+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 7. kedd, 16:40
A kínai vírus mára az egész világon elterjedt, a világjárvány kialakulásához pedig a Kínai Népköztársaság legalábbis mulasztással mindenképp hozzájárult: hetekig próbálta eltussolni a világ és saját közvéleménye előtt az új vírust. Amikorra bevallotta a járványt, a vírus minden bizonnyal már elterjedt, azaz a többi országnak kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Egyedül Tajvan figyelmeztetett már december végén a vírus veszélyességére, de a szigetországról tudomást se vesz a WHO.

A müncheni baloldali-liberális Süddeutsche Zeitung pekingi tudósítója egy hosszú elemzésben veszi végig – ahogy írja – „egy eltussolás krónikáját”, azaz mindazt, ahogy a kínai hatóságok elhallgatni próbálták a járványt. (Ha az alábbi cikkben egy-egy információ nincs külön linkelve, ott a Süddeutsche Zeitung oknyomozására támaszkodtunk.)

 

Kína amúgy járványügyileg jól felkészült országnak számít: a 2002-es és 2003-as SARS-járványból tanulva megfelelő riasztási és intézményi rendszert épített ki. Például ha egy kórházban egy nap két ismeretlen eredetű tüdőbetegség is megjelenik, azt azonnal jelenteni kell a pekingi járványügyi hatóságnak. A pekingi hatóság azt állítja most: ők nem kaptak Vuhánból hetekig ilyen értesítést (holott az első esetek már novemberben megjelentek).

 

A feltételezések szerint a vuhani hatóságok el szerették volna kerülni a hírverést, ezért megelégedtek azzal, ha az orvosok a fertőzésről szóló adatokat nekik továbbítják – onnan pedig nem mentek tovább Pekingbe. A southamptoni egyetem kutatóinak elemzése szerint (ebben egy vuhani járványügyi szakember is résztvett)

 

már magában Kínában a fertőzések 95 százaléka elkerülhető lett volna, ha időben lépnek a hatóságok.

 

Novemberben indult a vírus

 

Noha Kína csak december legvégén jelezte a vírust a külvilág felé is (legalábbis ekkor jöttek az első hírek egy új vírusról), amint a hongkongi South China Morning Post kínai állami dokumentumokból kiderítette:

 

az első fertőzésre, azaz a „nulladik páciens” megjelenésére november 17-én került sor.

 

Egy 55 éves férfiről volt szó, akit azonban továbbra sem ismerni. Nem kizárt persze – tekintve, hogy a vírus konkrét eredete (állatról terjedt át? laborból szökött ki?) ma sem ismert –, hogy már előtte is voltak fertőzések, de ő az első olyan eset, akit bizonyíthatóan fertőzöttként regisztráltak (persze titkosan) a kínai hatóságok.

 

December első hetében aztán többen is megbetegszenek, akik a vuhani élőállat-piaccal (eladóként vagy vásárlóként) kapcsolatban álltak. Ezen a piacon elképzelhetetlen rossz higiéniai körülmények között pakolnak egymásra, értékesítenek élő vagy éppen ott leölt denevéreket, macskákat, kutyákat, kígyókat. December 8-án bizonyítottan 28 ember már megfertőződött ott, a piac mégis még december végéig nyitva maradhatott.

 

Az, hogy az esetek Vuhanban történtek, még inkább segített a vírus terjedésének, ugyanis a város mind vasúti, mind légiforgalmi szempontból fontos csomópont: naponta százezrek utaznak onnan Kína más városaiba vagy repülnek Európába. A novemberi nulladik esettől számítottan azonban teljes két hónapig Kína semmiféle korlátozást nem vezetett be, a vonatok, repülők szabadon hagyták el a várost.

 

A kínai újév idején több, mint ötmillió vuhani utazott el Kína más pontjaira.

 

Utasítás: teszteket leállítani, próbákat megsemmisíteni

 

December 27-én tudják aztán vuhani laborokban ki is mutatni az új vírust. A fertőzött ez esetben a helyi halpiac egyik munkatársa volt. Az eredményeket azonnal továbbítják Pekingbe, ahonnan először hosszú csönd a válasz. Amint a kutatócsoport egyik tagja később elmondja:

 

a tartományi egészségügyi kormányzattól azt az utasítást kapták, hogy a teszteléseket azonnal be kell fejezni, az eddigi próbavételeket meg kell semmisíteni.

 

Január 3-án aztán a pekingi hatóságok is megerősítik ezt a kérést. A halpiac alkalmazottja közben elhunyt.

 

Az elhallgatásról és a központi eltussolásról egy vuhani kórház orvosa, Ai Fen beszél a kínai Renwu magazinnak. Elmondja, hogy decemberben már sejteni lehetett: új vírus jelent meg, a december 27-i laboreredmények ezt meg is erősítették, de a kínai hatóságok az információ elhallgatására utasították az orvosokat.

 

Noha a hatóságok azonnal töröltetik a cikket, az értelemszerűen – számos nyelvre lefordítva, még Mao Ce-tung kézírásával is elérhetően – futótűzként terjedt el. Március végén az ausztráliai 60 Minutes Australia jelenti: Ai Fen nyomtalanul eltűnt.

 

Egy másik orvost, Li Wenliangot a rendőrség decemberben beidézte, mert előzetesen a diákjait már tájékoztatta, hogy a laboreredmények szerint új vírus jelent meg Vuhanban. A rendőrség arra kényszerítette: nyilvánosan vonja vissza a nyilatkozatát. A rendőrség az alábbi levelet küldte az orvosnak:

 

„Azt kívánjuk önnek, hogy nyugodjon meg és gondosan gondolkodjon el egy kicsit, és szeretnénk egyben komolyan figyelmeztetni: ha továbbra is makacskodik, az eljárását nem bánja meg, és folytatja illegális tevékenységét, büntetőjogilag lesz felelősségre vonva. Tudomásul vette?“

 

Wenliang végül odaírta: „tudomásul vettem“. Február 7-én az orvos a vírus következtében elhunyt.

 

EZEN LEVELET KAPTA LI WENLIANG, AKINEK AZ ÖNKRITIKÁT ALÁÍRÁSÁVAL ÉS VÖRÖS TINTÁBA MÁRTOTT UJJLENYOMATÁVAL KELLETT MEGERŐSÍTENIE. FOTÓ: SZ.DE

 

December végén Gao Fu, a pekingi járványügyi hatóság vezetője azt állítja: ő nem kapott tájékoztatást, a kollégái elhallgathatták előle a beérkezett információkat, egy internetes chatszobában értesült ő is a vuhani új vírusról. Másnap Pekingből szakértői csapat utazott repülőn Vuhanba. Végül

 

december 31-én, azaz másfél hónappal a nulladik páciens után, a vuhani hatóságok jelentik az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az új vírusfertőzést.

 

Huszonhét megbetegedésről számoltak be ekkor. De az elhallgattatás folytatódott.

 

A torontói Citizen Lab elemzése kimutatja: a kínai internetes platformok (YY vagy WeChat) 2019 végétől folyamatosan cenzúráznak minden tartalmat, ahol bizonyos szavak („vírus”, „fertőzés”, „járvány”, „Sars”, „tüdőbetegség”) előfordulnak.

 

A többszáz millió kínai által használt WeChat február végéig fenntartja a cenzúrát,

 

nem csak a vírussal, de bármiféle kormánykritikával kapcsolatban is töröl minden üzenetet.

 

Január 1-én, 46 nappal a nulladik páciens után, Vuhan bezáratja a hal- és élőállat-piacot (ez azóta újra megnyílt), az ottani állatokat megsemmisítik, így

 

esély se maradt arra, hogy ki lehessen deríteni: tényleg az állatokról terjedt-e át az emberre a vírus.

 

Tajvan szólt a leghamarabb, de a WHO nem foglalkozott az információkkal

 

Tajvani orvosok értesülnek először arról, hogy a vírus minden bizonnyal emberről emberre is terjedhet. A Kínai Köztársaság (ahogy Tajvant hivatalosan hívják) azonnal korlátozta a beutazást Vuhanból, és a kommunista Kína helyett január 16-án értesítették a WHO-t arról, hogy új, emberről emberre terjedő járvány van kibontakozóban.

 

A tajvani járványkezelés – ellentétben a népköztársaságival – a mai napig példaértékű. Miközben januárban a Johns Hopkins University Tajvan számára jósolta a legnagyobb járványt (a népköztársasági Kína közelsége miatt), a több, mint húszmilliós szigetországban kevesebb eset és halál van, mint Magyarországon. Eddig közel 40 ezer embert teszteltek, ebből jelenleg 376-nál állapították meg a kínai vírust, és öten haltak meg eddig.

 

A WHO azonban nemhogy köszönetet eddig nem mondott a szigetországnak, de el is zárja azt számos információtól, ugyanis engedve a pekingi nyomásnak nem ismeri el önálló országnak a Kínai Köztársaságot. Abszurd módon jelent meg mindez, amikor az RTHK hongkongi televízió Skype-interjúban kérdezett rá a WHO egyik munkatársánál, hogy el fogják-e ismerni Tajvant. A WHO-s alkalmazott erre elkezdett bambán nézni, majd közölte: nem érti a kérdést, inkább új kérdést kér. A párbeszéd teljesen abszurd:

 

- Megfontolják Tajvan tagságát?
- Bocsánat, nem hallom a kérdést...
- Akkor megismétlem…
- Nem szükséges, ugorjunk egy másik kérdésre.

 

A WHO tehát továbbra sem a tajvani, hanem a kínai adatokból dolgozik, ezek pedig még január elején is csak 44 esetről szóltak, holott ekkorra már a pekingi hatóságok majdnem 300-ról tudtak.

 

Január első hetében, amikor Tajvan már jelezte: a vírus emberről emberre terjed, Peking nemzetközi sajtótájékoztatón jelenti be: nincs bizonyíték arra, hogy ember embert megfertőzhet. A WHO továbbra is Pekingnek hisz, Tajpejt ignorálja. A WHO kifejezetten dicséri is januárban Kínát, hogy „proaktívan és gyorsan” reagál. Annyira gyors ez a Kína, hogy az állami televízió január 9-én ismeri el először, hogy egy újfajta koronavírusról van szó,

 

az első áldozatról is csak ekkor – azaz majdnem két hónappal a nulladik páciens után – számolnak be.

 

A WHO JANUÁR KÖZEPÉN IS MÉG CSAK A KOMMUNISTA KÍNA HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁT SZAJKÓZZA, PEDIG TAJVANI ORVOSOK MÁR BEBIZONYÍTOTTÁK ADDIGRA: A VÍRUS EMBERRŐL EMBERRE IS TERJED. FOTÓ: SCREENSHOT

 

Kína még januárban is inkább a polgárait, és nem a vírust üldözi

 

De még itt is van csúszás, ugyanis a kínai dokumentumok január 9-én már egy halottnál hivatalosan az új vírust adják meg a halálozás okaként, ám erről a közvéleményt csak két nappal később tájékoztatják. A beismerés mellett a kínai egészségügyi kormányzat azt is közli a nyilvánossággal: a vírus nem terjed tovább, nincsenek további esetek, egyetlen orvos vagy ápoló sem fertőződött meg.

 

Belső utasításban meg kiadják: a kórházak nem számolhatnak be újabb esetekről, azokat sehol se jelentsék. Ez azzal is összefügghet, hogy azokban a napokban egy nagy pártkongresszus zajlik Vuhanban, amit nem akartak rossz hírekkel tönkretenni.

 

Miközben a WHO még mindig ünnepli Kínát a gyorsaságért, és hogy átadott olyan információkat, amelyeket tajvani orvosoktól a világszervezet rég megkaphatott volna, január 12-én

 

Peking bezáratja azt a sanghaji labort, amely kimutatta az új vírus géntérképét, és ezt egy nemzetközi adatbankba feltöltötte.

 

Január második felében már védőfelszerelést hordanak az orvosok a vuhani kórházakban, de Peking kitart: a vírus emberről nem terjed, a WHO pedig kritikátlanul veszi át továbbra is ezt a véleményt. Ezt a véleményt osztja a német Robert Koch Intézet is, amely január végén is még a vírus elterjedésének esélyét „csekélynek” tartotta, és eleve nem valószínűsítette, hogy azt ember is továbbadhatná.

 

Egy kikerült kínai belső dokumentum szerint már január 20-án több, mint félezer orvos és ápoló volt megfertőződve Vuhanban, a kínai hatóságok pedig pontosan tudták már ekkorra, hogy a vírus igenis emberről emberre terjedhet. Január 23-án végül Kína elszánja magát:

 

rendkívüli helyzetet, kijárási tilalmat hirdet Vuhanban, a légi közlekedés leáll. A WHO azonban még ekkor sem ad ki figyelmeztetést

 

a világ többi országa számára. A kínai hatóságok pedig folytatják a rendőrségi hajszát azok ellen, akik a hivatalostól eltérő számokat, információkat közölnek. A kijárási tilalom első pár napján közel félszáz embert tartóztatnak le a torontói Citizen Lab információi szerint.

 

Hogyan került Peking hatalmába a WHO?

 

Január végén Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főtitkára Pekingbe utazott, ahol találkozott Xi Jinping kínai pártfőtitkárral. A WHO vezetője kiemelte, hogy „nagyra értékeli” a „komolyságot” és a „transzparenciát”, ami a kínai járványkezelést jellemezné szerinte. A WHO csak februárra ismeri el, hogy a vírus emberről emberre is terjedhet, és csak március közepén hirdeti ki a világjárványt. A világszervezet elnöke a mai napig rendszeresen

 

dicséri Kínát a „nyíltságáért”, és példaértékűnek nevezi a kommunista ország válságkezelését

 

– miközben azon Tajvanról, amely tényleg adott hiteles és gyors tájékoztatásokat, a mai napig nem vesz tudomást.

 

A WHO SZÁMÁRA TAJVAN NEM IS LÉTEZIK, AZ OTTANI ADATOKAT MÉG ÁTVENNI SEM HAJLANDÓ A VILÁGSZERVEZET. FORRÁS: WHO.SPRINKLR.COM

 

A jelenlegi WHO-főtitkár sok szálon kötődik a kommunista Kínához, még Etiópia egészségügyi minisztereként alakított ki jó kapcsolatokat Kínával. Noha Ghebreyesus etióp miniszterként feltételezhetően több járványt is elhallgatott, eltussolt az országában,

 

2017-ben éppen Peking erős lobbimunkájának köszönhetően került a világszervezet élére.

 

Peking egy hozzá lojális afrikai politikust akart, így megakadályozta a brit David Nabarro győzelmét. WHO-főtitkárként egyik első intézkedése az etióp politikusnak az volt, hogy Robert Mugabe zimbabwei diktátort a WHO jószolgálati követének nevezte ki, ami azzal függhet össze, hogy Mugabe jó kapcsolatokat ápolt Pekinggel. A jószolgálati tisztséget végül a nemzetközi felháborodás hatására visszavonta a WHO.

 

Az etióp biológus távozását követelő petíciót eddig több, mint 700 ezren írták már alá.

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás