+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. április 9. csütörtök, 15:33
Megyénkénti lebontásban lehet követni, hogy hol mennyire fegyelmezetten maradtak otthon az emberek a koroanvírus-járvány alatt. Mutatjuk a részleteket!

Biztos mindenki csekkolta már a Google ban például uszodába indulás előtt, hogy melyik napszakban a legnagyobb ott a zsúfoltság: ennek az információnak csupán annyi a lényege, hogy a felhasználók helyadatait felhasználva folyamatosan, közelmúltbéli adatokra támaszkodva átlagot számol a Google arról, hogy az adott helyen a hét azon napjának napszakában általában mennyien tartózkodnak.

 

Természetesen ez soha nem fedi a teljes valóságot, hiszen nincs ott mindenkinél mindig az okostelefon (ha van neki egyáltalán), és ha mégis, a helymegosztást is ki lehet kapcsolni. De azért hosszú évek többmilliónyi adatpontja (ez már bőven a big data kategóriája), elég szépen szokott vizsgázni a hétköznapokban.

 

Pontosan ezt az adatbázist tette most kereshetővé a Google, 131 ország megyei szintű adatait lehet lekérdezni. Természetesen ezek anonimizált és összesített adatok február 16-a és március 29-e között (vagyis még azelőtt, hogy Magyarországon a kijárási korlátozásokat bevezették volna, bár ajánlások már voltak az otthonmaradásra). Bár számokat is tudna közölni a cégóriás, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében nem teszi, helyette a január 3-is és a február 6-i átlaghoz való százalékost eltérést ábrázolták, hat különböző helytípust megkülönböztetve:

 

láthatjuk, mennyivel voltak többen vagy kevesebben az üzletekben, parkokban, munkahelyeken, tömegközlekedési megállóban, gyógyszertárakban és lakóterületeken.

 

Ha a szakértőknek igazuk van, és a hivatalos statisztikák átlagosan öt nap - két hét lemaradásban vannak a fertőzöttek valódi számától, érdemes megnézni a Magyarországról szóló pdf-et:  itt úgy látszik, az iskolák bezárása volt az a lélektani határ március 13-án, ami után mindenki nagyon komolyan vette az érintkezések minimalizálását. A görbék minden megyében meredeken esnek március 29-ig, a publikált időszak végéig, ami pont egybeesik a kijárási korlátozás elejével: országos szinten a munkahelyeken átlagosan 30 százalékponttal kevesebben voltak a vizsgált periódusban, mint január 3-a és február 5-e között, a tömegközlekedők száma is 53 százalékponttal esett. Ehhez képest az otthon tartózkodók száma országos átlagban 10 százalékponttal nőtt.

 

De mi a helyzet, ha megyéket nézünk?

 

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek márciusi adatok, de ezek alapján

 

egységesen fegyelmezett megyéket látunk, nem lóg ki a sorból különösebben senki sem.

 

Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékben csökkent a budapestihet hasonló mértékben a munkahelyeken tartózkodás aránya, utóbbinál 39 százalékponttal, míg előbbi megyékben 42, 38, és 35 százalékponttal. Míg Budapesten ez valószínűleg home office-ba vonulást jelenti, addig mondjuk az autógyártásra épülő Győr környékén az Audi leállása kényszeríthetett sok embert az otthonmaradásra. 

 

Tolna megyében vették a legkomolyabban az otthon maradást – ami akkor még csak ajánlás volt: a lakóépületekben tartózkodók száma tizenöt százalékponttal nőtt, míg a többi megyében is megfigyelhető növekedés jellemzően a tíz százalékpont körül van.

 

Hatalmas a szórás a parkok látogatottságában: Pest megyében ötvenhét százalékponttal nőtt a kimozdulók aránya, Budapesten ehhez képest közel negyven százalékponttal csökkent, valószínűleg a pestiek mehettek ki a környékre kirándulni.

 

Gyönyörűen kirajzolódik még a járvány beindultával a vécépapír-portyák megugrása is: kivétel nélkül minden megyében és Budapesten is két részletben ugrott meg az üzletek forgalma

 

a március nyolcadikát megelőző és az azt követő héten.

 

Bár a Google nem győzi hangsúlyozni, hogy ezek az adatok csak érdekességek, azért nem nehéz belátni, mennyire megkönnyítheti a döntéshozók dolgát, amikor arról kell dönteniük, hogy mely járatokat kell sűríteni (mert a Google alapján tömeg alakult ki rajtuk), vagy épp értékelniük kell, hogy a kijárási korlátozás kifejezett előírása inkább segített, vagy rontott a helyzeten.

 

Különösen érdekes lesz majd megnézni a március 29-ét követő statisztikákat, ha kijönnek, mert kiderül majd, hogyan viselkedtek az emberek három hét önkéntes bezártság után akkor, mikor már tényleg életbe léptek a kijárási korlátozások, és igaz-e az, hogy egyre kevesebben veszik komolyan a kijárási korlátozást. 

 

NYITÓKÉP: Napozók a Városligetben március közepén Fotó: Hutter Marianna / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás