Túlélik-e az állatkertek lakói a koronavírus-járványt?

Szerző: Galavits Patrik
2020.04.19. 17:37

Százmilliós nagyságrendű bevételtől esnek el a magyar állatkertek a koronavírus-járványnak köszönhető kijárási korlátozások miatt, de a legtöbben a végsőkig kitartanak munkatársaik és állataik mellett. Van azonban intézmény, ahol a vészforgatókönyvben szerepel az állatok elaltatása is.

Túlélik-e az állatkertek lakói a koronavírus-járványt?

Németországon kívül is sok helyen adtak hírt a neumünsteri állatkertről, amelynek gondozói azzal sokkolták a közvéleményt, hogy a járvány következtében elmaradó látogatói bevételek nélkül akár az is előfordulhat, hogy le kell ölniük az állataikat.

A vészforgatókönyv szerint úgy biztosíthatnák egyes lakóik túlélését, ha azokat egymással etetnék.

Listát is készítettek a kényszerű eutanázia sorrendjéről: eszerint Vitus, a hétszáz kilós jegesmedve lenne az utolsó lakójuk, akit elaltatnának.

Verena Caspari, az állatkert igazgatója hangsúlyozta, hogy ez csak „a legeslegvégső eshetőség”, a kizárólag piaci bevételekből és adományokból működő magánintézmény azonban már felkészült a legrosszabbra.

Karácsony Gergely főpolgármestert április 15-i interjúnkban a nagy fővárosi fenntartású intézmények – így az állatkert – jövőjéről is kérdeztük. Bár válaszában a színházakat hozta fel példaként, de ebből kiderült, egyelőre a főváros sem tudja, milyen jövő várhat az általa fenntartott az intézményekre – azon túl, hogy nem egyhamar fognak újra sorok kígyózni a pénztáraik előtt.

Több magyar állatkertet is megkerestünk ezért, hogy elmondják, milyen hatással van rájuk, hogy a kijárási korlátozások következtében egy hónapja nem fogadhatnak látogatókat.

A helyzet rossz, de nem tragikus

Az állatkertek válaszai rámutattak: a köztulajdonban lévő, vagy legalábbis önkormányzati segítséget kapó intézmények habár hatalmas bevételtől esnek el,

a neumünsterihez hasonló drasztikus megoldásokra még csak nem is gondolnak.

Más a helyzet azonban az első itthoni magánállatkertnél.

Mivel az állatokat gondozni és etetni kell a kényszerű bezárás ideje alatt is, az állatkerteknek ugyanúgy szükségük van a munkatársaikra, mint a járvány előtt. A kieső bevételek miatt azonban elkerülhetetlenek a megszorítások, ezt pedig mindenhol máshogy próbálják megoldani.

FOTÓ: MAGÁN ZOO / FACEBOOK

A Fővárosi Állatkert 240 munkatársa közül senkit sem bocsátottak el. Akinek a munkaköre lehetővé teszi, otthonról dolgozhat, a gondozók pedig a járványügyi előírásoknak megfelelő távolságot tartják egymástól – írta közleményében Hanga Zoltán szóvivő.

A kérdéseinkre válaszoló állatkertek többsége egyébként a budapestihez hasonlóan hangsúlyozta, hogy egyelőre nem kellett elbocsátaniuk egy alkalmazottjukat sem. Így Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten és Nyíregyházán is megtarthatta mindenki az állását. Egyedül a Gyöngyösi Állatkert jelezte, hogy meg kellett válniuk egy főtől.

Igaz, a kijárási korlátozás az állatkertek esetében is okoz közvetett munkanélküliséget. A Nyíregyházi Állatpark igazgatója, Gajdos László a hozzánk is eljuttatott közleményében azt írta:

„gyakorlatilag egy nap alatt produkáltunk 40 munkanélkülit, hiszen a parkban a vendéglátást biztosító bérlők elküldték az alkalmazottjaikat. Mi szerződést bontottunk az őrző- védő céggel”.

Utóbbi lépés Gajdos szerint nagyjából tíz ember állásába került, a biztonsági feladatokat most az állatkerthez tartozó szállodák munkatársai látják el.

Százmilliós kiesések

Az állatkerteket azért is érinti különösen érzékenyen a járvány, mert a szezonjuk éppen tavasszal kezdődik. Többen is kiemelték, hogy a húsvéti hétvégén rendszerint kiemelkedő bevételekkel számolhattak, most azonban erről is le kellett mondaniuk, ráadásul az is egyértelmű, hogy még a legjobb esetben sem lehet nyáron olyan forgalmuk, mint korábban megszokták.

Még a kicsinek számító Gyöngyösi Állatkertben is legalább tízmillió forintos kieséssel számolnak, – ők az osztálykirándulások elmaradását említették nagy veszteségként – míg a nagyobbak akár több százmillió forinttól is eleshetnek.

A Fővárosi Állatkertnél úgy becsülik, hogy csak az utóbbi egy hónap százmillió forintnyi bevételkiesést jelent számukra.

Nyíregyházán azzal számolnak, június végéig 400 millió forint bevételtől eshetnek el,

és ha júliusban sem nyithatják meg a kapuikat a látogatók előtt, további 200-250 millió forinttal bővül ez az összeg.

Debrecenben a legrosszabb forgatókönyv szerint augusztus végéig tartó bezárással és 230 millió forintos kieséssel számolnak. Az Azonnalihoz eljuttatott válaszában Nagy Gergely Sándor ügyvezető megjegyezte, az állatkerteknek hosszú időre lehet szükségük az újranyitás után, hogy összeszedjék magukat.

„A gazdasági utóhatások következtében – előre nem ismert mértékű – további veszteségekkel kell számolni a 2020-as évet követően is” – fogalmazott.

FOTÓ: NYÍREGYHÁZI ÁLLATKERT

Egyelőre biztosított az állatok ellátása

„Mi ezt nem tudnánk megtenni, az állatainkért kitartunk a végsőkig”

– ezt Barcai Henrietta, a Gyöngyösi Állatkert igazgatója válaszolta kérdésünkre, amikor arról érdeklődtünk, készítettek-e a neumünsterihez hasonló válságtervet az állataik elaltatására, ha már nem tudnák őket ellátni. Azt azonban hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet „nem húzható el hónapokig”.

Hanga Zoltán pedig azt emelte ki, hogy Neumünster példája mellett érdemes figyelembe venni, hogy a 71 akkreditált német állatkert túlnyomó része nem tervezi az állataik elaltatását, és a neumünsteriek is csak a legvégső esetben.

Az általunk megkeresett állatkertek a gyöngyösiekhez hasonlóan elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen lépésre szánják magukat. A legtöbb helyen kiemelték, hogy a költségeik csökkentése, az önkormányzat által nyújtott támogatás, a hozzájuk érkező adományok és a várható adóegyszázalékos felajánlások biztosítják az állatok zavartalan ellátását.

Miből tartják fenn magukat most az állatkertek?

A debreceni állatkert igazgatója érdeklődésünkre kiemelte, hogy az intézmények állatok átvételével is segíthetik egymást. Nyíregyházán pedig online árulnak a járvány ideje alatt kedvezményes áron belépőket, amiket újranyitásuk után egy évig használhatnak fel az azt megvásárlók. Szabolcsban emellett az állatkerthez tartozó szállodák szobái júliustól őszig mind elkeltek – jelentősen csökkennének az állatkert veszteségei, ha ezek a vendégek valóban megérkezhetnének.

Az államtól érkezhetne azonban igazán nagy segítség – ezt emelte ki a Kecsekméti Vadaspark ügyvezető igazgatója, Tokovics Tamás és a debreceni állatkertet vezető Nagy Gergely Sándor is. Utóbbi az Azonnalinak írt válaszában úgy fogalmazott:

„Érdemi segítség lenne, ha a magyar állatkertek újra – a többi kulturális közintézményhez hasonlóan – normatív állami támogatást kapnának, ahogy a rendszerváltás óta egészen 2009-ig ez így volt,

amikor a gazdasági válság miatt vette el a magyar állatkertektől az akkori kormány a normatív támogatást.”

Veszélyben a Magán Zoo állatai

A neumünsterihez hasonlóan magánkézben lévő állatkert a felsőlajosi Magán Zoo. Alapítója, Tóth Tibor sötét képet festett az intézmény jövőjéről.

A tizenkét munkatársából háromtól már meg kellett válnia, és mivel a Magán Zoo kizárólag a látogatók által megváltott belépők árából és adományokból tartja fenn magát, most a vis maior keretükhöz nyúltak – ebből Tóth állítása szerint május végéig tudják fedezni a kiadásaikat.

Ha szeptemberig nem nyithatnak ki, sem a téli takarmányok árát, sem a fizetéseket nem tudják kigazdálkodni.

TÓTH TIBOR A MAGÁN ZOO SZIBÉRIAI TIGRISKÖLYKÉVEL FOTÓ: MAGÁN ZOO / FACEBOOK

Éppen ezért Tóthék készítettek a neumünsteri állatkertéhez fogható vészforgatókönyvet.

„Itt minden állat családtag. Mindenki hallgat a nevére és majdnem mind kézzel nevelt.  Gondolja, hogy könnyű felkészülni a legszörnyűbbre? Elmondhatatlanul nehéz. De benne van a tervben”

– írta Tóth.

Egyelőre adományokból sem gyűlt nekik össze annyi, hogy optimistábbak legyenek. Állítása szerint országgyűlési képviselőktől és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivataltól is kért segítséget – előbbiek azonban csak keveset tudtak ügyükön előmozdítani, a kormányhivatal pedig nem is válaszolt a megkeresésére.

NYITÓKÉP: Nyíregyházi Állatkert

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek