+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 7. kedd, 07:15
Ne most bízzuk el magunkat, de óvatosan reménykedni lehet: több nyugat-európai ország is elkerülte az olasz példát, mégis, a szigorú intézkedések miatt már kezd ellaposodni a járványgörbéjük: sokan úgy számolnak, április közepe után elkezdődhet az országok újranyitása. De mit kell ahhoz tenni, hogy ne dőljön össze a kártyavár, és ne robbanjon be újból a járvány? Kitekintés.

Sok nyugat-európai bezzegországot és kormányt felkészületlenül ért az új koronavírus-járvány márciusi tömeges elterjedése: olyan, kitűnő egészségügyi rendszerrel és remek infrastruktúrával rendelkező országokban tudott hetekig gond nélkül terjedni a járvány, mint Olaszország, Ausztria, Dánia, Franciaország, vagy éppen Németország. Javarészt azért történt ez így, mert számos kormány vagy későn, vagy keveset lépett. Mégis úgy tűnik,

 

a március közepére szinte mindenhol meghozott korlátozó intézkedések – határlezárások, kijárási korlátozások, boltbezárások – lassan célt érnek,

 

és szépen a legdurvábban érintett országokban is elkezd ellaposodni a járványgörbe.

 

Olaszországról és Spanyolországról persze a magyar sajtóban is nap mint nap lehet olvasni az ottani, minden más európai államnál drasztikusabb helyzet miatt, és szerencsére a két dél-európai országból is biztató hírek érkeznek. Kevesebb szó esik viszont azokról az államokról, ahol bár – az észak-olaszországi Lombardiához hasonlóan – minden a vírusnak dolgozott, mégis sikerült elkerülni az összeomlást: Ausztriában a síszezon, Dániában az osztrák sípályákról hazatérők, Franciaországban egy rosszkor levezényelt helyhatósági választás, Luxemburgban a rengeteg ingázó és a népsűrűség, Németországban pedig a jelentős népességszám miatt kilőtt a megbetegedések száma.

 

Mégis, az egészségügy nem rokkant bele a fertőzöttekbe,

 

az államok vezetői pedig a háttérben már ötletelnek, mikor lehetne visszaterelni az országokat a rendes kerékvágásba.

 

A hangsúly a fokozatosságon van, de melyik állam hogy számol, mikor jöhet az újraindulás?

 

Ausztria

 

Március elején már egész Európa pánikolt a koronavírus miatt, de a szállodaipar és síturizmus zsebében lévő tiroli kormánypárt ÖVP még mindig amiatt aggódott, hogy mi lesz a síszezonnal, ha az összes külföldi hazamegy. Így történhetett, hogy a koronavírus egyik legkomolyabb gócpontja alakult ki a tiroli Ischglben, és mire a hatóságok léptek volna, a hazatérő síturisták Európa-szerte elterjesztették a járványt.

 

Persze a kezdeti teszetoszaság után a szövetségi Kurz-kormány aránylag gyorsan lépett, lezárták az olasz határt és bezártak mindent, ami nem kulcsfontosságú, az intézkedések pedig úgy tűnik, célt is értek: Ausztrában már napok óta laposodik a járványgörbe, miközben a fertőzést elkapók között a halálozási arány csupán 1,8 százalékos – jóval kevesebb, mint az olasz 12,3 százalékos, a francia 11,5 százalékos, vagy akár a magyar 5,1 százalékos arány.

 

A kormány pedig a jelentős lassulás miatt már be is jelentette: április 14-től újranyithatnak a kisebb boltok és műhelyek, májustól a többi – eddig bezárni kényszerülő – bolt is kinyithat.

 

Május közepétől pedig fokozatosan nyílnak meg újból az éttermek, bárok, kávézók és szállodák is

 

– legalábbis a tervek szerint. Emellett véget ér a teljes tiroli karantén, az újranyitásokat viszont nem ész nélkül vezényelnék le: kötelező maszkot viselni a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön is, június végéig nyilvános eseményeket sem tartanak, de az iskolák és egyetemek sem nyithatnak újra május közepe előtt.

 

Dánia

 

A fertőzést eleinte igen amatőr módon kezelő osztrákok ellenpontja Dánia, ahol szintén az Ischglből hazatérő dán síturisták terjesztették el komolyan a járványt – volt, hogy a dániai fertőzések fele Ischglhöz volt köthető. A dán kormány pedig a fertőzések gyors növekedését látva nagyon hamar lépett: Mette Frederiksen miniszterelnök már március 11-én bezáratta az iskolákat, az állami hivatalokat, másnapra pedig a határokat is lezárta. Emellett bezártak a bárok, kávézók, éttermek és színházak, a bevásárlóközpontok, könyvtárak és templomok, a fodrászüzletek, tetováló- és masszázsszalonok is, vagyis a dán kormány hamar hozott meg fontos intézkedéseket.

 

Mindez egyelőre a járványgörbén nem annyira látszik, továbbra is napi körülbelül 300 új megbetegedést rögzítenek a hatóságok naponta – igaz, az intézkedések mindenképpen jók voltak arra, hogy a járvány terjedése ne lőjön ki olyan mértékben, hogy azt az egészségügy ne bírja el. Sőt, hiába az új esetek, napok óta csökken a kórházak leterheltsége is, kórházban csak 504-en fekszenek, intenzív kezelésre pedig 144-en szorulnak az ország valamivel több, mint 3000 aktív fertőzöttjéből.

 

Emiatt Mette Frederiksen hétfőn arról beszélt, a kormány célja „csendesen és nyugodtan” újranyitni Dániát húsvét után – de nem ész nélkül. A miniszterelnök szerint a dánoknak még hosszú időre távolságot kell tartaniuk egymástól, egy ideig még szünetelniük kell a buliknak és nem zsúfolódhatnak össze egymással a metrón. Ha ez megtörténne, annak még komolyabb következményei lennének,

 

ahogy Frederiksen fogalmazott, „összedőlne a kártyavár”, és másodjára is kitörne a járvány.

 

Franciaország

 

Franciaországnak minden esélye meglett volna arra, hogy bejárja a spanyol és olasz utat: a Párizsnak is helyet adó Île-de-France-régióban több, mint tizenkétmillióan élnek, maga a főváros pedig nemcsak a világ egyik legzsúfoltabb városa – egy négyzetkilométerre több, mint húszezer ember jut –, de az egyik leglátogatottabb turistacélpont is.

 

Az esélyeken pedig nem segített a kormányzat kezdeti, teszetosza hozzáállása sem: március 15-én a már akkor is nyilvánvalóan rossz helyzet ellenére (akkorra a járványnak már több, mint négyezer megerősített francia fertőzöttje volt) megtartották a helyhatósági választások első fordulóját. Az iskolák bezárását is csak március 13-án jelentette be Emmanuel Macron – akkor, amikor az arányaiban sokkal kevesebb fertőzöttet regisztráló magyar kormány. A késve meghozott intézkedések, a zsúfolt városok és a választások is tökéletes táptalajt jelenthettek volna ahhoz, hogy Spanyolországhoz és Olaszországhoz hasonlóan elszabaduljon a vírus, ez azonban mégsem történt meg. Németországgal együtt Franciaországban is többé-kevésbé lapos maradt a járványgörbe –

 

és bár hétfői adatok alapján a franciáknál 70, a németeknél 100 ezer igazolt fertőzött is van már, népességarányosan ez még mindig a fele az olasz és spanyol értékeknek.

 

Ebben segített, hogy ha lassan is, de Macron lépett: március 16-án rendkívüli állapotot jelentett be, bezártak a boltok, éttermek és diszkók, határellenőrzést és kijárási tilalmat vezettek be, mely miatt jelenleg a franciák csak egy formanyomtatvány kitöltésével mehetnek az utcára, akkor is csak nagyon indokolt esetben. A jelenlegi intézkedések április 15-ig biztosan hatályban maradnak, de valószínűleg valamilyen formában április közepe után is fennmaradjanak.

 

És bár a helyzet még mindig messze van az ideálistól, az elmúlt 24 órában már „csak” 357 új halottat jelentettek a kórházakban, jóval kevesebbet, mint az ezt megelőző napokban. Ahogyan a járványgörbe is lelassult a Le Monde adatai alapján, Franciaország tehát úgy tűnik, túl van a nehezén, mégpedig úgy, hogy a legrosszabbat elkerülte. Édouard Philippe miniszterelnök április elején pedig már a korlátozó intézkedések lazítását is kilátásba helyezte, igaz „nem egy csapásra mindenhol és mindenki számára”.

 

Luxemburg

 

A benelux miniállamban is minden adott volt ahhoz, hogy berobbanjon a járvány: Luxemburg nem elég, hogy Európa egyik legsűrűbben lakott területe, nap mint nap

 

Franciaországból és Németországból járnak át rengetegen dolgozni a csupán 2500 négyzetkilométernyi területű államba (a munkavállalók harmada külföldről ingázik)

 

a sokkal előnyösebb gazdasági feltételek miatt. Ez is hozzájárulhatott, hogy Európában népességarányosan csak Andorrában, San Marinóban és a Vatikánban kapták el többen a vírust, mint a hatszázezres nagyhercegségben, ahol mindeddig majdnem háromezer megbetegedést regisztráltak.

 

Mégis, az utóbbi időben Luxemburgban is lassult a megbetegedések üteme, és jelentősen nőtt a gyógyultak száma is. Emiatt az egészségügyi minisztérium is „stabilizációs szakaszról” beszél, a kormány pedig – bár a felszínen továbbra is óvatos és a kijárási korlátozások betartására szólít fel – szintén dolgozik már a gazdaság részleges újraindításán. A korlátozó intézkedéseket április közepétől kezdenék el enyhíteni.

 

Németország

 

Immár Németországban van világszerte a negyedik legtöbb megbetegedés az Egyesült Államok, Spanyolország és Olaszország után, hétfőre pedig a százezret is átlépte a regisztrált megbetegedések száma, mégis sokkal jobb helyzetben van az ország, mint a hasonlóan magas esetszámokkal rendelkező európai társai. Hogy miért maradhatott például a halálozási arány ennyire alacsony Németországban, miközben Olaszországban az egészségügyi rendszer belerokkant a sok fertőzött kezelésébe, az Azonnalin is írtunk már bővebben, mindenesetre tény, hogy Németországban továbbra is 1,6 százalék körül alakul a halálozási ráta, amely kiemelkedően jó az európai országok között.

 

Ezzel együtt a németek sem engedhetik el magukat, sőt: más országok biztató adatai ellenére úgy tűnik, Németországban még továbbra is felívelő szakaszban jár a járvány és a kormány is nagyon óvatos azzal kapcsolatban, hogy az embereket a korlátozások enyhítésével hitegesse. Angela Merkel kancellár hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az április 19-ig tartó intézkedéseket „csak fokozatosan” lehet majd kivezetni, addig pedig „semmi sem fog változni”. Németországban már március 22-e óta van zárva a legtöbb bolt és étterem, és a döntéshozók is arra számítanak, hogy ez egy ideig így is marad: Steffen Seibert kormányszóvivő nem is volt hajlandó konkrét dátumot megnevezni, hogy mikor enyhülhetnek az intézkedések.

 

Mindenesetre egy, a Reuters által megszerzett belügyminisztériumi akcióterv szerint a cél az, hogyha lassan újra is indul az ország, legalább 80 százalékban lekövethetőek legyenek azok, akik egy igazolt fertőzöttel 24 órával annak diagnosztizálása előtt érintkeztek. Cserébe viszont a dokumentum azt jósolja, bizonyos tartományokban szigorú keretek mellett a legtöbb bolt és az iskolák újranyithatnak, ahogyan a szigorúbb határellenőrzési szabályozásokon is javítanának. A tömegrendezvényeket és bulikat viszont továbbra is tiltanák, amint pedig elég maszk áll majd rendelkezésre, középületekben, tömegközlekedési eszközökön és a gyárakban is kötelező lehet azokat viselni. A belsős dokumentum szerint pedig a világjárvány 2021-ig is eltarthat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás