nőiesnek találták a feladatra.

 

Így futott be tehát Dzsongun, akiről azóta már tudjuk, hogy a nyugat csak annyira fertőzte meg, hogy magához utaztasson kiöregedett kosarasokat gálázni.

 

Értelemszerűen nőről eredetileg szó sem lehetett, tehát Kim Jodzsong, és a Dzsongil kedvenc gyerekének számító Szolszong sem került szóba a testvérek közül. Csakhogy ha Dzsongun távozik, akkor jelenleg nincs kire hagynia az országot: három (ismert) fiából a legidősebb is tízéves, három fiútestvéréből kettő halott, egy pedig visszavonultan gitározgat (nagy Eric Clapton-rajongó) valahol Észak-Koreában.

 

Így marad a 32 éves Kim Jodzsong, aki az ismert adatok szerint a diktátor egyetlen női édestestvére, és egyik legközelebbi bizalmasa már fiatal koruk óta: ez főleg azért lehet, mert mindketten ugyanabban a svájci iskolában tanultak, az otthonuktól távol együtt töltött idő és a tény, hogy a környezetük nem tudja, kinek a gyerekei ők, valószínűleg összehozta a testvéreket.

 

Svájcból hazatérve a Kim Ir Szen Katonai Egyetemen tanult, de közben számítógépes ismereteket is szerzett a Kim Ir Szen Egyetemen (bármilyen furán hangzik: ez a két egyetem nem ugyanaz, csak mindkettő az államalapítóról van elnevezve). 2011-ig a nő létezéséről sem tudott senki, de ekkor nagyapja temetésén fénykép is készült róla, komolyabb nemzetközi figyelmet pedig 2018-ban kapott először, amikor részt vett a dél-koreai téli olimpia nyitóünnepségén az észak-koreai küldöttségben.

 

A magánéletéről azóta is annyit lehet tudni, hogy 2015-ben hozzáment feleségül Cso Szonghoz, aki az ország egyik legmagasabb rangú tisztviselője, Cso Rjonghe fia.

 

A jelenlegi információk szerint Kim Jodzsong 2012 óta dolgozik szorosan testvére mellett a Nemzeti Védelmi Bizottságban, első nyilvános szereplését az állami (és ezzel természetesen az egyetlen) televízióban akkor tette, amikor több magas rangú politikussal együtt ő is elment szavazni 2014-ben. Igen, szavazni: 2014-ben ugyanis Kim Dzsongun szavazást tartott, aminek csak pár szépséghibája volt: a szavazólapokon csak a Koreai Munkapárt jelöltjére lehetett szavazni, a szavazatokat névvel kellett leadni, és amúgy is kötelező volt a részvétel, úgyhogy mind a 111 körzetben meglett a 100 százalékos támogatottság.

 

Az olimpiai megjelenés nem csak azt hozta magával, hogy megismerte a nagyközönség a tökéletes James Bond-főgonosznak tűnő nőt, kisebb maszkulin kultuszt kialakítva köré, hanem politikai üzenete is volt: Kim dinasztia második embere lett, akinek sokan azt a szerepet is akarták tulajdonítani, hogy neki is köszönhetően hosszú idő után megindultak akkoriban a tárgyalások a két Korea között. Ha valaki lelkes nyitásra számított, az tévedett: Kim Jodzsong idén márciusban adta ki első hivatalos közleményét a saját neve alatt, ami épp Dél-Koreát hasonlította félő kutyákhoz, amiért azok szóvá tették, hogy Észak-Korea már megint tüzérségi hadgyakorlatot tartott.

 

Az agresszív közlemény nem csak azért volt meglepő, mert Dél-Korea vezetése addig kifejezetten nyitott partnernek írta le a nőt, hanem azért, mert ezek szerint már olyan magasan van, hogy egyáltalán közleményt adhat ki:

 

ezek szerint már nem csak a Párt igazgatóhelyettese, illetve a propagandával és cenzúrával foglalkozó osztály vezetője, hanem Észak-Korea nevében is kommunikálhat.

 

Pozíciójának erejéről sokat mond, hogy 2019-ben Kim Dzsongun többek közt őt hibáztatta, amiért félbeszakadt Donald Trumppal közös találkozója Vietnamban. Fontos kiemelni, hogy nem csak őt hibáztatták, viszont míg több magas rangú diplomatát kivégeztek a találkozó miatt, Jodzsong egy kis szünet után visszatérhetett a legmagasabb szintre. 

 

TÁRGYALÁS DÉL-KOREÁVAL 2018-BAN, A KÉP JOBB SZÉLÉN KIM JODZSONG (FORRÁS: KIM-YO-JONG / WIKIPEDIA)

 

„A legbiztosabb, amit mondhatunk róla, hogy az észak-koreai vezetés egyik legélesebb és legmagasabban képzett tagja, akit egy percig sem szabad alábecsülni“ – mondta a Time-nak Harry J. Kazianis, a washingtoni Center of National Interests koreai tanulmányok részlegének igazgatója.

 

A pedigréje és a nagyapja rendszeréhez való feltétlen lojalitás tökéletesen alkalmassá tenné vezetőnek is Kim Jodzsongot, de ami az internetes művészetben előnyt jelent, az Észak-Koreában hátrányt: egy nőről van szó egy végletekig patriarchális társadalomban.

 

Ezért valószínűbb, hogy ha szükség lenne rá, akkor is maximum átmeneti vezető lehetne addig, ameddig testvére valamelyik gyereke elég idős lesz a diktátorrá váláshoz.

 

Az is bonyolítja a helyzetet, hogy 40 év külföldi diplomataélet után tavaly váratlanul hazarendelték Phenjanba a 65 éves Kim Pjongilt, aki az államalapító Kim Ir Szen fiaként, Dzsongun nagybátyjaként a mai napig nagy népszerűségnek örvend Észak-Koreában. Pjongil 1988-ban egy évig Észak-Korea magyarországi nagykövete volt, nálunk kezdte diplomatakarrierjét, tőlünk Bulgárián, Finnországon és Lengyelországon keresztül Csehországig vezetett az útja, onnan hívták haza 2019-ben.

 

BALOLDALON A KÉT ESÉLYES KIM, JOBBRA DZSONGUN (FORRÁS: WIKIPEDIA)

 

Egyes találgatások szerint Kim Pjongil azért költözött haza, hogy segítsen Jodzsongnak irányítani az országot, mások szerint ő venné át a hatalmat, hiszen nem csak a Kim család tagjáról van szó, de férfi is. Ha a második verzió igaz, akkor az újra bizonyítja, hogy szokatlan nagy fejetlenség uralkodik a dinasztiában: Pjongil ugyanis a család fekete báránya, aki az 1970-es években még leginkább vad bulizási szokásairól volt híres, Dzsongil pedig addig fúrta apjuknál, ameddig az 1979-ben külföldre nem küldte inkább. A Bloomberg szerint bár jelenleg házi őrizetben él, még így is erősebb pozíciói lennének, mint Jodzsongnak, egyszerűen azért, mert a konzervatív vezetés nem fogadna el egy nőt teljhatalmú vezetőként.

 

Neki viszont nem csak az a hátránya, hogy maga a Kim család üldözte el, és amikor például féltestvérét meggyilkolták, Csehországban extra védelmet kellett kérnie: ahogy arról már szó volt, Kim Pjongil már régen is a szabados életvitelt képviselte a szigorú országban, erre pedig rárakódott 40 év európai életforma. Csehország egykori külügyminisztere, Lubomír Zaorálek jellemzése szerint olyan volt, mintha Dél-Koreából érkezett volna:

 

„Látni lehetett rajta, hogy Európában szocializálódott. Mindig nagyon vigyázott arra, mit mond, de ez érthető. Jól láthatóan sokkal szabadabb életet élt, mint a többi észak-koreai”

 

– jellemezte Zaorálek.

Search Results

Web results

 

Hogy mi lesz a Dallas-szintű családi dráma folytatása, az persze nagyban függ attól, milyen állapotban van jelenleg Kim Dzsongun. Ahogy ez ott hagyomány, az országban lakóknak most sincs ráhatása a folytatás mikéntjére.

 

NYITÓKÉP: Piaxabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás