+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Bukovics Martin & Techet Péter
2020. április 11. szombat, 08:06
Mi az, amit a kínaiak többet csinálnak, mint Macron? Hát a sajtótájékoztató! Körbenéztünk, hogy máshol milyen szabályok mentén szervezik a kormányok a tájékoztatást, és Magyarországon kívül hol nem tud még élőben kérdezni a sajtó.

Németország

 

Berlin kormányzati negyedében, a kancellária és a Reichstag szomszédságában, a Spree partján található egy tekintélyes kockaépület: ez az 1949-ben a legnagyobb német és nemzetközi médiacégek/kiadók/hírügynökségek által létrehozott Bundespressekonferenz (szövetségi sajtókonferencia). Ennek ma minden olyan újságíró a tagja lehet, aki teljes állásban a német szövetségi politikáról tudósít Berlinből vagy Bonnból, vagyis ez gyakorlatilag ma a parlamenti tudósítók közös berlini klubja.

 

Egy ilyen sajtótájékoztató elméletileg úgy néz ki, hogy a BPK megnézi, aktuálisan milyen ügyek érdeklik a tagjait, majd ehhez meghívja az illetékes kormánytagokat – attól függően, hogy milyen súlyú témák vannak, van, hogy a kancellárt is, de legtöbbször csak a minisztériumi szóvivőket –, gyakorlatilag pedig úgy, hogy minden hétfőn, szerdán és pénteken ott ül minden minisztériumból valaki. Fontos különbség a magyarországi kormányinfókhoz képest, hogy

 

itt nem a sajtó a kormány vendége, hanem a kormány a hazai és nemzetközi sajtóé,

 

ennek megfelelően addig nincs is vége a rendezvénynek, amíg a moderátori tisztséget betöltő újságíró véget nem vet neki. 

 

A koronavírus persze egy kicsit belezavart azért a Bundespressekonferenz életébe. A járványra való tekintettel ezeken az alkalmakon már nemcsak kevesebb szóvivő (ezt a német kormány külön kérte a járványra hivatkozva), hanem kevesebb újságíró is vehet részt – azért, hogy a javasolt 1,5-2 méteres távolságot tartani lehessen az emberek között. Ám ők immár nem csak a saját, hanem mások online megírt kérdéseit is kötelesek feltenni, ha úgy alakul, hogy a korlátozás miatt a kolléga nem tudott bejutni a terembe.

 

Konkrétan meg van határozva, hogy 27 újságíró (ebből 4 dpa, Reuters, AP és AFP, a többi hely érkezési sorrendben kel el), 6 fotós (egy képügynökség, egy hírügynökség és négy szabadúszó), valamint 5 tévéstáb (1 német közszolgálati, 1 kereskedelmi, 1 Reuters, 1 APTV és 1 a Phoenixnek, amely élőben közvetíti az egészet) lehet bent. Azonban továbbra is élőben megy az egész, az újságírók addig kérdezik a kormány embereit, amíg rá nem unnak.

 

Mindez azonban csak a német szövetségi kormányra vonatkozik, amely béna kacsa most, hiszen a rendkívüli helyzet jórészt tartományi hatáskör a szövetségi államban. Markus Söder CSU-s bajor tartományi miniszterelnök a magyarországi példát követi: az újságírók előre kiválogatott kérdéseire válaszol csak. A legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s vezetője, Armin Laschet viszont továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy élőben kérdezhessék az újságírók – akkor is, ha Jens Spahn egészéségügyi miniszterrel közösen tart sajtótájékoztatót.

 

A PULPITUSON ÜLŐ SZÓVIVŐK IS TARTJÁK A TÁVOLSÁGOT.

 

Ausztria

 

Sebastian Kurz jobboldali kancellár továbbra is rendszeresen, hetente kétszer tart sajtótájékoztatókat a kancellárián: van, hogy az alkancellárral, a belügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel a legfrissebb járványügyi intézkedésekről beszél, és van, hogy a pénzügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és a zöld alkancellárral közösen az osztrák kormány munkahelyvédelmi intézkedécsomagjáról. A magyar kollégák nagyrészével ellentétben rendesen felöltözni képes osztrák sajtó fél órán át kérdezi őket ott helyben, a kancellár a Facebook-oldalán az egészet végigközvetítteti.

 

JÁRVÁNYÜGYI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTRÁK KANCELLÁRIÁN

 

Románia

 

Noha a kormányülések Facebook-élőben mennek, az ottani operatív törzset kérdezni nemigen lehet, még online se. Ezen a videón például meg lehet nézni, ahogy a belügyminiszter, egy belügyi államtitkár és a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának népszerű vezetője, Raed Arafat fél órán át értekeznek a koronavírusról, majd megköszönik a figyelmet, és kényelmesen lelépnek. Ráadásul ezek a monológok többnyire éjfél körül történnek. Ezen felül rendszeresen közlik az aktuális járványügyi adatokat minden nap bukaresti idő szerint 13 órakor, ám ez is csak egyirányú kommunikáció.

 

A ROMÁN BELÜGYES OPERATÍV TÖRZS KINYILATKOZTATÁSA

 

Bulgária 

 

A sokszor lesajnált Bulgáriában partnerként kezelik az újságírókat: minden reggel sajtótájékoztatóval indítanak a járvány kezelésére felállított bázison, ahol a szakemberek tíz percben, városonkénti lebontásban ismertetik az elmúlt nap új eseteit, a betegek állapotát és a gyógyulásokat, majd az újságírók (akik személyesen vesznek részt) feltehetik a kérdéseiket a szakembereknek. Ezenfelül kormánytagok bejelentéseihez szerveznek külön értekezleteket, amiken az újságírók szintén személyesen részt vehetnek és kérdezhetnek. Mindkét eseményt online és tévében is közvetítik.

 

Bár a bolgárok is mémekbe fojtják a frusztrációjukat (lásd lentebb, a járványügyi hatóságok feje, Mutafcsijszki tábornok a helyi Győrfi Pál, és a kommunikációjának az ötven százalékát az teszi ki, hogy változatos módon elmondja: „ne menj ki”) egyébként nem viccelnek: március 13-a óta ott is veszélyhelyzet van, hétfőn hosszabbította meg az eredetileg egyhónapos különleges helyzetet az országgyűlés május 13-ig (nem mindenhol szól határozatlan időre a különleges jogrend).

 

Ezenkívül a kijárási tilalom megszegői méretes, ötezer levás büntetést kapnak (ez majdnem egymillió forint).

 

Lengyelország

 

Lengyelországban nincs minden nap külön sajtótájékoztató a járványról, ehelyett minden este nyolckor felkerül egy pdf a kormány honlapjára, amelyben összegzik az aznapi új eseteket, grafikonokon bemutatják a járvány fertőzésgörbéjét, illetve kitekintenek a világban alakuló esetszámokra. Ha mégis összehívják az újságírókat, akkor a miniszterelnök Mateusz Morawiecki és az egészségügyi miniszter vesz részt rajtuk. Fizikailag nem lehetnek jelen újságírók, ezért e-mailben vagy SMS-ben kérdezhetnek a Facebook-élő alatt. 

 

A kormány szóvivője szortíroz a kérdések közt, de az Azonnali által megkeresett Pjotr Drabik, a RadioZET munkatársa, és Ula Ziemszka újságíró is azt mondta: nem lehet érezni különösebb részrehajlást a kérdések kiválogatása kapcsán. Ha már tájékoztatás, a lengyel egészségügyminisztérium a Twitter-csatornáján is elég profin kommunikál. 

 

Olaszország

 

A miniszterelnök, Giuseppe Conte az utóbbi időben rendre Skype-on tart sajtótájékoztatókat, így az újságírók élőben tudnak tőle kérdezni, akár otthonról is. Ez nem volt mindig így, az olasz kormány kommunikációja exponenciálisan javult, ahogy a vírus terjedt – volt is honnan, előfordult, hogy a járvány elején kiszivárgott a régiók lezárásáról szóló tervezet, aminek a hatására pánikszerű népvándorlás indult be az iparosodott északról a szegényebb, de a vírus által kevésbé sújtott délre.

 

Ezt kezelendő hajnali kettőkor (!) intézett beszédet a népéhez Conte, akinek egyébként jól jött a válság: a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján négy százalékponttal növelte a népszerűségét. Azért nem csak ő bakizott: Sergio Matterella köztársasági elnökről véletlenül feltöltött egy videót YouTube-ra a stábja, amiben arról panaszkodik a kamera mögött, hogy a körülmények miatt még fodrászhoz se mehet el. A mindig visszafogott és komoly elnökről készült videó végigsöpört az olasz közösségi médián.

 

Franciaország

 

Franciaországban nincs olyan napi rendszeres sajtótájékoztató, mint számos európai országban. Az államfő, Emmanuel Macron televíziós beszédekben nyilvánul meg, az intézkedéseket azonban Édouard Philippe kormányfő vagy az egészségügyi miniszter jelenti be.

 

Tényleges sajtótájékoztatókat Philippe se tart sokat, a legutolsót majdnem két hete,

 

március 28-án. Itt a francia hírügynökség jelenlévő egyetlen újságírója tolmácsolhatta a korábban neki küldött többi újságírói kérdést, egyetlen más újságírót se hívtak ugyanis meg.

 

Philippe emellett múlt csütörtökön adott egy hosszú interjút a közszolgálati France2 híradójának, ekkor a FranceInfo közszolgálati rádió munkatársa is kérdezhetett. A kormányzat azonban azóta csak sajtóközlemények útján kommunikál a nyilvánossággal, ebben hozzák nyilvánosságra az adatokat és a további intézkedéseket is.

 

Macron elnök a válsághelyzet március közepi kihirdetése óta háromszor fordult a lakossághoz tévényilatkozatban, ilyenkor az irodájában ad elő egy monológot, amelyet szokásosan az „éljen a köztársaság, éljen Franciaország” felkiáltással fejez be. Kérdést ilyenkor nem lehet neki feltenni, egy előre felvett felvételről van ugyanis szó. Csütörtökön jelentették be, hogy

 

Macron húsvéthétfőn ismét megszólal és tájékoztatja majd a lakosságot.

 

A kormányt több bírálat is érte a transzparencia hiánya miatt. Főleg azok után, hogy az egész válságkezelése eleve azzal kezdődött: a Canard enchaîné szatirikus lap kiszivárogtatta internetes chatszobák beszélgetéseit, amelyekben Macron miniszterei és államtitkárai – az elnök virtuális „jelenlétében” – azon poénkodtak például, hogy most első intézkedésként majd a pornóoldalakat kell betiltani, mert annyian fogják azokat nézni, hogy túlterheltség alakulhat ki. Marlène Schiappa esélyegyenlőségi és nőügyi államtitkár pedig azt dobta be: az embereket rá kéne venni több amatőrpornó készítésére, akkor biztos otthon maradnak.

 

Egyesült Államok

 

Donald Trump majdnem minden nap részt vesz a Fehér Ház akciócsoportjának sajtótájékoztatóján, oldalán az adott naptól függően szakértőkkel és bürokratákkal. Ezeknek a hossza általában több, mint egy óra, néha eléri a kettőt is. Mivel egyelőre a fizikai térben tartják őket, legutóbb már a szabad ég alá vitték az eseményt a zárt sajtószoba helyett, így több újságírónak adva lehetőséget, hogy a személyes távolságtartást megőrizve kérdezzenek az elnöktől. Donald Trump pedig lubickol a szituációban, a népszerűségi adatait puffogtatja, és örömmel csuklóztatja az újságírókat.

 

Kína

 

A karantén alatti hetekben a kínai vezetés tartott sajtótájékoztatókat Pekingben, amelyeken a kormány különböző szervei álltak az újságírók rendelkezésére. A holdújév elmúltával pedig a külügyminisztérium is folytatta a napi sajtótájékoztatókat a külföldi tudósítók számára: a járvány lecsengéséig ezeket a WeChat nevű, a kínai WhatsAppon keresztül bonyolították le. Az egyik ilyen online sajtótájékoztatón jelentette be Hua Csunying amerikai újságírók kitiltását az országból.

 

Kína eddig nem csinált ilyet: a nemkívánatos sajtómunkásoknak maximum nem hosszabbította meg az újságírói engedélyét, amivel azok elveszítették a tartózkodási engedélyüket is.

 

Ha már a transzparenciánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a járványt még annak a legelején, mikor elfojtására mód lett volna, Kína a WHO hathatós közreműködésével tussolta el.

 

Horvátország

 

Délnyugati szomszédunknál mindennap tart sajtótájékoztatót a Polgárvédelmi Központ, ami a mi operatív törzsünkkel azonos nagyjából. Ezeken a sajtótájékoztatókon újságírók jelen lehetnek, kérdéseket feltehetnek, ezeket nem kell előzetesen egyeztetni.

 

ITT ÉPPEN A BELÜGYMINISZTER (OLDALÁN AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERREL) VÁLASZOLJA MEG AZ ÚJSÁGÍRÓK KÉRDÉSEIT. FOTÓ: HRT

 

Andrej Plenković kormányfő csak akkor lép a sajtó elé – legutóbb április elsején –, ha a gazdasággal összefüggésben van bejelentenivaló, a napi adatokat a fertőzöttekről és a halálesetekről a Polgárvédelmi Központ végzi. De többször tartotta már a belügy- vagy az egészségügyi miniszter is a sajtótájékoztatót. Plenković most hétvégén videókonferencián jelentkezett be, ekkor azonban nem lehetett kérdezni.

 

A most szerdai sajtótájékoztatót pedig – egyesek megrökönyödésére – nem egy állami szerv képviselője, hanem a horvát katolikus pöspöki kar szóvívője, Zvonimir Ančić tartotta, aki főleg a húsvéti szertartások elhalasztásáról szóló „nehéz döntésről“ beszélt. Hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház az életet a fogantatástól a halálig védi, és ebbe beletartozik az is, hogy a koronavírus kapcsán is támogatja az életvédő kormányzati intézkedéseket, még ha azok a húsvéti szertartások megtarthatóságát is érintik.

 

Szerbia

 

Déli szomszédunknál válságstábnak hívják azt a testületet, amely eddig minden nap tájékoztatta a közvéleményt. Itt egészségügyi szakemberek vagy miniszterek válaszolták meg – rendszerint szájukról letolt maszkban, de legalább gumikesztyűben – a teremben jelenlévő újságírók azonnali kérdéseit. Pénteken bejelentették:

 

szombattól kezdve már nem lehetnek újságírók jelen, egy kományzati emailcímre kell előzetesen elküldeni a kérdéseket,

 

amiket aztán a sajtótájékoztatón beolvasnak és megválaszolnak.

 

Eddig többször maga Aleksandar Vučić tartotta a sajtótájékoztatót, ő eleve élvezni szokta normál időkben is, ha az újságírók kérdéseire hosszasan monologizálhat, vannak kedvenc ellenfelei is az ellenzéki vagy nyugat-európai lapoktól, akiknek mindig ilyenkor kiszól.

 

Egy február végi sajtótájékoztató maradt meg eléggé a lakosság emlékezetében, itt ugyanis Branimir Nestorović, aki egy szerbiai tüdőklinika igazgatója, Vučić oldalán azzal akarta nyugtatgatni a lakosságot – mondván: nincs semmi baj –, hogy azt mondta: a férjek küldjék most shoppingolni a feleségüket Olaszországba, ott most minden üres és sokkal olcsóbb. Az orvos nemrég ezzel a meggondolatlan nyilatkozatával kapcsolatban a szerb Hepi Tv műsorában azt mondta: „most hirtelen kretén lettem sokaknak”, de azzal védte magát, hogy ő nagyon népszerű orvos, számos könyvvel, aki „anyagilag le van annyira biztosítva”, hogy hasonló szereplésekre a jövőben egyébként se lesz szüksége.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás