+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 7. kedd, 14:40
A Polgári Platform képében az egyik legnagyobb néppárti delegáció csatlakozott a koronavírus-törvény miatt a Fidesz kizárását kezdeményező javaslathoz, ráadásul ugyanebből a pártból jön Donald Tusk, az EPP jelenlegi elnöke is. A Twitteren már meg is indult a szóváltás a kizárást követelők és Deutsch Tamás között.

Miután a múlt héten tizenhárom néppárti tagpárt követelte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból a felhatalmazási (avagy koronavírus-) törvény az Országgyűlésben való elfogadása miatt, a kezdeményezéshez most keddre újabb párt csatlakozott: a lengyel jobbközép Polgári Platform (PO). Erről a szintén Orbánék kizárása mellett kardoskodó svéd Mérsékeltek egyik EP-képviselője adott hírt Twitter-oldalán.

 

Már régóta fúrja egymást Orbán és Tusk

 

A svéd Tomas Tobé „fontos lépésnek” nevezte a PO aláírását – már csak azért is, mert a PO alapítója és korábbi elnöke nem más, mint az a Donald Tusk, aki november óta áll az Európai Néppárt élén. Az előző ciklusban az Európai Tanácsot elnöklő lengyel exkormányfő és Orbán viszonya finoman szólva sem rózsás, az EPP-elnök például már tavaly őszi megválasztása előtt is Orbánra célozgatva – de az üzenetet minden EPP-tagnak címezve – úgy fogalmazott, hogy

 

„nem engedhetjük meg, hogy a biztonságot és a rendet kisajátítsák a politikai populisták, manipulátorok és autokraták”.

 

Persze Orbán se megy a szomszédba, ha a Néppárt új elnökének kell nekimenni: múlt héten kiszivárgott egy többek közt a bajor tartományi miniszterelnök Markus Södernek és a német CDU-elnök Annegret Kramp-Karrenbauernek címzett levele, melyben azzal gyanúsítja Tuskot, hogy „a lengyel belpolitikai játékok terepévé teszi” a pártcsaládot, az európai liberálisok és baloldaliak nyelvét használja, ezzel pedig kockára teszi a Néppárt hitelességét.

 

A PO-s képviselőknek ráadásul az is szúrhatja a szemét, hogy a magyar miniszterelnök látványosan jól kijön Jarosław Kaczyńskivel, a PO legfőbb lengyel belpolitikai ellenfelének számító nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt Jog és Igazságosság atyaúristenével. Hiába viszont a tapintható ellentét, a PO eddig nyíltan nem követelte Orbánék kizárását: a múlt heti nyílt levelet is többnyire a Néppárt viszonylag jelentéktelen, Benelux- és skandináv, kisebb tagjai írták alá. A nagyobb pártok talán a Görögországot irányító Új Demokrácia kivételével távolmaradtak, keddre azonban a PO jelenlegi elnöke, Borys Budka is szignózta a változatlan formában keringő, Donald Tusknak címzett levelet.

 

 

És bár az EPP-ben óriási befolyással bíró német uniópártok (azaz a CDU és a bajor CSU) továbbra sem szólaltak meg a Fidesszel kapcsolatban – valamint tudható, hogy az olasz, francia és spanyol néppártiak is Orbánnal vannak – az azért jelzésértékű, hogy az egyik legnagyobb néppárti delegáció is követeli a Fidesz kizárását. A Polgári Platformnak jelenleg tizenkét képviselője ül az EP-ben, egyikük, Radosław Sikorski úgy kommentálta a párt Fidesszel kapcsolatos döntését, hogy „ami sok, az sok”.

 

Deutsch a Twitteren csetepatézik a kizárást követelőkkel

 

Nem kellett ugyanakkor sokat várni, hogy fideszes válasz is szülessen a lengyelek csatlakozására: Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője Twitteren úgy reagált a történetre, mintha legalábbis nem a Fidesz lenne felfüggesztve a Néppártban, hanem az összes többi nemzeti delegáció. Deutsch azt írta,

 

„ahelyett, hogy az EPP-ből egy másik liberális pártcsaládot csinálnának az ALDE mellé, nem gondolkoztak még azon, hogy inkább csatlakozzanak az ALDE-hez? Ennyi!”

 

 

Az ALDE egyébként az európai liberális pártcsalád (itthon a Momentum a tagja), de a lengyel Sikorski nem gondolta úgy, hogy ott lenne a PO helye, inkább visszavágott Deutschnak. „A közmédia átpolitizálása, a bíróságok feltöltése, az egyetemek bezárása és a járvány leple alatt az önkormányzati jogkörök elvételével próbálkozás nem tartozik az európai konzervativizmusról alkotott képzeteim közé. Viszlát.”

 

A kizárást szintén követelő dán Konzervatív Néppárt EP-képviselője is odaszúrt Deutschnak. Pernille Weiss szerint mikor az EPP egy tagja drasztikusan megváltoztatja politikai álláspontját, aláássa a jogállamiságot, akkor „a Fidesznek kéne vennie a bátorságot és elhagyni az EPP-pártcsaládot, és NEM a többi 26 nemzeti delegációnak.

 

Mert számunkra a liberális demokrácia és a szabadságjogok nem eladók és soha nem is lesznek”.

 

Lassan a testtel

 

Persze hiába a twitteres szócsaták, az Eurológus arról ír, a járvány előtt biztos nem lesz döntés a Fidesz sorsáról a Néppártban. Orbán az Európai Néppárt főtitkárának címzett, múlt heti levelében még azt írta, „nincs ideje” a Fidesz Néppárton belüli helyzetével foglalkozni a járvány miatt, és ezzel úgy tűnik, a pártcsalád is így van. A járvány miatt bevezetett kijárási és utazási korlátozások szerint eleve össze sem ülhet az EPP politikai közgyűlése, addig pedig még hónapok telhetnek el, míg egyáltalán újraindul annyira az élet Brüsszelben, hogy az EPP is összeülhessen.

 

Ráadásul

 

a kezdeményezést aláíró pártok többsége ugyanazok, akik már hosszú ideje a Fidesz kizárást követelik, és nincs is sok szavazatuk az EPP illetékes testületén belül:

 

a skandináv és Benelux kispártoknak 1-3 szavazatuk van csak, az aláírók közül két szavazata van a cseh TOP09-nek, három a görög Új Demokráciának, míg a most csatlakozó PO-nak kilenc.

 

Ez szép szám, csakhogy a még mindig némaságba burkolózó CDU 14 vokssal bír, ahogyan nem elhanyagolható a spanyol Néppárt és az olasz Forza Italia sem (nyolc, illetve öt szavazat), utóbbiak pedig inkább Orbán felé húznak.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás