+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 20. hétfő, 08:13
Tényleg nem szolidárisak a németek az olaszokkal? Tényleg a németeknek éri meg leginkább az euró? Ha Átlag Jürgen szempontjából nézzük, a megszokottnál más válaszokat kaphatunk.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ugyebár még mindig zajlanak a viták, hogy legyen-e eurókötvény – azaz az északi államok között

 

dobják-e szét a déliek adósságait, mert gyakorlatilag amit „az adósságok közösségiesítésének” szoktak becézni, az a déliek adósságának északiakká tételét jelenti?

 

Ebben a vitában Németország gonosz szőrösszívű, mert nem veszi át az olaszok adósságát. Persze mivel a történelmi okok örökös bunkósbotjával megerősített Európa-vallás olyan erős a németeknél, hogy nagyon nem merik a saját érdekeiket ilyen helyzetben képviselni, a legkeményebb szavak az olasz felvetésekre a kevésbé komplexusos Hágából, Helsinkiból, Rigából vagy Pozsonyból jöttek: cari amici italiani, szó se lehet róla, basta.

 

Az Azonnalin már összeszedtem egy cikkben, mi szól pro és kontra az eurókötvények mellett, és még hajlok is arra: a pro-érvek számomra meggyőzőbbek. De ilyenkor – ha az ember nagyon biztos lesz magában, esetleg baloldali álláspontokkal értene egyet – kell sürgősen kinyitnia a Neue Zürcher Zeitungot (Európa kevés olvasható napilapjainak egyikét).

 

A déliek adósságát már most is közösségivé tették

 

Egy nemrégen ott megjelent elemzés ugyanis nagyon jól végigvette, hogy

 

az adósság átvállalása – az ezt egyértelműen tiltó EU-jogi szabályok ellenére is – már rég megtörtént.

 

Elvégre mi másnak lehetne tartani azt, amikor – szintén a rá vonatkozó szabályok egyértelmű megsértésével – az Európai Központi Bank, amelynek eddig olasz elnöke volt, jelenleg pedig francia vezeti, felvásárolja mondjuk nagy tételben az olasz államkötvényeket, így akadályozva meg, hogy Olaszország a szabad kötvénypiacon adósodjék el teljesen? De a mostani válságban is bejelentette az EKB: év végéig több, mint 700 milliárd euró összegben fog bajba jutott eurózóna-államoktól kötvényeket felvásárolni, ami nem más, mint az adósság közvetetett közösségivé tétele.

 

Átlag Jürgen Sparbuchja lassan semmit se ér

 

Eközben – ismét a déli euró-tagállamoknak kedvezve – az EKB tudatosan alacsonyan tartja a kamatokat, ami azt eredményezi, hogy a németek takarékbetétkönyvei elértéktelenednek, egyes német bankok már nem kamatot fizetnek, hanem szednek a bankbetétek után. Ez a Sparbuchok spórolós népét, a németeket kifejezetten rosszul érinti, de – megint az európai szolidaritás jegyében – ezt a politikát eddig csak az AfD és a liberális FDP merte kétségbe vonni, mindenki más elfogadja a német közéletben, elvégre Auschwitz.

 

Mindehhez tegyük hozzá, hogy Átlag Jürgennek nem csak el kell fogadnia, hogy az Európai Központi Bank olasz államkötvényeket vásárol fel, és eközben folyamatosan csökken a megspórolt pénze, de igazából rosszabbul is él, mint Átlag Luigi:

 

Ha az átlagvagyonokat nézzük, akkor a német átlag 195 ezer euró, ami az euró-övezet átlaga alatt van, és eleve kevesebb, mint amennyivel egy átlag francia (233 ezer euró), egy átlag olasz (275 ezer euró) vagy átlag spanyol (291 ezer euró) rendelkezik.

 

Mivel ezen átlagok persze a jelentős vagyonok miatt eléggé csak statisztikailag értékelhető – de nem a konkrét helyzethez közelítö – képet mutatnak, érdekesebb talán a Credit Suisse elemzése, amivel a jelentős ingadozásokat kiegyenlítő középértéket mutatnak be (amennyivel tehát tényleg a társadalom közepén lévő ember rendelkezne): az átlagnémet vagyon nem éri itt el az 50 ezer dollárt se, ez még a a görögnél is kevesebb (ott 55 ezer dollár), a franciáknál ez a középérték 120 ezer dollár, az olaszoknál meg 125 ezer euró.

 

Átlag Jürgennek nem Átlag Luigi, hanem a német nagytőke az ellenfele

 

Az, hogy Átlag Jürgennek kell viselnie az eurózóna terheit – az átlagnémet igenis jobban járna, ha megmaradt volna a német márkája –, azzal függ össze, hogy az eurózóna viszont az exportorientált német nagytőkének nagyon is kedvező. A német iparhoz képest gyenge euró még keresettebbé teszi a német termékeket a világpiacon. Az pedig, hogy Átlag Jürgen rosszabbul él, kevesebb a magánvagyona, mint Átlag Luigié, Átlag Jorgoszé vagy Átlag Jeané, szintén nem a déli államok, hanem a hazai nagytőke miatt van:

 

elvégre a német cégek az exporthatalmukat egyrészről az euró miatt, másrészről a hazai bérköltségek lenyomásával tudták kiépíteni.

 

Tény: Átlag Jürgen fizetése nem növekedett annyira, amennyire a gazdasági növekedés lehetővé tehette volna, mert a német cégek tudatosan spórolni akartak a bérköltségeken – már ha nem vitték el az egész gyártást a tényleg nevetségesen olcsó Kelet-Európába, ahol Orbánok vagy Vučićok szolgálják ki az érdekeiket hű helytartókként.

 

Azt nem lehet állítani, hogy Átlag Luigin élősködne Átlag Jürgen. A helyzet épp fordított: Átlag Jürgen jár ma a legrosszabbul. Megspórolt pénze a dél-európaiak miatt alacsonyan tartott jegybanki kamat miatt reálértékben csökken, eközben a német nagytőke bérpolitikája miatt nem növekszik a gazdaság által megengedhető mértékben a fizetése, miközben az egész rendszert – azaz a német nagytőke és a dél-európai adósságkezelés érdekét szolgáló eurót – nem is vonhatja kétségbe, mert akkor ő lesz rögtön a gonosz porosz.

 

Nem véletlen: alig mondott nemet Berlin az eurókötvényekre, már előkerült a nácizás abban az olasz közéletben, amely 75 éve a legkisebb mértékben sem dolgozta fel a saját – a német nácizmusnál egyáltalán nem jobb – fasiszta múltját.

 

És még kinek éri meg a jelenlegi európai status-quo a német nagytőkén kívül?

 

Azért, hogy még inkább lássunk, miről is van szó, jöjjön egy másik szám: a Der Spiegel információi szerint Magyarország több pénzt fog kapni az Európai Uniótól a járvány miatt, mint Olaszország. Igen, a német nagytőke mellett kifelejtettem ugyanis még egy réteget, amelynek

 

nagyon megéri a jelenlegi európai status quo: a magukat a német nagytőke szolgálatába állító kelet-európai autoriter maffiarendszerek.

 

Miközben Átlag Luigi nácizza Átlag Jürgent, Átlag Jürgen meg lustázza Átlag Luigit; miközben Átlag Jürgent kizsákmányolja hazája nagytőkéje, és bérversenyezteti Átlag Józsival és Átlag Miroslavval; miközben Róma szolidaritást várna el azon Berlintől, amely már most is elfogadta a jogellenes kötvényfelvásárlási politikát; és miközben Orbán meg folyamatosan szabadságharcol –

 

az Európai Unió mára a német nagytőkén és a kelet-európai autoriter maffián kívül nem sokaknak használ.

 

Ma azonban azok kritizálják az Európai Uniót, akiknek ez leginkább megéri (Orbán vagy Átlag Luigi), és azoknak nem lehet (Átlag Jürgen) vagy nincs (káeurópai balliberális értelmiség) EU-kritikus szavuk, akiknek a jelenlegi európai rendszer ténylegesen a leginkább árt.

 

Ezt a cikket az Azonnali hírlevelének, a Reggeli feketének az olvasói már reggel hétkor megkapták a postafiókjukba. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről! Olvasnál még Techet Pétertől? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. A magyar fővárost ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás