+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 8. szerda, 09:10
Niall Ferguson neves brit történész hat egyszerű, de kényelmetlen kérdést tenne fel a pekingi vezetésnek. Szerinte Kína felelőssége kétségtelen, ezért Donald Trumpnak igaza van, amikor kínai vírusról beszél mindig.

A vitába, hogy Kína mennyiben felelős a mostani járványért, Niall Ferguson, a Harvard történészprofesszora is beszállt. A konzervatív véleményével az akadémiai mainstreamből kilógó, glasgowi születésű kutató a brit Sunday Times számára írt egy esszét – ezt aztán a Neue Zürcher Zeitung is leközölte –, amiben a mostani járvány kapcsán Xi Jinpinghez intéz hat kérdést. Ferguson leszögezi:

 

„amikor Donald Trump kínai vírusról beszél, jó okkal teszi ezt. Kínában keletkezett, Kína először eltussolta, és most Kína akar segíteni a világnak legyőzni”

 

– teszi rögtön világossá az álláspontját Ferguson, aki szerint csak „a kulturális inklúzióval és érzékenységgel való mai dekadens megszállottság” miatt nem lehet egy vírust azután elnevezni, ahonnan elindult.

 

Fergusont a jelenlegi helyzet a kínai szerző Liu Cixin regényére, A három napra emlékezteti, amiben Kína először – a földönkívülieket is bevonva – veszélybe sodorja a világot, majd eme veszélytől önmaga menti meg. Mint a könyvben, most is Ferguson szerint elmondható: „Kína idézte elő a katasztrófát, de most magának vindikálja, hogy megment minket ettől.”

 

Ferguson szerint elég belenézni a kommunista rezsim angolnyelvű propagandalapjába, a China Today-be, amelynek szalagcímei a kínai tudományt, segítőkészséget, technológiát éljenzik a vírus ürügyén.

 

NIALL FERGUSON A MODERN EURÓPAI TÖRTÉNELMET KUTATJA, VÉLEMÉNYEIVEL RENDSZERESEN PROVOKÁLJA A LIBERÁLIS MAINSTREAMET. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

Ferguson hat kérdést intézne Xi Jinping kínai pártfőtitkárhoz.

 

1. „Mi volt pontosan a Sars-CoV-2 vírus első vuhani megjelenésének oka?”

 

Ferguson szerint „elég baj” már az is, ha a vírus „a gusztustalan állatpiacok egyikén” került át az emberre, főleg, hogy ezeket nem zárták be időben, most pedig már újra is nyitottak. De azt Ferguson „még rosszabbnak” tartja, ha esetleg a vírus a vuhani víruslaboratóriumokból „az ottani slampos gyakorlat okán” szabadult el. Szerinte eleve furcsa, hogy egy többmilliós metropoliszban működhetnek ilyen laboratóriumok.

 

2. „Milyen nagy volt a központi hatalom szerepe az eltussolásban, miután nyilvánvalóvá vált, hogy van emberről emberre fertőzés?”​

 

Arról, hogy a kínai kormányzat – a WHO-val együtt – miként tussolta el legalább két hónapon keresztül az eseteket, az Azonnali is írt itt részletesen.

 

3. „Miután világos lett, hogy Vuhanból a járvány átterjedt Hubei tartományba, miért záratta le a közlekedést Hubei és Kína többi része között, Hubei és a világ között viszont miért nem?”

 

Legalább január közepéig, de bizonyos esetekben februárig voltak közvetlen járatok Vuhanból több európai városba is.

 

4. „Mi ütött a külügyminiszter szóvivőjébe, amikor a szociális médiában elkezdett házalni egy nyilvánvalóan hamis összeesküvés-elmélettel [miszerint amerikai katonák hurcolták be a vírus Vuhanba], és miért nem lett elbocsátva?”

 

5. „Hol van Ren Zhiqiang üzletember és Ai Fen orvos – hogy csak kettőt említsünk azon kínai polgárok közül, akik láthatóan eltűntek, miután kritikával illették az ön kormányának gyakorlatát a vírussal kapcsolatban?”

 

6. „És végül: népéből hány embert ölt meg ez a betegség?”

 

Ferguson persze nem naiv, szerinte ma Pekingtől ezen kérdésekre őszinte választ remélni ugyanannyira felesleges, mint a csernobili katasztrófa után Moszkvától. A történész szerint azonban kérdései rávilágítanak ugyanarra a problémára, amivel ma Kína, egykoron meg a Szovjetunió küzdött: azaz az egypártrendszerre.

 

„Ameddig az emberiség egyötöde alá van vetve egy olyan felelőtlen, korrupt és hataloméhes szervezetnek, amelynek igen hosszú a saját népe elleni bűncselekményeinek története, az emberiség többi része nem lesz biztonságban.”

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás