A futball gazdasági válságát a focisták fogják a legkevésbé érezni

A már évek óta milliárdos iparként működő labdarúgás is bajban van a koronavírus miatt, ami miatt a kluboknak el kell kezdeniük mostantól fenntarthatóvá válniuk. A tévés közvetítési díjak miatt jelenleg nézők nélkül is megérné lejátszani a meccseket.

A világ nagyjából minden ágazatával egyetemben a sport is nagy bajba került a koronavírus miatt: az egy dolog, hogy a profi sportolóknak edzeni sem nagyon lehet, de a látványsportok emellett még iszonyatos bevételtől is elesnek. A világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari gépezeteként működő futball ennek a leglátványosabb esete. Nem véletlenül, hiszen a 2010-es években a klubfoci krémje iránti érdeklődés akkorára nőtt, hogy évről évre komolyan felvetődik egy amerikai mintára felépített zárt szuperliga is, ám ennek egyelőre több hagyományos nagycsapat is ellenáll.

Érdekes, hogy a leghangosabban az európai szövetség, az UEFA erősködik azért, hogy minden meccset lejátsszanak a kontinensen, különös tekintettel természetesen a Bajnokok Ligája döntőjére, de sokáig a szintén általuk szervezett nyári Európa-bajnokságról sem akarták beismerni, hogy maximum jövő év júniusában fogják tudni megtartani.

Az ok nyilván a pénz, amiből ahogy említettük, nagyon sok van a fociban: a Forbes becslése szerint a német Bundesliga például majdnem 800 millió eurótól esik el a szünet miatt, és hasonló összegekről van szó Spanyolországban (700 millió euró) és Olaszországban (700 millió-egymilliárd euró közötti összeget becsülnek). 

A meccsek kiesésével viszont nemcsak a jegyeladásról kell lemondani, hanem a tévés közvetítési díjakról is, ez pedig bizonyos meccsek, csapatok és bajnokságok esetén olyan magas, hogy még akkor is megéri lejátszani őket, ha be sem engednek rá senkit. 

Hasonló összegekről van szó a Bajnokok Ligájában is: a rendező UEFA 2018-tól szezononként 3,2 milliárd eurós bevételt célzott meg a közvetítési jogokból, amiről értelemszerűen nem szívesen mondanának le, hasonlóképp az egyéb bevételekhez.

Épp ezért annyira nem is megdöbbentő talán, hogy a legújabb hírek szerint augusztus végén mindenképp megtartanák a Bajnokok Ligája döntőjét, ráadásul a teljes biztonság kedvéért nézők nélkül.

Elsőre logikusnak tűnik, de tulajdonképpen ez csak annak a beismerése, hogy a szervezet is fél attól a hatástól, amit a koronavírus fog hozni: ebben a felállásban tulajdonképpen mindenki rosszul jár a szervezeten kívül,

Érdekes módon valószínűleg egyedül a szigorúan vett sportrésznek nem fog különösen rosszat tenni a beomlás: az elemzők szerint most jó sok ideig búcsút mondhatunk az elszállt átigazolási összegeknek és fizetéseknek, amik a nyugati-európai bajnokságban már megszokottá váltak. A játékosok persze rosszabbul fognak keresni, de talán túlzás nélkül állítható, hogy objektíven nézve semmi olyan indok nem létezik, ami miatt Neymar játékjoga 200 millió eurót érne.

Csakhogy ahogy a Tifo Football videójában is kiemelték, a foci már rég nemcsak a fociról szól: még a kisebb csapatok stadionjai környékén található éttermek és kocsmák is bedőlhetnek, ha megszűnik a meccsnapokon várható extra bevétel.

Viszont közvetlenül a futballban dolgozók is megérezhetik, és ezt a játékosok fogják a legkevésbé: Spanyolországban a foci 1,4 százalékot tesz ki az ország GDP-jéből, nagyjából 200 ezer ember él közvetlenül a fociból.

Érdemes a végén megnézni a magyar helyzetet: nálunk az első osztályból egyedül a DVTK reagált eddig fizetéscsökkentéssel a helyzetre, de az NB II-ben a Siófoknál még mindig benne van a pakliban, hogy csődbe megy a klub. A magyar futballban úgy általában nem kell aggódni a jegybevételek kiesése miatt (erről itt írtunk bővebben), de az úgynevezett „egyéb bevételek” kiesése miatt már annál inkább: ezek az egyéb bevételek többek közt a taót és egyéb adományokat jelentik. Mivel a magyar futball fenntartója gyakorlatilag maga az állam, ha esetleg Orbán Viktor most kihátrál mögüle, akkor a balmazújvárosi példából látva jól kivehető, mihez hasonló dolgok fognak történni.

Igaz, minden jel szerint nem fog kihátrálni.

A Tifo Football elemzője a problémák sorolása mellett viszont a lehetőséget is meglátta az átalakulásban: például jó lehetőséget teremt a helyzet arra, hogy kicsit megreformálják a foci finanszírozását. A csapatok sokszor már előre elköltik a bevételeiket, ami miatt egy rossz döntés is sokba kerülhet: a világ legnépszerűbb és legnagyobb klubjai közé tartozó Barcelonáról lehetséges elnöke is elmondta, hogy tulajdonképpen minden pénzüket elköltik, az átláthatatlan pénzügyekből pedig csak annyi egyértelmű, hogy annak ellenére is adósságaik vannak, hogy amúgy rengeteg bevételük van.

Azt még nem látni, hogy az átrendeződés vissza fogja-e demokratizálni a futballt, vagy inkább mélyíteni fogja a szakadékot az elit és a kiscsapatok között, de az elmúlt évek után már így is meglepő, hogy az angol Arsenal például ahhoz kötötte a mostani fizetések maradását, ha bejut a csapat a Bajnokok Ligájába.

Ha valaki közelről akarja látni, mi történik a csúcsfociban, annak javaslom a Netflixen futó Sunderland 'Till I Die dokumentumfilm-sorozatot: az angol első osztályból épp kiesett Sunderlandet követve mutatkozik meg, mennyire kilátástalan pénzköltést is jelent az, ha az ember klubot akar üzemeltetni, csupa inkorrekt ügynökkel, nemtörődöm játékosokkal, és persze azzal a hazugsággal, hogy mindez azért még mindig a szurkolókért és a város öröméért van.

KIEMELT KÉP: Pixabay