+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hegyi Gyula
2020. április 4. szombat, 10:10
Mondják, szürke korban élünk. Szürke annak, aki szürkén éli. Manolisz Glezosz élete kilencvenhét éve alatt nem tudott annyira megöregedni, hogy beleszürküljön az életbe.

Kilenvenhét éves korában elhunyt Manolisz Glezosz görög forradalmár, antifasiszta harcos.

 

Már nem emlékszem arra, mikor hallottam először Manolisz Glezosz nevét. Talán történelemórán beszéltek róla, amikor Görögország náci megszállása szóba került, talán valamilyen antifasiszta évforduló alkalmából említette meg hőstettét a kádári média. Sok mindent elfelejtettem, amit akkor tanítottak és hirdettek, de

 

a tudatalattimban valahol mindig ott volt, hogy 1941-ben egy Manolisz Glezosz nevű görög fiatalember felmászott az Akropoliszra, és letépte róla a horogkeresztes zászlót.

 

Talán azért nem felejtettem el, mert ez a név dallamos és könnyen megjegyezhető, az Akropolisz pedig emblematikus hely annak is, aki akkor még nem járt ott. És persze egy zsarnokságot jelképező zászló letépésében van valami kalandos, pezsdítő, egyszeri és bátor gesztus. A mi magyar történelmünkben is az ilyen, utólagos magyarázkodásoktól mentes hőstettekre emlékszünk a legszívesebben.

 

Manolisz – hivatalos keresztnevén Emmanouil – Glezosz tizenkilenc éves volt, amikor egy társával 1941. május 30-án lehajította a mélybe az Akropolisz ormát elrondító horogkeresztes náci lobogót. Ez a tette egyfajta népi hőssé tette világszerte azok szemében, akik ösztönösen is gyűlölték a náci rezsimet.

 

A vakmerő akciót akkor még megúszta, csak egy esztendővel később került a görög és német nácik, majd az olasz fasiszták kezére. Megkínozták, többször halálra ítélték, és gyógyíthatatlanak látszó tbc-t szerzett a kínzások következtében. 1945 után a polgárháború idején kommunista meggyőződése miatt ismét halálra ítélték, és bár végül nem végezték ki, hosszú éveket börtönben. A hatvanas években rövid ideig kommunista képviselő volt a parlamentben, majd az 1967-es fasiszta puccs után ismét börtönbe került.

 

A görög demokrácia 1974-es helyreállításakor több halálos ítélet és tizenöt évnyi fogság állt mögötte. Mégsem vált dogmatikus veterán belőle.

 

Jelentős szerepe volt abban, hogy a kommunista párt mérsékelt szárnya csatlakozott a PASZOK nevű szocialista párthoz, mert a demokrácia helyreállítását fontosabbnak ítélte a dogmatikus balosságnál.

 

Görög, majd EP-képviselő lett a PASZOK színeiben. Hatvannégy éves korában lemondott a jól fizető stallumokról, hogy egy helyi „grass roots” mozgalmat, népi önszerveződő tanácsot szervezzen Naxosz szigetén.

 

A kétezres években utcai demonstrációkkal tiltakozott a megszorító intézkedések ellen. 2010-ben és 2012-ben, nyolcvannyolc, illetve kilencven éves korában megsebesítették a rohamrendőrök, ami láthatóan még mindig nem rettentette vissza a politizálástól. 2014-ben a Szíriza színeiben ismét az Európai Parlament tagjává választották. Az én mandátumon éppen akkor járt le, de futólag még találkoztam vele. Furcsa volt élő emberként látni egy legendás hőst a gyerekkorból. Csak egy évig bírta az EP-képviselőséget, 2015-ben visszament civilnek.

 

Utolsó éveiben hevesen tiltakozott a Macedónia névváltozásához való görög hozzájárulás ellen. Nemcsak balos volt, de görög patrióta is, aki semmilyen idegen zászlónak nem hajolt meg.

 

Manolisz Glezosz ennyi vihatos kaland mellett írt hét könyvet, szerkesztett újságokat, de emellett geológiával is foglalkozott, sikeres árvízvédelmi, gátépítési projektjei is voltak. Akinek dolga van a világban, annak ideje is jut rá. E nekrológ írása közben tudtam meg, hogy a magyarországi görög kisebbség budapesti iskolája 2015 óta az ő nevét viseli. Derék dolog, tisztelt görög honfitársaink!

 

Mondják, szürke korban élünk. Szürke annak, aki szürkén éli. Manolisz Glezosz élete kilencvenhét éve alatt nem tudott annyira megöregedni, hogy beleszürküljön az életbe.

 

Hegyi Gyula az MSZP alelnöke, publicista, volt európai parlamenti képviselő.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás