+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 3. péntek, 12:45
Két dolgot biztosan tudunk: a vírus Kínából indult, és a távol-keleti diktatúra most ennek kapcsán akarja erősíteni imidzsét és szerepét a nyugati világban. Erre rámutatni nem rasszizmus, hanem geopolitikai éberség.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Kiverte sok baloldali szépléleknél a biztosítékot Donáth Anna momentumos EP-képviselő egy posztja, amiben leírt egy tényt:

 

„Tisztázzuk: Brüsszelből a pénz jött, Kínából a vírus.”

 

Értelemszerűen csúnya, csúnya rasszizmus ez, mint minden, amikor olyan nyilvánvaló összefüggésekre mutatunk rá, amelyekben nem a fehér ember a gonosz. Noha én is úgy tudom, hogy nem Dániából indult a vírus, és nem a bajor falvakban szokás denevért enni, de lehet, hogy csak nem vagyok ideológiailag eléggé képzett.

 

Miközben Kína minden bizonnyal már ősszel tudott a vírus terjedéséről (sőt, egyelőre érdemben Peking által nem cáfoltan, 2015-ban is már lehetett tudni vuhani víruslaboratóriumokról, amikre Matteo Salvini Lega-vezér nagyon helyesen rá is fog kérdezni, ha elmúlik ez az egész), csak decemberben kezdett el csöpögni az információ.

 

És miközben ma Kína magát egyrészről sikeres válságkezelőként ünnepli (amely három hónap alatt végett vetett volna az egész járványnak) és szolidáris segítőként fényezi (amely sok esetben használhatatlan maszkokat van szíves küldeni több európai országnak is), ma se tudjuk pontosan, mikor és miért kezdődött a járvány, és ténylegesen hány halálos áldozata volt.

 

Csak egy adat: a kínai antikommunista disszidencia lapjának, az Epoch Timesnak az információi szerint több, mint húszmillió mobiltelefon-szolgáltatást kellett deaktiválni az elmúlt hetekben – netán éppen azokét, akik ténylegesen elhunytak? Hova tűnt húszmillió ember egy olyan országban, ahol az élet mindennapi tartozéka a mobiltelefon, számos dolgot nélküle nem is lehet csinálni? Hirtelen mind tibeti buddhista szerzetes lett? Az AP hírügynökség kínai forrásokra hivatkozva persze úgy tudja: nem a koronavírusban való elhalálozás, hanem a lecsökkent társadalmi és gazdasági élet miatti életmódváltozás okán kerülhetett húszmilliónál is több mobilelőfizetés törlésre, ez főleg azokat érinthette, akiknek több mobiltelefonjuk volt.

 

Minden mostani kínai ígéretet kezeljünk azért óvatosan: ha esetleg nem is kínai laborokból szabadult el a vírus (bár pont véletlenül abban a városban indult, ahol ilyen laborok tényleg vannak), vagy nem lett törölve milliós méretben mobilszolgáltatás, a kínai járványmegelőzés, azaz a higiénia nem javult. Friss hír:

 

újranyitnak a vuhani, élő állatot áruló piacok, ahol skorpiókat, denevéreket, macskákat pakolnak élve vagy éppen megnyúzva egymásra.

 

Ahogy számos szakember már korábban is figyelmeztetett – elvégre a deneverék hordozta, de az emberre is átterjedni képes vírus nem volt ismeretlen tény eddig sem –, hogy innen indulhat el egy világjárvány, a kíniaiak most is gondoskodnak arról, hogy innen induljon el a jövőben is.

 

Itt az ideje, ahogy a The Daily Telegraph írta helyesen, hogy Kínát politikai és gazdasági értelemben is a jövőben végre ellenséges államként kezeljük. Ahogy a sokak által körberöhögött Donald Trump régóta bölcsen teszi is.

 

Mert ellentétben Európával, amely nem hogy másokat, de még magát se tudta az elmúlt száz évben sohasem megvédeni (mindig az amerikaiak segítségére szorult, innen is még egyszer: thank you guys!), Washington mindig pontosan be tudta lőni, ki a nyugati világ, civilizációnk ellensége. Ezért volt keményebb Moszkvával, mint az Ostpolitikba belebolondult naiv (vagy kollaboráns) nyugati elit, és ezért hirdet ma Trump vám- és gazdasági háborút azon Kínával szemben, amelynek Európa gazdaságilag, de lassan politikailag is teljesen kiteszi magát.

 

A sors tragikus iróniája, hogy a kínai vírus abban az Olaszországban pusztít ma leginkább, amelynek kormánya – Giuseppe Conte és pizzafutárból lett külügyminisztere, Luigi di Maio – eddig a legelkötelezettebb, legnyitottabb volt Kína felé, egyedüliként csatlakozva nyugat-európai államként a kínai Selyemút nevű gyarmatosító projekthez.

 

Lehet Trumpon nevetgélni, de nem ő, hanem az európai politika és gazdaság mászott bele Kina fenekébe. Hogy például miért nincs elég maszk Németországban? Mert Peter Altmaier, kereszténydemokrata gazdasági miniszter is volt szíves elismerni: eddig is Kínából hozattott be a német egészségügy, Németországban nulla darab maszkot gyártottak eddig, mert Kínából olyan olcsón lehet beszerezni.

 

De Európa nem csak a maszkok, hanem a gyógyszerek terén is hihetlenül kiszolgáltatta magát Kínának. Christian Dobits, osztrák szociáldemokrata parlamenti képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy

 

a világ antibiotikum-készletének 90 százaléka Kínából származik (onnan jön az alapanyag, amit aztán Indiában dolgoznak többnyire fel).

 

A mostani helyzet viszont megmutatja, hova vezethet ez: több osztrák gyógyszertárban is Dobits szerint egyes készítményekből hiány alakulhat ki. A német neokonzervativ Die Welt napilap már 2018-ban figyelmeztetett: elég a legkisebb zavar a kínai gyártásban (akkor például egy antibiotikumhoz szükséges anyagot előállító gyárban volt robbanás), hogy komoly hiányok alakuljanak ki az európai gyógyszerpiacon.

 

Amint a European Data Journalism (EDJ) cikke mutatja: nem most fordul elő először, hogy kínai események negatívan érintik az európai gyógyszer-ellátást, de a nagy gyógyszerészeti cégeknek csupán a profit (azaz a gyártási költségek lenyomása) számít. A Die Welt is ezért már két éve azt írta: Európa az előállítási költségek leszorítása miatt adta át gyakorlatilag teljesen az antibiotikum-ellátását Kínának. És az újság akkor úgy számolt: az európai gyógyszergyártóknak nem fogja megérni az előállításnak akár csak egy részét is Európába visszahozni.

 

Azonban – és ez Kínától független kérdés – végig kéne gondolni, mennyire tehetjük ki magunkat lényegi ellátásokban azon piacnak, amely csupán a költséghatékonyságot tartja szem előtt. Ernst Forsthoff német közjogász fogalmazta meg egykoron, hogy a modern tömegtársadalomban az államot immáron az legitimálja, hogy az életfenntartást biztosítja (Daseinsvorsorge) – felmerülhet a kérdés, hogy

 

erre mennyire képesek az európai államok, ha a gyógyszer-ellátást teljesen a magánpiacra bízzák, amely a gyártást meg több ezer kilométerre vitte el a kontinenstől?

 

Bruno Lemaire, francia gazdasági miniszter is ezért – legalább e téren – a globalizáció újragondolását javasolja, szerinte a jelenlegi kínai függés „felelőtlen és megmagyarázhatatlan”. Azonban az EDJ is arra figyelmeztet: egyetlen gyártási folyamat visszahozása Európába két évbe telhet, azaz ha az eszmélés meg is indult, nem lesz egyszerű az elmúlt 30 év globalizációjának felelőtlen lépéseit könnyen orvosolni. Azaz miközben Európa a kínai óóócóóóságnak örül minden téren meg az új piacoknak (bár remélhetőleg, nem az élő állatosoknak), nem veszi észre:

 

Kína az elmúlt években valóban függővé tette Európát, és ezt most vírusával meg is tudja brutálisan mutatni.

 

Aki érti ennek geopolitikai veszélyét, az a válság után átgondolja országa Kína-stratégiáját.

 

Ezt a cikket és még sok mást már reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Ez a cikk a hírlevél egy részének módosított, kiegészített változata (a hírlevélben nem szerepelt még az információ, hogy a kínai mobilcégek reagáltak a 20 milliós felhasználói törlésre). Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le semmiről! Ha Techet Pétertől olvasnál több cikket, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás