+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. április 24. péntek, 15:26
Most üt vissza a kicsi fizetés, a lebutított munka törvénykönyve, a munkaerőimport megkönnyítése. A kérdés az, hogy majd ha újra kell indulniuk a gyáraknak, még mindig itt lesz-e nekik a legolcsóbb.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nyolcszáz dolgozót bocsátanak el a hatvani Bosch-gyárból.

 

Lehet, hogy ez rövid időre szól, mert fél-egy éven belül fel tud pörögni újra az autóipar. Csak ahogy a réges-rég halasztgatott egészségügyi reformot most megléphetőnek gondolták sokkterápiába csomagolva, nem szabad csodálkozni, ha egy-egy cégnél az üres gyár és zéró munkajogi elköteleződés mellett ugyanilyen döntések születnek.

 

Más szavakkal: egy nagyvállalat struktúrájában számtalan olyan hely van, amiről tudják hogy nem jó, és igazából egyben be kéne zárni és mást csinálni helyette.

 

De nem zárják be, mert egy nagyvállalatban minden a láncolat és a hálózat. Ha pedig 6-800 ember leépítését békeidőben kell megoldani az költség, jogi hercehurca, botrányok, satöbbi. Ezért van az, hogy a nagyvállalati reformok gyakran hatalmas pofonokhoz kötődnek.

 

Érdemes felidézni a Boeing esetét, ahol a ma már ritka tömegszerencsétlenségeknek kellett történnie, hogy az a mamut rájöjjön, hogy lépni kell, és valószínűleg be is dőlne, ha nem lennének masszív állami megrendelései a hadiiparban. 

 

Az olyan gyárak, mint a hatvani Bosch-gyár, nincsenek nagyon sok szállal bekötve a nagy Bosch-birodalomba, végpontok, ahol a termelési folyamat lezajlik. Kedvező tulajdonságuk, mint minden magyar üzemnek, a jó földrajzi elhelyezkedés. Az itt elkészült dolgok gyorsan kamionra, vagonra, repülőre tehetők, és nem kell messzire menni velük az európai autógyárakig.

 

Schengenen belül vannak, de nincs euró, a munkaerő olcsó forintban fizethető, és a határon sem kell megállni, mint mondjuk egy román üzem esetén.

 

Ugyanakkor az itteni munkaerő viszonylag könnyen pótolható, illetve vannak helyek, ahol rosszabb a minősége, viszont ott fillérbe is kerül, nemhogy forintba. Egyébként az Orbán-kormány az utóbbi években könnyítette az EU-n kívüli de európai (szerb, ukrán) munkaerő behozatalát, így ez se gond.

 

Vagyis ha kell, ez a gyár bármikor újranyitható. Az, hogy bezárják azt jelzi, hogy az újra megnyitás költsége alacsonyabb, mint az addig eltelő időben a fenntartás költsége. A német és európai Kurzarbeit-programok célja a nyilvánvaló szociális indokok mellett az, hogy ezeket a döntéseket átsúlyozzák. Vagyis a csökkentett munkaidő, az azért adott állami pénz a megtartást teszi rentábilissá, mert ha a gyár bezár, az a sok ember rászakad a német (holland, francia stb.) jóléti államra, hasonló sokkot okozva, mint a hirtelen megjelenő, levegőért küzdő koronavírusos betegek a bergamói kórháznak.

 

Azt nem tudni, hogy hány gyár követi majd a példát. A Mercedes, Audi, Suzuki újraindulását (három helyett egy műszakban) sem feltétlenül a nagy optimizmus indokolja, hanem az, hogy azok akkora struktúrák, hogy egy idő után a „hidegindításuk” olyan költségessé válik, hogy egy műszakban a munka, a munkaerő jártasságának fenntartása, mindenféle biztonsági ellenőrzések elvégzése olcsóbb, hiszen ezek a költségek álló gyár mellett is felmerülnének. Jobb az, ha megy egy kicsit a gyár. Még a készletre dolgozás és ennek költségei is bevállalhatók. De a kisebb struktúráknál ez nem feltétlenül van így, ott egyszerűbb leállni és elbocsátani.

 

Egy biztos: a magyar kormánynak a pénzügyi és a politikai súlya is hiányzik ahhoz, hogy ezt a folyamatot érdemben befolyásolja. Ezeknek az embereknek a sorsa német pénzügyesek kezében van.

 

A kérdés az, hogy majd ha újra kell indulni, még mindig itt lesz a legolcsóbb, vagy lesz valaki, aki képes Orbán alá ígérni?

 

Mert nagyon olcsók vagyunk, csak kérdés, hogy ez mire elég. Gyárat idevonzani nagyon jó, itt tartani viszont lehet,hogy kevés. Most üt vissza a kicsi fizetés, a lebutított Munka Törvénykönyve, a munkaerőimport megkönnyítése.

 

Nincs olyan tényező az egyenletben, amire egy Magyarországra ráállított jogi-gazdasági elemzőcsapat azt mondaná, hogy állj, a tömeges létszámcsökkentés miatti üzemi tanácsos-szakszervezetes-bíróságos körre számolni kell 2-3 hónapot, közben a bér fizetendő, és nem hazai pályán focizunk. Ezen a ponton megnézik, hogy ha a várható leállás nem több, mint nyolc hónap, és a kirúgások majd leghamarabb két hónap múlva tudnak megtörténni, akkor érdemes inkább lassú ütemben tovább pöfögni a gépnek.

 

Ez a francia helyzet inverze, ahol a gazdaság egyik kerékkötője a túlvédett munkavállaló miatt rugalmatlan munkaerőpiac. A magyar viszont hiperrugalmas, ha nem kell egy bizonyos szintnél képzettebb munkaerő. Ha ez bezáráshullámhoz vezet, az mostanáig magyar mércével jól kereső munkanélküliek ezreit, komoly GDP-visszaesést, és az állam fizetési nehézségeit fogja okozni. Nyilván meglesz ezért a bűnbak, ez a kommunikáció könnyebb része. A nehezebb az, hogy megmagyarázzuk: az eddig szalagoperátor munkával 200-250 közül kereső ember miért örüljön a 47 ezres közmunkának.

 

Ésik Sándor posztja megjelent a Diétás Magyar Múzsán is. Olvasnál még tőle az Azonnalin? Katt ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás