+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 7. kedd, 07:15
Ne most bízzuk el magunkat, de óvatosan reménykedni lehet: több nyugat-európai ország is elkerülte az olasz példát, mégis, a szigorú intézkedések miatt már kezd ellaposodni a járványgörbéjük: sokan úgy számolnak, április közepe után elkezdődhet az országok újranyitása. De mit kell ahhoz tenni, hogy ne dőljön össze a kártyavár, és ne robbanjon be újból a járvány? Kitekintés.

Sok nyugat-európai bezzegországot és kormányt felkészületlenül ért az új koronavírus-járvány márciusi tömeges elterjedése: olyan, kitűnő egészségügyi rendszerrel és remek infrastruktúrával rendelkező országokban tudott hetekig gond nélkül terjedni a járvány, mint Olaszország, Ausztria, Dánia, Franciaország, vagy éppen Németország. Javarészt azért történt ez így, mert számos kormány vagy későn, vagy keveset lépett. Mégis úgy tűnik,

 

a március közepére szinte mindenhol meghozott korlátozó intézkedések – határlezárások, kijárási korlátozások, boltbezárások – lassan célt érnek,

 

és szépen a legdurvábban érintett országokban is elkezd ellaposodni a járványgörbe.

 

Olaszországról és Spanyolországról persze a magyar sajtóban is nap mint nap lehet olvasni az ottani, minden más európai államnál drasztikusabb helyzet miatt, és szerencsére a két dél-európai országból is biztató hírek érkeznek. Kevesebb szó esik viszont azokról az államokról, ahol bár – az észak-olaszországi Lombardiához hasonlóan – minden a vírusnak dolgozott, mégis sikerült elkerülni az összeomlást: Ausztriában a síszezon, Dániában az osztrák sípályákról hazatérők, Franciaországban egy rosszkor levezényelt helyhatósági választás, Luxemburgban a rengeteg ingázó és a népsűrűség, Németországban pedig a jelentős népességszám miatt kilőtt a megbetegedések száma.

 

Mégis, az egészségügy nem rokkant bele a fertőzöttekbe,

 

az államok vezetői pedig a háttérben már ötletelnek, mikor lehetne visszaterelni az országokat a rendes kerékvágásba.

 

A hangsúly a fokozatosságon van, de melyik állam hogy számol, mikor jöhet az újraindulás?

 

Ausztria

 

Március elején már egész Európa pánikolt a koronavírus miatt, de a szállodaipar és síturizmus zsebében lévő tiroli kormánypárt ÖVP még mindig amiatt aggódott, hogy mi lesz a síszezonnal, ha az összes külföldi hazamegy. Így történhetett, hogy a koronavírus egyik legkomolyabb gócpontja alakult ki a tiroli Ischglben, és mire a hatóságok léptek volna, a hazatérő síturisták Európa-szerte elterjesztették a járványt.

 

Persze a kezdeti teszetoszaság után a szövetségi Kurz-kormány aránylag gyorsan lépett, lezárták az olasz határt és bezártak mindent, ami nem kulcsfontosságú, az intézkedések pedig úgy tűnik, célt is értek: Ausztrában már napok óta laposodik a járványgörbe, miközben a fertőzést elkapók között a halálozási arány csupán 1,8 százalékos – jóval kevesebb, mint az olasz 12,3 százalékos, a francia 11,5 százalékos, vagy akár a magyar 5,1 százalékos arány.

 

A kormány pedig a jelentős lassulás miatt már be is jelentette: április 14-től újranyithatnak a kisebb boltok és műhelyek, májustól a többi – eddig bezárni kényszerülő – bolt is kinyithat.

 

Május közepétől pedig fokozatosan nyílnak meg újból az éttermek, bárok, kávézók és szállodák is

 

– legalábbis a tervek szerint. Emellett véget ér a teljes tiroli karantén, az újranyitásokat viszont nem ész nélkül vezényelnék le: kötelező maszkot viselni a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön is, június végéig nyilvános eseményeket sem tartanak, de az iskolák és egyetemek sem nyithatnak újra május közepe előtt.

 

Dánia

 

A fertőzést eleinte igen amatőr módon kezelő osztrákok ellenpontja Dánia, ahol szintén az Ischglből hazatérő dán síturisták terjesztették el komolyan a járványt – volt, hogy a dániai fertőzések fele Ischglhöz volt köthető. A dán kormány pedig a fertőzések gyors növekedését látva nagyon hamar lépett: Mette Frederiksen miniszterelnök már március 11-én bezáratta az iskolákat, az állami hivatalokat, másnapra pedig a határokat is lezárta. Emellett bezártak a bárok, kávézók, éttermek és színházak, a bevásárlóközpontok, könyvtárak és templomok, a fodrászüzletek, tetováló- és masszázsszalonok is, vagyis a dán kormány hamar hozott meg fontos intézkedéseket.

 

Mindez egyelőre a járványgörbén nem annyira látszik, továbbra is napi körülbelül 300 új megbetegedést rögzítenek a hatóságok naponta – igaz, az intézkedések mindenképpen jók voltak arra, hogy a járvány terjedése ne lőjön ki olyan mértékben, hogy azt az egészségügy ne bírja el. Sőt, hiába az új esetek, napok óta csökken a kórházak leterheltsége is, kórházban csak 504-en fekszenek, intenzív kezelésre pedig 144-en szorulnak az ország valamivel több, mint 3000 aktív fertőzöttjéből.

 

Emiatt Mette Frederiksen hétfőn arról beszélt, a kormány célja „csendesen és nyugodtan” újranyitni Dániát húsvét után – de nem ész nélkül. A miniszterelnök szerint a dánoknak még hosszú időre távolságot kell tartaniuk egymástól, egy ideig még szünetelniük kell a buliknak és nem zsúfolódhatnak össze egymással a metrón. Ha ez megtörténne, annak még komolyabb következményei lennének,

 

ahogy Frederiksen fogalmazott, „összedőlne a kártyavár”, és másodjára is kitörne a járvány.

 

Franciaország

 

Franciaországnak minden esélye meglett volna arra, hogy bejárja a spanyol és olasz utat: a Párizsnak is helyet adó Île-de-France-régióban több, mint tizenkétmillióan élnek, maga a főváros pedig nemcsak a világ egyik legzsúfoltabb városa – egy négyzetkilométerre több, mint húszezer ember jut –, de az egyik leglátogatottabb turistacélpont is.

 

Az esélyeken pedig nem segített a kormányzat kezdeti, teszetosza hozzáállása sem: március 15-én a már akkor is nyilvánvalóan rossz helyzet ellenére (akkorra a járványnak már több, mint négyezer megerősített francia fertőzöttje volt) megtartották a helyhatósági választások első fordulóját. Az iskolák bezárását is csak március 13-án jelentette be Emmanuel Macron – akkor, amikor az arányaiban sokkal kevesebb fertőzöttet regisztráló magyar kormány. A késve meghozott intézkedések, a zsúfolt városok és a választások is tökéletes táptalajt jelenthettek volna ahhoz, hogy Spanyolországhoz és Olaszországhoz hasonlóan elszabaduljon a vírus, ez azonban mégsem történt meg. Németországgal együtt Franciaországban is többé-kevésbé lapos maradt a járványgörbe –

 

és bár hétfői adatok alapján a franciáknál 70, a németeknél 100 ezer igazolt fertőzött is van már, népességarányosan ez még mindig a fele az olasz és spanyol értékeknek.

 

Ebben segített, hogy ha lassan is, de Macron lépett: március 16-án rendkívüli állapotot jelentett be, bezártak a boltok, éttermek és diszkók, határellenőrzést és kijárási tilalmat vezettek be, mely miatt jelenleg a franciák csak egy formanyomtatvány kitöltésével mehetnek az utcára, akkor is csak nagyon indokolt esetben. A jelenlegi intézkedések április 15-ig biztosan hatályban maradnak, de valószínűleg valamilyen formában április közepe után is fennmaradjanak.

 

És bár a helyzet még mindig messze van az ideálistól, az elmúlt 24 órában már „csak” 357 új halottat jelentettek a kórházakban, jóval kevesebbet, mint az ezt megelőző napokban. Ahogyan a járványgörbe is lelassult a Le Monde adatai alapján, Franciaország tehát úgy tűnik, túl van a nehezén, mégpedig úgy, hogy a legrosszabbat elkerülte. Édouard Philippe miniszterelnök április elején pedig már a korlátozó intézkedések lazítását is kilátásba helyezte, igaz „nem egy csapásra mindenhol és mindenki számára”.

 

Luxemburg

 

A benelux miniállamban is minden adott volt ahhoz, hogy berobbanjon a járvány: Luxemburg nem elég, hogy Európa egyik legsűrűbben lakott területe, nap mint nap

 

Franciaországból és Németországból járnak át rengetegen dolgozni a csupán 2500 négyzetkilométernyi területű államba (a munkavállalók harmada külföldről ingázik)

 

a sokkal előnyösebb gazdasági feltételek miatt. Ez is hozzájárulhatott, hogy Európában népességarányosan csak Andorrában, San Marinóban és a Vatikánban kapták el többen a vírust, mint a hatszázezres nagyhercegségben, ahol mindeddig majdnem háromezer megbetegedést regisztráltak.

 

Mégis, az utóbbi időben Luxemburgban is lassult a megbetegedések üteme, és jelentősen nőtt a gyógyultak száma is. Emiatt az egészségügyi minisztérium is „stabilizációs szakaszról” beszél, a kormány pedig – bár a felszínen továbbra is óvatos és a kijárási korlátozások betartására szólít fel – szintén dolgozik már a gazdaság részleges újraindításán. A korlátozó intézkedéseket április közepétől kezdenék el enyhíteni.

 

Németország

 

Immár Németországban van világszerte a negyedik legtöbb megbetegedés az Egyesült Államok, Spanyolország és Olaszország után, hétfőre pedig a százezret is átlépte a regisztrált megbetegedések száma, mégis sokkal jobb helyzetben van az ország, mint a hasonlóan magas esetszámokkal rendelkező európai társai. Hogy miért maradhatott például a halálozási arány ennyire alacsony Németországban, miközben Olaszországban az egészségügyi rendszer belerokkant a sok fertőzött kezelésébe, az Azonnalin is írtunk már bővebben, mindenesetre tény, hogy Németországban továbbra is 1,6 százalék körül alakul a halálozási ráta, amely kiemelkedően jó az európai országok között.

 

Ezzel együtt a németek sem engedhetik el magukat, sőt: más országok biztató adatai ellenére úgy tűnik, Németországban még továbbra is felívelő szakaszban jár a járvány és a kormány is nagyon óvatos azzal kapcsolatban, hogy az embereket a korlátozások enyhítésével hitegesse. Angela Merkel kancellár hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az április 19-ig tartó intézkedéseket „csak fokozatosan” lehet majd kivezetni, addig pedig „semmi sem fog változni”. Németországban már március 22-e óta van zárva a legtöbb bolt és étterem, és a döntéshozók is arra számítanak, hogy ez egy ideig így is marad: Steffen Seibert kormányszóvivő nem is volt hajlandó konkrét dátumot megnevezni, hogy mikor enyhülhetnek az intézkedések.

 

Mindenesetre egy, a Reuters által megszerzett belügyminisztériumi akcióterv szerint a cél az, hogyha lassan újra is indul az ország, legalább 80 százalékban lekövethetőek legyenek azok, akik egy igazolt fertőzöttel 24 órával annak diagnosztizálása előtt érintkeztek. Cserébe viszont a dokumentum azt jósolja, bizonyos tartományokban szigorú keretek mellett a legtöbb bolt és az iskolák újranyithatnak, ahogyan a szigorúbb határellenőrzési szabályozásokon is javítanának. A tömegrendezvényeket és bulikat viszont továbbra is tiltanák, amint pedig elég maszk áll majd rendelkezésre, középületekben, tömegközlekedési eszközökön és a gyárakban is kötelező lehet azokat viselni. A belsős dokumentum szerint pedig a világjárvány 2021-ig is eltarthat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás