Így működik a nonstop karanténfigyelés, amivel Tajvan eredményesen küzd a járvány ellen

Ha valaki ötven méternél tovább megy a lakásánál, az okostelefonja jelez a hatóságoknak. Aztán a rendőrség elkezdi felkutatni az illetőt.

A koronavírus-járvány kitörése óta egyre több kormány próbálkozik azzal világszerte, hogy valahogy ellenőrizze, tényleg betartják-e a karantént az emberek. Ezt az EU-ban a járvány alatt a mobilszolgáltatók által közölt cellainformációk alapján (vagyis hogy nagyjából hol található a készülék a legközelebbi jeladótoronyhoz képest, ez egy nagyjából 50-70 méteres pontosságú adat) oldják meg többnyire, ez a legegyszerűbb megoldás. Bár az ilyen adatok tárolását előíró EU-s szabályt az Európai Bíróság évekkel ezelőtt megsemmisítette, egyes tagállamokban, így Magyarországon sem helyezték hatályon kívül azokat, így ma is kikérhetik a járvány miatti veszélyhelyzettől függetlenül is az állami hatóságok a mobilszolgáltatóktól a cellainformációkat. A veszélyhelyzet miatt az ITM-miniszter még külön adatgyűjtési felhatalmazást is kapott, bár azt nem árulta el nekünk, milyen adatokat kért be pontosan.

A Távol-Kelet több országában (illetve önkéntes alapon Lengyelországban, valamint Izraelben) ennél jóval radikálisabb lépéseket is tettek a felhasználók hollétének azonosítására: van, ahol az 5-10 méteres pontosságú GPS-helyadatokat figyelik, és van, ahol egy 0-24-ben működő megfigyelőrendszer monitoroz minden karanténban lévőt, hogy tényleg ott tartózkodik-e, ahol kell neki.

Nem tartod be a karantént? Jön a rendőrség

A svájci Neue Zürcher Zeitung a koronavírusra az elsők között felfigyelő, az Egészségügyi Világszervezetet a járványveszélyre elsőként, ám a kínai befolyás miatt eredménytelenül figyelmeztető Tajvan példáján át mutatja meg, milyen az, amikor az állam minden másodpercben megfigyelés alatt tart valakit a karantén időszaka alatt.

Az országba való belépéskor az illető személyes adatait a reptéren elküldik a tajvani bevándorlási hivatalnak, amely rögtön továbbítja őket az egészségügyi hatóságoknak, akik a mobilszolgáltatókkal igazoltatják, hogy tényleg az az illető telefonszáma, ami, majd jelzik, hogy felkerül a karanténlistára, végül összekötik ezt az adathalmazt az állami egészségügyi rendszerével.

Ezt követően 14 napig kötelezően preventív karanténba kerül a beutazó, a hatóságok pedig rendre jelzést kapnak arról, hogy az illető betartja-e a karantén szabályait vagy nem. Ha 50 méternyit eltávolodik a számára kijelölt helytől – legyen az a lakása, egy szálloda vagy épp egy állami intézmény –, azt a rendszer mind a polgár, mind a hatóság számára jelzi, és a rendőrség rögtön elkezdi felkutatni az illetőt. 

Egy Európából hazaérkező tajvani egyetemista például arról számolt be, hogy egy márciusi vasárnap reggel 7:30-kor lemerült a mobilja, amit aztán 8:15-re hozott újra olyan állapotba, hogy működni tudjon. A köztes háromnegyed órában 4 nem fogadott hívása volt a hatóságoktól, majd 5 percre rá már a lakásajtón kopogott a rendőrség, hogy akkor otthon van-e. Az anyja nyitott ajtót nekik, és megnyugtatta őket: igen, otthon van. A hatóságok ezen túl napi kétszer felhívnak minden karanténozót, hogy ellenőrizzék, nem cselezik-e ki őket azzal, hogy otthon hagyják a telefonjaikat, miközben mondjuk elmennek sétálni. A módszerük az, hogy mindig eltérő időpontban telefonálnak.

Hogyan néz ki a rendszer belülről?

Az, hogy a Kínához közeli, a kínai kommunista diktatúra által el nem ismert Tajvanon annyira sikeresen menedzselik a járványt, hogy eddig mindössze 422 igazolt koronavírusos esetről tudni, az is kellett, hogy rövid idő alatt összekapcsolják egymással a lehető legtöbb állami adatbázist – az Elektromos Kerítés is ezért tud hatékony lenni. A Neue Zürcher Zeitung tajpeiji tudósítóját meg is hívta legnagyobb tajvani mobilszolgáltató, a megfigyelőrendszert a kormány megbízásából fejlesztő és üzemeltető Chunghwa Telecom, hogy nézze meg, hogyan néz ki az irányítóközpont működés közben.

Az egész felület olyan, mint a Google Maps, csak az egyes ikonok nem éttermeket vagy turistalátványosságokat jeleznek, hanem hatósági vagy önkéntes karanténban lévő embereket, a svájci lap tudósítójának ottjártakor szám szerint 45 575-öt.

A gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy arra a mobilos jeladóra kapcsolódik, ami a karanténhelyszínéhez a legközelebb van (Tajpejben nagyjából 50 méter egy jeladó sugara). Ha viszont pirossá változik, az azt jelenti, hogy már egy másikról kap jelet a mobilja, azaz az illető elhagyta a karanténját. A rendszer ilyenkor kijelzi a kezelője számára az illető nevét, telefonszámát és lakcímét (ezt ugye a reptéren kötelező jelleggel meg kellett adnia az őt 14 napos karanténba küldő hatóságoknak). Az Elektromos Kerítés így sem tökéletes: Michael Lee, a Chunghwa Telecom bigdata-részlegének vezetője a NZZ-nek azt mondta, a vészjelzések 1 százaléka téves riasztás. Ezért most azon dolgoznak, hogy a cellainformációkról áttérjenek az akár 5 méteres pontosságú GPS-alapú helymeghatározásra. Az app letöltése azonban már önkéntes alapon működne – kórházakról és ételrendelésről szóló információkkal és egy játékkal tennék azt vonzóvá.

A németeket is érdekli a rendszer, de tagadják ezt

Noha nyugat-európai országokban a GPS-alapú helymeghatározás használatát az alapvető adatvédelmi aggályokon túl az állampolgárok magánszférájába való túlzott beavatkozásnak érzik, Kínában, Dél-Koreában és Izraelben minden probléma nélkül csinálja azt a kormány. Tajvanban az adatvédelmi előírások eleve enyhébbek, mint az Európai Unióban, ám a járvány ideje alatt gyakorlatilag hatályon kívül helyezték őket. Így is hangsúlyozzák: amennyiben lejár valakinek a 14 napos karanténja, minden róla szóló adatot törölnek a rendszerben, mi több, a járvány elmúltával a komplett adatbázist törlik.

A tajvani know-how iránt nemzetközi érdeklődés is lett időközben: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilvánosan is megdicsérte a karanténfigyelő rendszert, az Egyesült Államok és Csehország pedig a vírus elleni harc jegyében megállapodást kötött a technológiai együttműködésről. A Chunghwa Telecom a NZZ-nek állította: a Deutsche Telekom is érdeklődött már náluk a rendszer működéséről, ám nem tartották azt összeegyeztethetőnek az európai adatvédelmi előírásokkal. Az itthoni érdekeltséggel is rendelkező német konszern viszont még azt is tagadta a svájci lapnak, hogy lett volna bármi kontaktjuk a tajvaniakkal.

FOTÓ: Wang Yu Ching / Office of the President