Nagyon nem bírod foci nélkül? Ez az öt könyv segíteni fog!

A legklasszikusabb focihoz kapcsoldódó könyveket mindenki ismeri, de mi most összegyűjtöttünk öt viszonylag újat, ami ráadásul nagyjából lefedi egy rendes szurkoló lélektanát.

Biztos nem csak én érzem úgy az Azonnalihoz kapcsolódó emberek közül, hogy foci nélkül már végképp elviselhetetlen az élet. Most már napok óta kellemes az időjárás is, ilyenkor kellene egy normális világban előre betervezetten rááldozni az egész szombatomat egy 90 perces csúcspontra. Ilyenkor lenne jó már keddtől szervezni, mikor és hol kell találkozni, szervezhetők a nagy utazások mondjuk Kaposvárra, ehelyett még az is a kilátástalan távolba került, hogy legalább a stadion melletti kocsmába be lehessen menni.

Ezért fontos, hogy az ember jól pótolja a dolgokat: az M4 Sport lassan kifogy az értékelhető meccsek ismétléséből, úgyhogy marad a könyv+film duó. Az utóbbiról egy szép napon talán szintén összehozok egy ajánlót, de most maradjunk a könyveknél. 

Mivel szerintem a rendes szurkoló többek közt onnan ismerszik meg, hogy nem ért különösebben a focihoz, ezért a sportág fejlődését bemutató okoskodásokat eleve kihagytam. Fontos még az aktualitás is, ezért szándákosan hagytam ki a műfaj bibliájának számító Focilázat, és próbáltam csak az elmúlt pár év termésére koncentrálni, az már kész mázli, hogy a listáról két könyv is nagyon friss.

Úgyhogy ha valaki a focit mint jelenséget szereti, annak tökéletes ez a lista: a sport romantikus oldalát éppúgy tartalmazza, mint az elengedhetetlen hőbörgést, és persze a régi időkön való nosztalgiázást. Jó szórakozást!

5. Ha szurkolni akarsz

Azt, hogy mit lehet futballszurkolónak lenni, eleve nagyon kevesen tudják értelmezhetően megfogalmazni, és ez hatványozottan igaz Magyarországra.

Egyrészt a szcéna hagyományosan kevés művészlelkű embert vonz, másrészt mindenkinek annyira mást jelent, hogy valamibe úgyis bele lehet majd kötni.

Én például elég szkeptikusan vettem a kezembe Csepelyi Adrienn Belemenését, hiszen rendes szurkolóként eleve alsóbbrendűnek tartom, ha valaki külföldi focicsapatra teszi fel az életét, márpedig itt egy Liverpool-szurkoló személyes vallomásáról van szó. A dolgon sokat ment, hogy a Liverpool mellé bekerül a magyar válogatott is, és kiderül, hogy végülis hasonló közös univerzumon osztozunk Csepelyivel, csak ő egy külföldi csapatot nézett szenvedni a tévében sikerélmények nélkül, én meg egy hazait (talán az én helyzetemen javít, hogy legalább általában részeg voltam).

Szóval a Belemenés az apró hiba ellenére szépen mutatja be azt a fura állapotot, amikor valakinek tényleg egy futballklub az egyik legfontosabb dolog a világon. A magánéleti témákkal átszőtt szöveg épp a magánélet miatt jó: minden tisztességes focibuzi hozzá tudja társítani fontosabb meccsekhez egy bizonyos életszakaszát, megvan az a meccs, amire akkor ment ki, amikor párkapcsolati drámája volt, megvan a felhőtlen boldogságoz kapcsolódó meccs, és persze megvannak azok is, amikor már maga a jelenlétért indokolatlanul sokat szívott.

Külön jó, hogy a magyar válogatott 2016-os Eb-szereplésével fejeződik be, mert ez egy olyan generációs csúcspont, amit kicsit mindenki megért, és legalább nem kell végigmenni az utána következő pokoljáráson. Bár azért az a rész érdekelne, milyen a koronavírus miatt szembesülni vele, hogy talán még idén sem lesz bajnok a Liverpool, de elképzelni el tudom.

4. Ha magyarázatot akarsz

A gyalázatosan sikerült meccsről annak is van véleménye, aki koránál fogva egy percet sem látott belőle, az idők folyamán pedig már nem is csak véleményként, hanem sziklaszilárd tényként szokás gondolni arra, hogy az azóta a béka segge alá csúszott magyar futball ott romlott el, az a június 2-i nap pedig az a nap, amikor minden elromlott.

Az árnyék a mai napig ott van: mintha mindenki azt akarná jóvá tenni, és a szovjetek elleni meccs előtti időkre szeretné visszaterelni a labdarúgást, és talán az sem meglepő, hogy ezt az árnyékot nem nagyon sikerült átlépni. Benedek Szabolcs Ballada egy csapatról - A '86-os válogatott története című könyvében nem kisebbre vállalkozott, mint hogy végső magyarázatot talál a mexikói tragédiára. Beszél játékosokkal, résztvevőkkel, és kicsit bevezeti az olvasót abba a lassan 34 évvel ezelőtti időszakba, amikor még tényleg azt hitte Magyarország, akár világbajnokságot is nyerhet a válogatottja.

Ha valaki azért nyitná ki a könyvet, hogy végső választ kapjon arra, minek köszönhető a magyar futball beomlása, azt el kell keserítenem: a magyar futball valójában nem ettől omlott be, ez csak egy amúgy különösen jó, de azért túlértékelt válogatott csődje, ami szimbólumává vált annak a mocsárnak, ami az 1990-es években kezdődött, és még most is tart.

Ha viszont valaki szeretne reális képet kapni arról, mi folyt akkoriban a magyar futball körül, akkor érdemes belekezdenie a könyvbe, pláne mert azért visszanézve már az is szürreálisnak tűnik, hogy ennyire simán kijutunk egy világversenyre.

3. Ha politikát akarsz

Még mindig folyó témát nehéz úgy összefoglalni, hogy ne mondjuk hülyeségeket, de Pető Péter mindössze százoldalas, Lesgól című tanulmánya azért jól teljesít ebben.

Pető ahogy a címében is ígéri, Orbán Viktor miniszterelnök sporthoz való viszonyát mutatja be, tehát nem csak fociról van benne szó, de az azért nagyon hangsúlyos. A könyv nagyon jó arra, hogy kicsit közelebb kerüljünk a 2010 óta zajló változások mögött lévő motivációkhoz, megértsük a stadionépítési lázat, és az is el tudja helyezni fejben a dolgokat, aki amúgy a sportrajongást sem érti.

A Lesgólt szurkolóként is érdemes elolvasni, mert egyrészt segít megérteni a mindennapjainkat jelentő környezetet, de közben egy percig sem állítja azt, hogy ezzel a háttérrel meccsre járni valamiféle hazaárulás lenne.

Nyilván vannak olyan művészlelkek, aki szerint a futball kerüljön távol a politikától, de ez nem csak nálunk naiv elképzelés. Ennek fényében pedig az a legjobb, ha kicsit képbe kerülünk azzal is, ki jár igazán jól a kedvenc klubunk új stadionjával.

2. Ha történelmet akarsz

Takács Tibor a Büntetőterülettel már második alkalommal mutat be apró részleteket a kommunista diktatúra és a futball kapcsolatáról.

Aki nagyvonalakban akarja megismerni ezt, az ne itt kezdje, Takács ugyanis alapos kutatómunkával merült bele a részletekbe: hogy nézett ki a Ferencváros meccsein üzemelő besúgóhálózat, mennyire sikerül a megfigyelés Nyíregyházán, vagy hogy próbálnak tőrbe csalni egy emigrálni készülő futballistát. 

A Büntetőterület egyszerre félelmetes és szórakozató is: félelmetes belegondolni, mennyire befurakodott az élet minden területére a párt, másrészt szórakoztató, hogy ezt sokszor mennyire ügyefogyottan tette. Ez utóbbira jó példa, hogy az egyik besúgó jelentései alapján hetekbe telt megtudni az egyik gyanús figura vezetéknevét: bónusz, hogy az egykori sportriporterről, a még fiatal Knézy Jenőről van szó.

1. Ha háborogni akarsz

aminek köszönhetően elnökök és egyéb vezetők hullottak. A felfoghataltan pénzeket mozgató korrupció hatásai a mai napig velünk élnek (például a még meg sem rendezett, de már szörnyűséges katari világbajnoksággal), és egyelőre nincs kézzelfogható nyoma annak sem, hogy radikálisan megváltozott volta a profi futball.

A FIFA maffia - A futballvilág mocskos üzelmei azért fontos, mert kicsit árnyal azon a képen, hogy a mai futball legfontosabb problémája tényleg az, ha valakik csúnyán beszélnek a lelátón, másrészt nagyon kemény képet ad róla, hova jutott az eredetileg csak emberek szórakoztatására kitalált sportág. Aki követte az ügyet, annak olyan nagyon sok újdonságot nem fog mondani Kistner könyve, de aki szeretne mementót annak az időszaknak, amikor eurómilliárdok sorsáról döntött egy csomó kérdéses hátterű ember szigorúan korrupciós alapon, az merüljön bátran bele!

KIEMELT KÉP: Azonnali