+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. április 9. csütörtök, 15:33
Megyénkénti lebontásban lehet követni, hogy hol mennyire fegyelmezetten maradtak otthon az emberek a koroanvírus-járvány alatt. Mutatjuk a részleteket!

Biztos mindenki csekkolta már a Google ban például uszodába indulás előtt, hogy melyik napszakban a legnagyobb ott a zsúfoltság: ennek az információnak csupán annyi a lényege, hogy a felhasználók helyadatait felhasználva folyamatosan, közelmúltbéli adatokra támaszkodva átlagot számol a Google arról, hogy az adott helyen a hét azon napjának napszakában általában mennyien tartózkodnak.

 

Természetesen ez soha nem fedi a teljes valóságot, hiszen nincs ott mindenkinél mindig az okostelefon (ha van neki egyáltalán), és ha mégis, a helymegosztást is ki lehet kapcsolni. De azért hosszú évek többmilliónyi adatpontja (ez már bőven a big data kategóriája), elég szépen szokott vizsgázni a hétköznapokban.

 

Pontosan ezt az adatbázist tette most kereshetővé a Google, 131 ország megyei szintű adatait lehet lekérdezni. Természetesen ezek anonimizált és összesített adatok február 16-a és március 29-e között (vagyis még azelőtt, hogy Magyarországon a kijárási korlátozásokat bevezették volna, bár ajánlások már voltak az otthonmaradásra). Bár számokat is tudna közölni a cégóriás, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében nem teszi, helyette a január 3-is és a február 6-i átlaghoz való százalékost eltérést ábrázolták, hat különböző helytípust megkülönböztetve:

 

láthatjuk, mennyivel voltak többen vagy kevesebben az üzletekben, parkokban, munkahelyeken, tömegközlekedési megállóban, gyógyszertárakban és lakóterületeken.

 

Ha a szakértőknek igazuk van, és a hivatalos statisztikák átlagosan öt nap - két hét lemaradásban vannak a fertőzöttek valódi számától, érdemes megnézni a Magyarországról szóló pdf-et:  itt úgy látszik, az iskolák bezárása volt az a lélektani határ március 13-án, ami után mindenki nagyon komolyan vette az érintkezések minimalizálását. A görbék minden megyében meredeken esnek március 29-ig, a publikált időszak végéig, ami pont egybeesik a kijárási korlátozás elejével: országos szinten a munkahelyeken átlagosan 30 százalékponttal kevesebben voltak a vizsgált periódusban, mint január 3-a és február 5-e között, a tömegközlekedők száma is 53 százalékponttal esett. Ehhez képest az otthon tartózkodók száma országos átlagban 10 százalékponttal nőtt.

 

De mi a helyzet, ha megyéket nézünk?

 

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek márciusi adatok, de ezek alapján

 

egységesen fegyelmezett megyéket látunk, nem lóg ki a sorból különösebben senki sem.

 

Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékben csökkent a budapestihet hasonló mértékben a munkahelyeken tartózkodás aránya, utóbbinál 39 százalékponttal, míg előbbi megyékben 42, 38, és 35 százalékponttal. Míg Budapesten ez valószínűleg home office-ba vonulást jelenti, addig mondjuk az autógyártásra épülő Győr környékén az Audi leállása kényszeríthetett sok embert az otthonmaradásra. 

 

Tolna megyében vették a legkomolyabban az otthon maradást – ami akkor még csak ajánlás volt: a lakóépületekben tartózkodók száma tizenöt százalékponttal nőtt, míg a többi megyében is megfigyelhető növekedés jellemzően a tíz százalékpont körül van.

 

Hatalmas a szórás a parkok látogatottságában: Pest megyében ötvenhét százalékponttal nőtt a kimozdulók aránya, Budapesten ehhez képest közel negyven százalékponttal csökkent, valószínűleg a pestiek mehettek ki a környékre kirándulni.

 

Gyönyörűen kirajzolódik még a járvány beindultával a vécépapír-portyák megugrása is: kivétel nélkül minden megyében és Budapesten is két részletben ugrott meg az üzletek forgalma

 

a március nyolcadikát megelőző és az azt követő héten.

 

Bár a Google nem győzi hangsúlyozni, hogy ezek az adatok csak érdekességek, azért nem nehéz belátni, mennyire megkönnyítheti a döntéshozók dolgát, amikor arról kell dönteniük, hogy mely járatokat kell sűríteni (mert a Google alapján tömeg alakult ki rajtuk), vagy épp értékelniük kell, hogy a kijárási korlátozás kifejezett előírása inkább segített, vagy rontott a helyzeten.

 

Különösen érdekes lesz majd megnézni a március 29-ét követő statisztikákat, ha kijönnek, mert kiderül majd, hogyan viselkedtek az emberek három hét önkéntes bezártság után akkor, mikor már tényleg életbe léptek a kijárási korlátozások, és igaz-e az, hogy egyre kevesebben veszik komolyan a kijárási korlátozást. 

 

NYITÓKÉP: Napozók a Városligetben március közepén Fotó: Hutter Marianna / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás