Karácsony Gergely: Kezdjünk el azon gondolkodni, május közepétől hogyan lazítsunk a szigorításokon!

Szerző: Hutter Marianna
2020.04.15. 17:38

Miért szokott le arról, hogy felhívja Müller Cecília tisztifőorvost? Kik veszik fel neki a telefont a kormányból? Még mindig támogatja-e, hogy legyen atlétikai vb Budapesten? Tudja-e már, mi lesz a BKK és az olyan nagy fővárosi intézmények sorsa, mint az Állatkert? És mit mond Orbán Viktornak, ha ismét meghívja a kormányülésre? Interjú Budapest főpolgármesterével.

Karácsony Gergely: Kezdjünk el azon gondolkodni, május közepétől hogyan lazítsunk a szigorításokon!

Hogyan látja, ki a fegyelmezetlenebb a koronavírus-járvány alatt: egy budapesti vagy egy vidéki ember? 

Nagyon utálom ezt a vidék-Budapest szembeállítást. Nekem Budapestről vannak adataim, ezek azt támasztják alá, hogy eléggé fegyelmezettek voltak. Például a húsvéti szünetben nagymértékben sikerült betartaniuk a most fontos szabályokat. Pedig ezek sok kényelmetlenséget okoznak, tudom. De most muszáj volt bevezetni őket. A budapestiek belátását különösen sokra értékelem annak fényében, hogy a politikai szereplők együttműködést kérnek az emberektől, miközben ők maguk láthatóan képtelenek erre.

Az tehát politikai akció, amikor Müller Cecília tisztifőorvos azt mondja, bármikor berobbanhat a járvány Budapesten?

Budapest egészen másféleképpen kapcsolódik a világhoz, mint az ország többi része: a járvány kirobbanásának a pillanatában is sok tízezer turista volt itt, és a budapestiek is nyilván többet utaznak. Vagyis a dolog természetéből fakadóan Budapest van a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ehhez nem kell se infektológusnak, se tisztifőorvosnak lenni, erre a járvány kezdete óta lehetett számítani. Szerte a világban a nagyvárosok a legjobban kitettek a járvány terjedésének.

Miközben én is fontosnak tartom a szabályok betartását, azért Budapest és a budapestiek hibáztatásába nem kellene belecsúszni.

Nyílt levelet írt kedden Orbán Viktornak polgármestertársaival azt kérve, hogy kezdjék meg az idősotthonok és az összes szociális intézmény tesztelését – a lakókét és a dolgozókét is. Kaptak már választ?

Ezekre a levelekre ritkán kapunk választ. Egyelőre erre sem kaptunk.

Akkor miért írják őket?

Mert az önkormányzatok megmaradt kevés eszköze közül az egyik a nyilvánosság. Európa egyre több országa vezeti be azt a rendszert, hogy az idősotthonokban tömeges szűrést végezzenek. Csehországban ezt kéthetente megcsinálják, elrendelte a miniszter egész Nagy-Britanniára is. Azt is tudjuk, hogy Európában a halálos megbetegedések 30-40 százaléka, a brit Guardian szerint a fele idősotthonokban történik.

Vagyis kiemelten kellene foglalkozni ezekkel az intézményekkel – nem a politikai kommunikációban, hanem a valóságban. Én is erre a kiemelt védekezésre készültem, ezért hoztam szóba az ügyet a kormány múlt szerdai ülésén, amin én is részt vettem.

Ott és akkor meg is ígérte a miniszterelnök, hogy közre fognak működni a fővárosi idősotthonok tesztelésében. Azóta ez az ígéret nem valósult meg, de elindult egy rágalomhadjárat

a főváros ellen, hogy mi vagyunk a hibásak az otthonokban történt halálesetekért. Mintha a kormány nem is a válságot, a járványt, hanem a politikai ellenfeleket akarná kezelni. Csakhogy ez most minden korábbinál nagyobb felelőtlenség, hiszen emberéletek forognak kockán.

Más ígéret is elhangzott a kormányülésen?

Igen, az, hogy 2-3 hét múlva a kormány a legnagyobb önkormányzati szövetségekkel leül és áttekinti az önkormányzatok helyzetét, vagyis bevonják őket a válságkezelésbe. Szerintem egyébként minden önkormányzati szereplő szívesen vesz részt a közös felelősségben, ha ehhez szolidaritás, információátadás és források is kapcsolódnak. Igaz ez akkor is, ha a hatályos jogszabályok egyértelműen a kormányhivatalok feladatául szabják a tesztelést és a védőeszközök biztosítását is. Ehhez képest most ez úgy néz ki, hogy a felelősséget a kormány az önkormányzatokra hárítja, miközben az információkat nem adják át, a forrásokat pedig elveszik tőlük.

Milyen volt a kormányülés hangulata? Biodíszletnek érezte magát vagy tényleg kikérték a véleményét?

A kettő között félúton.

Én azzal a benyomással érkeztem, hogy a kormány már gyakorlatilag eldöntötte, hogy fenntartja a korlátozásokat. Egyébként a kormányülésen megkérdeztem, miért nem tesztelnek többet, amire a miniszter hosszú fejtegetésbe kezdett, még Mária Teréziát is szóba hozta – mondjuk úgy, nem csak én voltam a teremben, aki ebből nem tudta kihámozni a konkrét választ a kérdésre. Azért összességében úgy éreztem, hogy ezen a kormányülésen történt előrelépés, hiszen kaptunk konkrét ígéreteket. Most már csak teljesíteni kellene őket.

Orbán Viktor látszólag hallgat valamelyik miniszterére?

Nem vonnék le következtetéseket egy kormányülésből. Az viszont feltűnően látszik, hogy ahhoz képest, hogy ez egy egészségügyi válsághelyzet, sem az azért felelős miniszter, Kásler Miklós, sem az egészségügyi államtitkár, Horváth Ildikó nem szerepelnek a nyilvánosság előtt. Az a benyomásom sem volt, hogy ők valódi alakítói lennének a döntéshozatalnak, de persze ezt sem tudhatjuk. Az biztos, hogy mikor az önkormányzatok információhoz akarnak jutni, azt nem az egészségügyi tárcától kapják meg.

Összességében hányasra értékeli az együttműködést a kormánnyal egy olyan skálán, ahol az 1 a legrosszabb, a 10 pedig a legjobb jegy?

Kettesre. Azért nem egyesre, mert személyes szinten néha sikerül segítséget kapni.

Például mikor Kínából felajánlottak Budapestnek védőmaszkokat, felhívtam a külügyminisztert, hogy segítsen azokat nekünk beszállítani, és az megtörtént. De segített már a belügyminiszter is, és Gulyás miniszter is mindig készségesen visszahív. De ezek mikromenedzselések. Rendszerszinten nincsen együttműködés, és ez nagyon nagy baj, nem javítja a védekezés hatékonyságát.

Müller Cecíliával megvan az az élő kapcsolat, mint például Gulyás Gergellyel, őt is fel tudja hívni, ha kell segítség?

A válság óta egyszer beszéltünk, nagy nehezen elértem, és jeleztem neki, nem tökéletes az információáramlás. Azóta már leszoktam arról, hogy hívogassam, mert nem hív vissza.

Mit tehetnék, levelezek. Ha a kormányhivatalhoz fordulok, onnan legtöbbször az a válasz, forduljak az operatív törzshöz. Ha oda fordulunk, onnan vagy nem jön válasz, vagy a kormányhivatalhoz irányítanak újra. Úgyhogy szerdán például egyszerre írtam a tisztifőorvosnak és a kormányhivatalnak, hogy a kórházból otthoni ápolásra se küldjenek haza beteget negatív teszt nélkül, mert ebből nagyon nagy baj lehet.

Ami a Pesti úti Idősek Otthonát illeti – vagyis hogy az intézmény egy fertőzési gócponttá vált –: vannak álmatlan éjszakái? A kormány szerint ön mulasztott, hiszen a főváros a fenntartója. 

És fenntartóként a főváros minden jogszabályban előírt kötelezettségének eleget is tett, ezt eddig minden vizsgálat alá is támasztotta. De nyilvánvaló, hogy onnantól kezdve, hogy a kormány elkezdte azt a kicsinyes, aljas és hazug játékot játszani, hogy minden olyan haláleset, ami ott történik, az én felelősségem, ez kinyitja azt a kérdést, hogy a többi, fővároson kívüli otthonban történtő tragédia meg a kormányé.

Akkor a borsodnádasdi fertőzés – lévén szó állami fenntartású intézményről – Orbán felelőssége?

Hagyjuk már ezt a végtelenül ostoba játékot, én ebben nem leszek partner. Engem a fideszes verőlegények rágalmainál jobban érdekel az emberek sorsa, azoké is, akik idősotthonban élnek, és főpolgármesterként nyilván aggódom azért, hogy a főváros hogyan tudja túlélni ezt a válságot. Természetesen érzek felelősséget mindenért, ami itt történik. És igen, minden áldott este, amikor gyakran nem jön álom a szememre, azon gondolkodom, mit tehetnék még a városért, az itt élőkért.

Lesz még bármilyen nagyobb lépés, amit a koronavírussal kapcsolatban meg fog még lépni Budapest?

Az, hogy ebben a nehéz helyzetben a főváros fenntartsa a közszolgáltatásait, már önmagában rendkívüli erőfeszítés. Ne felejtsük el, hogy miközben leállt a teljes magyar gazdaság, a hulladékszállítás, a víz- vagy a csatornaszolgáltatás működik.

Az egyébként is alulfinanszírozott tömegközlekedés is megy, ráadásul úgy, hogy napi szinten több százmilliós, heti szinten pedig nagyjából egymilliárd forintos vesztesége van a BKK-nak.

Azt, hogy ezért cserébe politikai karaktergyilkossági szándékot látunk, hiába szoktuk meg ezt, most különösen aljas. 

Mi lehet a BKK sorsa hosszútávon, ha ekkora veszteségeket szenved el?

Még nem tartunk ennél a kérdésnél. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a kormány és az önkormányzati szereplők között megfelelő együttműködés legyen. Ugyanis a járvány végére ötszáz- vagy akár ezermilliárdos hiány lehet az önkormányzati szektor költségvetéseiben, részben az önkormányzatoktól a védekezés címén elvont pénzek miatt, amelyek ebből százmilliárdnyit adhatnak ki. De eleve azokat a szektorokat gyalulja le a járvány, amik az önkormányzati bevételek szempontjából nélkülözhetetlenek. Viszont míg az állam el tud adósodni, addig az önkormányzatok nem, ahogy ők például az unióhoz sem tudnak segítségért fordulni, vagyis a gazdasági mozgásterünk nulla.

És mi lesz az olyan nagy, szintén fővárosi fenntartású intézményekkel, mint az Állatkert?

Amikor arról beszélünk, hogy az a világ, amiben éltünk, már nincs, akkor ilyen kérdésekre is gondolhatunk. Mi lesz a mozikkal? Fognak még menni az emberek színházba? Lesznek még nagy koncertek? Hogyan fogunk élni? Szerintem nem tudjuk még.

Nagyon szeretném, ha olyan világ lenne megint, ahol nagyon nehéz jegyet szerezni a Katona József Színházba vagy bármelyik másikba, de ma nem nagyon látom, mikor jön el újra ez az állapot.

Már felmerültek olyan kérések, hogy mégse rendezzük meg a 2023-as atlétikai vb-t, az erre szánt pénzek menjenek az egészségügyre. Ezzel egyetértene?

Ezzel könnyű egyetérteni elméletben, de ha ezt mondjuk, az azt is jelentené, hogy a főváros és a kormány közötti megállapodás is kuka.

Szóval nem kapnánk meg a negyvenmilliárd forintnyi, fővárosi járóbeteg-ellátásra fordítható forrást, és a már elkülönített tízmilliárd sorsa is kérdéses lenne. Erre én főpolgármesterként nem mondhatok igent. Persze a későbbiekben érdemes lesz egy őszinte beszélgetést lefolytatni arról, milyen állami beruházások indokoltak és milyenek nem. De én az atlétikai vb helyett – hiszen a budapesti turizmus újraindítása szempontjából a korábbinál fontosabbak lettek a nagy rendezvények – tudnék sokkal jobb ötleteket mondani: mondjuk a Belgrád-Budapest vasútvonal vagy a paksi bővítés sokkal nagyobb összegeket emésztenek fel. 

Húsvét előtt ön azt kérte a kormánytól, tartsák fent a korlátozásokat. Mit gondol, mikor jöhet el az enyhítések ideje?

Támogatnám, hogy kezdjünk el azon gondolkodni, május közepétől hogyan lehetne lazítani a szigorításokon.

De éppen a minap tette közzé az Európai Bizottság, mik a lazítás feltételei, ezek között tán a legfontosabb a tömeges tesztelés. Ezért mondom minden fórumon: szűrés, szűrés és szűrés! A legnehezebb dolog, amit ki kell mondani, hogy ennek a járványnak abban az értelemben sosem lesz vége, hogy a világot végérvényesen megváltoztatta. Ezért át kell gondolnunk a nagyvárosok, így Budapest működését is. 

Például milyen konkrét változás lesz ön szerint a fővárosiak életében a koronavírus-járvány lecsengése után?

Például az, hogy maszkban fogunk járni közterületen, az talán évekig így marad. De ez legyen a legnagyobb bajunk. 

Visszatérve: azt a gyakran hangoztatott ötletet támogatná lazításként, hogy a 65 év felettiek maradjanak csak otthon?

Ez a felvetés is visszautal a tesztelésre. Ugyanis mindenhol, ahol elkezdtek enyhíteni, az a stratégia, hogy körülírják azt, kik a veszélyeztetettek, és őket védjük. De ennek fontos része, hogy tudjuk, a fertőzés hol tart, a lakosság mekkora része esett át rajta. De jelenleg még azt se tudjuk, hogy aki már átesett a fertőzésen, az tényleg védelmet kapott-e az alól, hogy újra elkapja a járványt. Csak azt tudjuk, hogy kevés a tudásunk, és éppen ezért kellene tömegesen tesztelni, hogy információkat nyerjünk. 

Ha legközelebb meghívja önt Orbán egy kormányülésre, mit fog neki mondani? 

Hogy ott leszek és elmondom a véleményemet. Közben felkészülök arra, hogy a szemembe mosolygás és a nekem adott ígéretek másnapján elindul ellenem a politikai karaktergyilkosság.

FOTÓ: Karácsony Gergely / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek