+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 7. kedd, 16:40
A kínai vírus mára az egész világon elterjedt, a világjárvány kialakulásához pedig a Kínai Népköztársaság legalábbis mulasztással mindenképp hozzájárult: hetekig próbálta eltussolni a világ és saját közvéleménye előtt az új vírust. Amikorra bevallotta a járványt, a vírus minden bizonnyal már elterjedt, azaz a többi országnak kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Egyedül Tajvan figyelmeztetett már december végén a vírus veszélyességére, de a szigetországról tudomást se vesz a WHO.

A müncheni baloldali-liberális Süddeutsche Zeitung pekingi tudósítója egy hosszú elemzésben veszi végig – ahogy írja – „egy eltussolás krónikáját”, azaz mindazt, ahogy a kínai hatóságok elhallgatni próbálták a járványt. (Ha az alábbi cikkben egy-egy információ nincs külön linkelve, ott a Süddeutsche Zeitung oknyomozására támaszkodtunk.)

 

Kína amúgy járványügyileg jól felkészült országnak számít: a 2002-es és 2003-as SARS-járványból tanulva megfelelő riasztási és intézményi rendszert épített ki. Például ha egy kórházban egy nap két ismeretlen eredetű tüdőbetegség is megjelenik, azt azonnal jelenteni kell a pekingi járványügyi hatóságnak. A pekingi hatóság azt állítja most: ők nem kaptak Vuhánból hetekig ilyen értesítést (holott az első esetek már novemberben megjelentek).

 

A feltételezések szerint a vuhani hatóságok el szerették volna kerülni a hírverést, ezért megelégedtek azzal, ha az orvosok a fertőzésről szóló adatokat nekik továbbítják – onnan pedig nem mentek tovább Pekingbe. A southamptoni egyetem kutatóinak elemzése szerint (ebben egy vuhani járványügyi szakember is résztvett)

 

már magában Kínában a fertőzések 95 százaléka elkerülhető lett volna, ha időben lépnek a hatóságok.

 

Novemberben indult a vírus

 

Noha Kína csak december legvégén jelezte a vírust a külvilág felé is (legalábbis ekkor jöttek az első hírek egy új vírusról), amint a hongkongi South China Morning Post kínai állami dokumentumokból kiderítette:

 

az első fertőzésre, azaz a „nulladik páciens” megjelenésére november 17-én került sor.

 

Egy 55 éves férfiről volt szó, akit azonban továbbra sem ismerni. Nem kizárt persze – tekintve, hogy a vírus konkrét eredete (állatról terjedt át? laborból szökött ki?) ma sem ismert –, hogy már előtte is voltak fertőzések, de ő az első olyan eset, akit bizonyíthatóan fertőzöttként regisztráltak (persze titkosan) a kínai hatóságok.

 

December első hetében aztán többen is megbetegszenek, akik a vuhani élőállat-piaccal (eladóként vagy vásárlóként) kapcsolatban álltak. Ezen a piacon elképzelhetetlen rossz higiéniai körülmények között pakolnak egymásra, értékesítenek élő vagy éppen ott leölt denevéreket, macskákat, kutyákat, kígyókat. December 8-án bizonyítottan 28 ember már megfertőződött ott, a piac mégis még december végéig nyitva maradhatott.

 

Az, hogy az esetek Vuhanban történtek, még inkább segített a vírus terjedésének, ugyanis a város mind vasúti, mind légiforgalmi szempontból fontos csomópont: naponta százezrek utaznak onnan Kína más városaiba vagy repülnek Európába. A novemberi nulladik esettől számítottan azonban teljes két hónapig Kína semmiféle korlátozást nem vezetett be, a vonatok, repülők szabadon hagyták el a várost.

 

A kínai újév idején több, mint ötmillió vuhani utazott el Kína más pontjaira.

 

Utasítás: teszteket leállítani, próbákat megsemmisíteni

 

December 27-én tudják aztán vuhani laborokban ki is mutatni az új vírust. A fertőzött ez esetben a helyi halpiac egyik munkatársa volt. Az eredményeket azonnal továbbítják Pekingbe, ahonnan először hosszú csönd a válasz. Amint a kutatócsoport egyik tagja később elmondja:

 

a tartományi egészségügyi kormányzattól azt az utasítást kapták, hogy a teszteléseket azonnal be kell fejezni, az eddigi próbavételeket meg kell semmisíteni.

 

Január 3-án aztán a pekingi hatóságok is megerősítik ezt a kérést. A halpiac alkalmazottja közben elhunyt.

 

Az elhallgatásról és a központi eltussolásról egy vuhani kórház orvosa, Ai Fen beszél a kínai Renwu magazinnak. Elmondja, hogy decemberben már sejteni lehetett: új vírus jelent meg, a december 27-i laboreredmények ezt meg is erősítették, de a kínai hatóságok az információ elhallgatására utasították az orvosokat.

 

Noha a hatóságok azonnal töröltetik a cikket, az értelemszerűen – számos nyelvre lefordítva, még Mao Ce-tung kézírásával is elérhetően – futótűzként terjedt el. Március végén az ausztráliai 60 Minutes Australia jelenti: Ai Fen nyomtalanul eltűnt.

 

Egy másik orvost, Li Wenliangot a rendőrség decemberben beidézte, mert előzetesen a diákjait már tájékoztatta, hogy a laboreredmények szerint új vírus jelent meg Vuhanban. A rendőrség arra kényszerítette: nyilvánosan vonja vissza a nyilatkozatát. A rendőrség az alábbi levelet küldte az orvosnak:

 

„Azt kívánjuk önnek, hogy nyugodjon meg és gondosan gondolkodjon el egy kicsit, és szeretnénk egyben komolyan figyelmeztetni: ha továbbra is makacskodik, az eljárását nem bánja meg, és folytatja illegális tevékenységét, büntetőjogilag lesz felelősségre vonva. Tudomásul vette?“

 

Wenliang végül odaírta: „tudomásul vettem“. Február 7-én az orvos a vírus következtében elhunyt.

 

EZEN LEVELET KAPTA LI WENLIANG, AKINEK AZ ÖNKRITIKÁT ALÁÍRÁSÁVAL ÉS VÖRÖS TINTÁBA MÁRTOTT UJJLENYOMATÁVAL KELLETT MEGERŐSÍTENIE. FOTÓ: SZ.DE

 

December végén Gao Fu, a pekingi járványügyi hatóság vezetője azt állítja: ő nem kapott tájékoztatást, a kollégái elhallgathatták előle a beérkezett információkat, egy internetes chatszobában értesült ő is a vuhani új vírusról. Másnap Pekingből szakértői csapat utazott repülőn Vuhanba. Végül

 

december 31-én, azaz másfél hónappal a nulladik páciens után, a vuhani hatóságok jelentik az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az új vírusfertőzést.

 

Huszonhét megbetegedésről számoltak be ekkor. De az elhallgattatás folytatódott.

 

A torontói Citizen Lab elemzése kimutatja: a kínai internetes platformok (YY vagy WeChat) 2019 végétől folyamatosan cenzúráznak minden tartalmat, ahol bizonyos szavak („vírus”, „fertőzés”, „járvány”, „Sars”, „tüdőbetegség”) előfordulnak.

 

A többszáz millió kínai által használt WeChat február végéig fenntartja a cenzúrát,

 

nem csak a vírussal, de bármiféle kormánykritikával kapcsolatban is töröl minden üzenetet.

 

Január 1-én, 46 nappal a nulladik páciens után, Vuhan bezáratja a hal- és élőállat-piacot (ez azóta újra megnyílt), az ottani állatokat megsemmisítik, így

 

esély se maradt arra, hogy ki lehessen deríteni: tényleg az állatokról terjedt-e át az emberre a vírus.

 

Tajvan szólt a leghamarabb, de a WHO nem foglalkozott az információkkal

 

Tajvani orvosok értesülnek először arról, hogy a vírus minden bizonnyal emberről emberre is terjedhet. A Kínai Köztársaság (ahogy Tajvant hivatalosan hívják) azonnal korlátozta a beutazást Vuhanból, és a kommunista Kína helyett január 16-án értesítették a WHO-t arról, hogy új, emberről emberre terjedő járvány van kibontakozóban.

 

A tajvani járványkezelés – ellentétben a népköztársaságival – a mai napig példaértékű. Miközben januárban a Johns Hopkins University Tajvan számára jósolta a legnagyobb járványt (a népköztársasági Kína közelsége miatt), a több, mint húszmilliós szigetországban kevesebb eset és halál van, mint Magyarországon. Eddig közel 40 ezer embert teszteltek, ebből jelenleg 376-nál állapították meg a kínai vírust, és öten haltak meg eddig.

 

A WHO azonban nemhogy köszönetet eddig nem mondott a szigetországnak, de el is zárja azt számos információtól, ugyanis engedve a pekingi nyomásnak nem ismeri el önálló országnak a Kínai Köztársaságot. Abszurd módon jelent meg mindez, amikor az RTHK hongkongi televízió Skype-interjúban kérdezett rá a WHO egyik munkatársánál, hogy el fogják-e ismerni Tajvant. A WHO-s alkalmazott erre elkezdett bambán nézni, majd közölte: nem érti a kérdést, inkább új kérdést kér. A párbeszéd teljesen abszurd:

 

- Megfontolják Tajvan tagságát?
- Bocsánat, nem hallom a kérdést...
- Akkor megismétlem…
- Nem szükséges, ugorjunk egy másik kérdésre.

 

A WHO tehát továbbra sem a tajvani, hanem a kínai adatokból dolgozik, ezek pedig még január elején is csak 44 esetről szóltak, holott ekkorra már a pekingi hatóságok majdnem 300-ról tudtak.

 

Január első hetében, amikor Tajvan már jelezte: a vírus emberről emberre terjed, Peking nemzetközi sajtótájékoztatón jelenti be: nincs bizonyíték arra, hogy ember embert megfertőzhet. A WHO továbbra is Pekingnek hisz, Tajpejt ignorálja. A WHO kifejezetten dicséri is januárban Kínát, hogy „proaktívan és gyorsan” reagál. Annyira gyors ez a Kína, hogy az állami televízió január 9-én ismeri el először, hogy egy újfajta koronavírusról van szó,

 

az első áldozatról is csak ekkor – azaz majdnem két hónappal a nulladik páciens után – számolnak be.

 

A WHO JANUÁR KÖZEPÉN IS MÉG CSAK A KOMMUNISTA KÍNA HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁT SZAJKÓZZA, PEDIG TAJVANI ORVOSOK MÁR BEBIZONYÍTOTTÁK ADDIGRA: A VÍRUS EMBERRŐL EMBERRE IS TERJED. FOTÓ: SCREENSHOT

 

Kína még januárban is inkább a polgárait, és nem a vírust üldözi

 

De még itt is van csúszás, ugyanis a kínai dokumentumok január 9-én már egy halottnál hivatalosan az új vírust adják meg a halálozás okaként, ám erről a közvéleményt csak két nappal később tájékoztatják. A beismerés mellett a kínai egészségügyi kormányzat azt is közli a nyilvánossággal: a vírus nem terjed tovább, nincsenek további esetek, egyetlen orvos vagy ápoló sem fertőződött meg.

 

Belső utasításban meg kiadják: a kórházak nem számolhatnak be újabb esetekről, azokat sehol se jelentsék. Ez azzal is összefügghet, hogy azokban a napokban egy nagy pártkongresszus zajlik Vuhanban, amit nem akartak rossz hírekkel tönkretenni.

 

Miközben a WHO még mindig ünnepli Kínát a gyorsaságért, és hogy átadott olyan információkat, amelyeket tajvani orvosoktól a világszervezet rég megkaphatott volna, január 12-én

 

Peking bezáratja azt a sanghaji labort, amely kimutatta az új vírus géntérképét, és ezt egy nemzetközi adatbankba feltöltötte.

 

Január második felében már védőfelszerelést hordanak az orvosok a vuhani kórházakban, de Peking kitart: a vírus emberről nem terjed, a WHO pedig kritikátlanul veszi át továbbra is ezt a véleményt. Ezt a véleményt osztja a német Robert Koch Intézet is, amely január végén is még a vírus elterjedésének esélyét „csekélynek” tartotta, és eleve nem valószínűsítette, hogy azt ember is továbbadhatná.

 

Egy kikerült kínai belső dokumentum szerint már január 20-án több, mint félezer orvos és ápoló volt megfertőződve Vuhanban, a kínai hatóságok pedig pontosan tudták már ekkorra, hogy a vírus igenis emberről emberre terjedhet. Január 23-án végül Kína elszánja magát:

 

rendkívüli helyzetet, kijárási tilalmat hirdet Vuhanban, a légi közlekedés leáll. A WHO azonban még ekkor sem ad ki figyelmeztetést

 

a világ többi országa számára. A kínai hatóságok pedig folytatják a rendőrségi hajszát azok ellen, akik a hivatalostól eltérő számokat, információkat közölnek. A kijárási tilalom első pár napján közel félszáz embert tartóztatnak le a torontói Citizen Lab információi szerint.

 

Hogyan került Peking hatalmába a WHO?

 

Január végén Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főtitkára Pekingbe utazott, ahol találkozott Xi Jinping kínai pártfőtitkárral. A WHO vezetője kiemelte, hogy „nagyra értékeli” a „komolyságot” és a „transzparenciát”, ami a kínai járványkezelést jellemezné szerinte. A WHO csak februárra ismeri el, hogy a vírus emberről emberre is terjedhet, és csak március közepén hirdeti ki a világjárványt. A világszervezet elnöke a mai napig rendszeresen

 

dicséri Kínát a „nyíltságáért”, és példaértékűnek nevezi a kommunista ország válságkezelését

 

– miközben azon Tajvanról, amely tényleg adott hiteles és gyors tájékoztatásokat, a mai napig nem vesz tudomást.

 

A WHO SZÁMÁRA TAJVAN NEM IS LÉTEZIK, AZ OTTANI ADATOKAT MÉG ÁTVENNI SEM HAJLANDÓ A VILÁGSZERVEZET. FORRÁS: WHO.SPRINKLR.COM

 

A jelenlegi WHO-főtitkár sok szálon kötődik a kommunista Kínához, még Etiópia egészségügyi minisztereként alakított ki jó kapcsolatokat Kínával. Noha Ghebreyesus etióp miniszterként feltételezhetően több járványt is elhallgatott, eltussolt az országában,

 

2017-ben éppen Peking erős lobbimunkájának köszönhetően került a világszervezet élére.

 

Peking egy hozzá lojális afrikai politikust akart, így megakadályozta a brit David Nabarro győzelmét. WHO-főtitkárként egyik első intézkedése az etióp politikusnak az volt, hogy Robert Mugabe zimbabwei diktátort a WHO jószolgálati követének nevezte ki, ami azzal függhet össze, hogy Mugabe jó kapcsolatokat ápolt Pekinggel. A jószolgálati tisztséget végül a nemzetközi felháborodás hatására visszavonta a WHO.

 

Az etióp biológus távozását követelő petíciót eddig több, mint 700 ezren írták már alá.

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás