+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 22. szerda, 17:37
Egy mainzi biotechnológiai cég kapta meg elsőként az engedélyt, hogy egy koronavírus elleni vakcina tesztelését – immáron embereken is – megkezdhesse. Ezzel Európában elsőként a németeknél lépett a kutatás immáron az utolsó fázisba.

A Paul Ehrlich Intézet, amely Németországban a járványok elleni gyógyszerek gyártását ellenőrzi és hagyja jóvá, szerdán jelentette be: egy mainzi biotechnológia cég megkezdheti a Pfizer gyógyszergyárral közös laboratóriumában kifejlesztett, a Covid-19 vírus elleni vakcina széles körű tesztelését. Ennek értelmében

 

a mainzi Biontech cég kétszáz önként jelentkezőn fogja a hatóanyagot tesztelni.

 

Összesen négy különféle hatóanyagot fejlesztettek ki, amelyek esetleg védelmet nyújthatnak a kínai koronavírus ellen.

 

A FEJLESZTŐCSAPATTAL MÁR MÚLT HÉTEN TALÁLKOZOTT A BERLINI AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG EGYIK TANÁCSOSA (KÉP KÖZEPÉN) A BIONTECH MAINZI LABORATÓRIUMÁBAN

 

Klaus Cichutek, a Paul Ehrlich Intézet vezetője maga is kiemelte: fontos „mérföldkő” a mostani döntés, ugyanis bármilyen esetleges hatóanyagot csak embereken végzett tesztelés után lehet piacra dobni. Az intézet azzal számol, hogy

 

négy-öt hónap múlva lehet eredményekről beszélni.

 

Ha esetleg sikeres is lesz a tesztelés eredménye, aminek keretében az emberi szervezet reakcióját vizsgálják kutatók, Cichutek nem hiszi, hogy még idén megjelenhet a piacon a védőoltás, azt ugyanis még Németország és az Európai Unió hatóságainak is a tömeges gyártás beindítása elött jóvá kell hagyniuk, de tény: az emberi tesztelés a kutatási fázis utolsó eleme.

 

Jelenleg négy cég tart már itt, Európában a németek az elsők

 

A WHO adatai alapján jelenleg több, mint 60 helyen folynak laboros kutatások a védőoltás megtalálására, egyelőre azonban csak összesen két esetben indult meg az emberi tesztelés fázisa is (az egyik egy amerikai, a másik egy kínai cég). A WHO márciusi helyzetképéhez jön, hogy egy másik amerikai cég is már belépett ebbe a fázisba.

 

Európában tehát elsőként a németeknél indul be az emberi tesztelés, de nemsokára kezdi meg az oxfordi egyetem is a maga teszteléseit.

 

Emellett még öt olyan kutatóintézet van világszerte, ameny jelenleg úgy áll, hogy legkorábban idén nyártól vagy ősztől elindíthatja az emberi teszteléseket is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás