+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. április 24. péntek, 15:26
Most üt vissza a kicsi fizetés, a lebutított munka törvénykönyve, a munkaerőimport megkönnyítése. A kérdés az, hogy majd ha újra kell indulniuk a gyáraknak, még mindig itt lesz-e nekik a legolcsóbb.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nyolcszáz dolgozót bocsátanak el a hatvani Bosch-gyárból.

 

Lehet, hogy ez rövid időre szól, mert fél-egy éven belül fel tud pörögni újra az autóipar. Csak ahogy a réges-rég halasztgatott egészségügyi reformot most megléphetőnek gondolták sokkterápiába csomagolva, nem szabad csodálkozni, ha egy-egy cégnél az üres gyár és zéró munkajogi elköteleződés mellett ugyanilyen döntések születnek.

 

Más szavakkal: egy nagyvállalat struktúrájában számtalan olyan hely van, amiről tudják hogy nem jó, és igazából egyben be kéne zárni és mást csinálni helyette.

 

De nem zárják be, mert egy nagyvállalatban minden a láncolat és a hálózat. Ha pedig 6-800 ember leépítését békeidőben kell megoldani az költség, jogi hercehurca, botrányok, satöbbi. Ezért van az, hogy a nagyvállalati reformok gyakran hatalmas pofonokhoz kötődnek.

 

Érdemes felidézni a Boeing esetét, ahol a ma már ritka tömegszerencsétlenségeknek kellett történnie, hogy az a mamut rájöjjön, hogy lépni kell, és valószínűleg be is dőlne, ha nem lennének masszív állami megrendelései a hadiiparban. 

 

Az olyan gyárak, mint a hatvani Bosch-gyár, nincsenek nagyon sok szállal bekötve a nagy Bosch-birodalomba, végpontok, ahol a termelési folyamat lezajlik. Kedvező tulajdonságuk, mint minden magyar üzemnek, a jó földrajzi elhelyezkedés. Az itt elkészült dolgok gyorsan kamionra, vagonra, repülőre tehetők, és nem kell messzire menni velük az európai autógyárakig.

 

Schengenen belül vannak, de nincs euró, a munkaerő olcsó forintban fizethető, és a határon sem kell megállni, mint mondjuk egy román üzem esetén.

 

Ugyanakkor az itteni munkaerő viszonylag könnyen pótolható, illetve vannak helyek, ahol rosszabb a minősége, viszont ott fillérbe is kerül, nemhogy forintba. Egyébként az Orbán-kormány az utóbbi években könnyítette az EU-n kívüli de európai (szerb, ukrán) munkaerő behozatalát, így ez se gond.

 

Vagyis ha kell, ez a gyár bármikor újranyitható. Az, hogy bezárják azt jelzi, hogy az újra megnyitás költsége alacsonyabb, mint az addig eltelő időben a fenntartás költsége. A német és európai Kurzarbeit-programok célja a nyilvánvaló szociális indokok mellett az, hogy ezeket a döntéseket átsúlyozzák. Vagyis a csökkentett munkaidő, az azért adott állami pénz a megtartást teszi rentábilissá, mert ha a gyár bezár, az a sok ember rászakad a német (holland, francia stb.) jóléti államra, hasonló sokkot okozva, mint a hirtelen megjelenő, levegőért küzdő koronavírusos betegek a bergamói kórháznak.

 

Azt nem tudni, hogy hány gyár követi majd a példát. A Mercedes, Audi, Suzuki újraindulását (három helyett egy műszakban) sem feltétlenül a nagy optimizmus indokolja, hanem az, hogy azok akkora struktúrák, hogy egy idő után a „hidegindításuk” olyan költségessé válik, hogy egy műszakban a munka, a munkaerő jártasságának fenntartása, mindenféle biztonsági ellenőrzések elvégzése olcsóbb, hiszen ezek a költségek álló gyár mellett is felmerülnének. Jobb az, ha megy egy kicsit a gyár. Még a készletre dolgozás és ennek költségei is bevállalhatók. De a kisebb struktúráknál ez nem feltétlenül van így, ott egyszerűbb leállni és elbocsátani.

 

Egy biztos: a magyar kormánynak a pénzügyi és a politikai súlya is hiányzik ahhoz, hogy ezt a folyamatot érdemben befolyásolja. Ezeknek az embereknek a sorsa német pénzügyesek kezében van.

 

A kérdés az, hogy majd ha újra kell indulni, még mindig itt lesz a legolcsóbb, vagy lesz valaki, aki képes Orbán alá ígérni?

 

Mert nagyon olcsók vagyunk, csak kérdés, hogy ez mire elég. Gyárat idevonzani nagyon jó, itt tartani viszont lehet,hogy kevés. Most üt vissza a kicsi fizetés, a lebutított Munka Törvénykönyve, a munkaerőimport megkönnyítése.

 

Nincs olyan tényező az egyenletben, amire egy Magyarországra ráállított jogi-gazdasági elemzőcsapat azt mondaná, hogy állj, a tömeges létszámcsökkentés miatti üzemi tanácsos-szakszervezetes-bíróságos körre számolni kell 2-3 hónapot, közben a bér fizetendő, és nem hazai pályán focizunk. Ezen a ponton megnézik, hogy ha a várható leállás nem több, mint nyolc hónap, és a kirúgások majd leghamarabb két hónap múlva tudnak megtörténni, akkor érdemes inkább lassú ütemben tovább pöfögni a gépnek.

 

Ez a francia helyzet inverze, ahol a gazdaság egyik kerékkötője a túlvédett munkavállaló miatt rugalmatlan munkaerőpiac. A magyar viszont hiperrugalmas, ha nem kell egy bizonyos szintnél képzettebb munkaerő. Ha ez bezáráshullámhoz vezet, az mostanáig magyar mércével jól kereső munkanélküliek ezreit, komoly GDP-visszaesést, és az állam fizetési nehézségeit fogja okozni. Nyilván meglesz ezért a bűnbak, ez a kommunikáció könnyebb része. A nehezebb az, hogy megmagyarázzuk: az eddig szalagoperátor munkával 200-250 közül kereső ember miért örüljön a 47 ezres közmunkának.

 

Ésik Sándor posztja megjelent a Diétás Magyar Múzsán is. Olvasnál még tőle az Azonnalin? Katt ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás