Igaz-e, hogy csak a pestiek izgágák? A Google tudja, merre jártál a karantén alatt!

Megyénkénti lebontásban lehet követni, hogy hol mennyire fegyelmezetten maradtak otthon az emberek a koroanvírus-járvány alatt. Mutatjuk a részleteket!

Biztos mindenki csekkolta már a Google ban például uszodába indulás előtt, hogy melyik napszakban a legnagyobb ott a zsúfoltság: ennek az információnak csupán annyi a lényege, hogy a felhasználók helyadatait felhasználva folyamatosan, közelmúltbéli adatokra támaszkodva átlagot számol a Google arról, hogy az adott helyen a hét azon napjának napszakában általában mennyien tartózkodnak.

Természetesen ez soha nem fedi a teljes valóságot, hiszen nincs ott mindenkinél mindig az okostelefon (ha van neki egyáltalán), és ha mégis, a helymegosztást is ki lehet kapcsolni. De azért hosszú évek többmilliónyi adatpontja (ez már bőven a big data kategóriája), elég szépen szokott vizsgázni a hétköznapokban.

Pontosan ezt az adatbázist tette most kereshetővé a Google, 131 ország megyei szintű adatait lehet lekérdezni. Természetesen ezek anonimizált és összesített adatok február 16-a és március 29-e között (vagyis még azelőtt, hogy Magyarországon a kijárási korlátozásokat bevezették volna, bár ajánlások már voltak az otthonmaradásra). Bár számokat is tudna közölni a cégóriás, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében nem teszi, helyette a január 3-is és a február 6-i átlaghoz való százalékost eltérést ábrázolták, hat különböző helytípust megkülönböztetve:

Ha a szakértőknek igazuk van, és a hivatalos statisztikák átlagosan öt nap - két hét lemaradásban vannak a fertőzöttek valódi számától, érdemes megnézni a Magyarországról szóló pdf-et:  itt úgy látszik, az iskolák bezárása volt az a lélektani határ március 13-án, ami után mindenki nagyon komolyan vette az érintkezések minimalizálását. A görbék minden megyében meredeken esnek március 29-ig, a publikált időszak végéig, ami pont egybeesik a kijárási korlátozás elejével: országos szinten a munkahelyeken átlagosan 30 százalékponttal kevesebben voltak a vizsgált periódusban, mint január 3-a és február 5-e között, a tömegközlekedők száma is 53 százalékponttal esett. Ehhez képest az otthon tartózkodók száma országos átlagban 10 százalékponttal nőtt.

De mi a helyzet, ha megyéket nézünk?

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek márciusi adatok, de ezek alapján

Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékben csökkent a budapestihet hasonló mértékben a munkahelyeken tartózkodás aránya, utóbbinál 39 százalékponttal, míg előbbi megyékben 42, 38, és 35 százalékponttal. Míg Budapesten ez valószínűleg home office-ba vonulást jelenti, addig mondjuk az autógyártásra épülő Győr környékén az Audi leállása kényszeríthetett sok embert az otthonmaradásra. 

Tolna megyében vették a legkomolyabban az otthon maradást – ami akkor még csak ajánlás volt: a lakóépületekben tartózkodók száma tizenöt százalékponttal nőtt, míg a többi megyében is megfigyelhető növekedés jellemzően a tíz százalékpont körül van.

Hatalmas a szórás a parkok látogatottságában: Pest megyében ötvenhét százalékponttal nőtt a kimozdulók aránya, Budapesten ehhez képest közel negyven százalékponttal csökkent, valószínűleg a pestiek mehettek ki a környékre kirándulni.

a március nyolcadikát megelőző és az azt követő héten.

Bár a Google nem győzi hangsúlyozni, hogy ezek az adatok csak érdekességek, azért nem nehéz belátni, mennyire megkönnyítheti a döntéshozók dolgát, amikor arról kell dönteniük, hogy mely járatokat kell sűríteni (mert a Google alapján tömeg alakult ki rajtuk), vagy épp értékelniük kell, hogy a kijárási korlátozás kifejezett előírása inkább segített, vagy rontott a helyzeten.

Különösen érdekes lesz majd megnézni a március 29-ét követő statisztikákat, ha kijönnek, mert kiderül majd, hogyan viselkedtek az emberek három hét önkéntes bezártság után akkor, mikor már tényleg életbe léptek a kijárási korlátozások, és igaz-e az, hogy egyre kevesebben veszik komolyan a kijárási korlátozást. 

NYITÓKÉP: Napozók a Városligetben március közepén Fotó: Hutter Marianna / Azonnali