+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. április 3. péntek, 09:57
A koronavírus kifejezés betiltása miatt kicsit elkezdett figyelni a világ Türkmenisztánra, ahol a vezetőség füsttel védekezik a járvány ellen, lezárta a fővárost, miközben három éve olyan gazdasági válságban van az ország, hogy a sütőolaj is luxus.

Ha kemény diktatúrákról és a világtól izolált országokról van szó, általában Észak-Koreát szokás emlegetni, pedig az a helyzet, hogy Türkmenisztán leginkább csak abban marad el Kim Dzsongun diktatúrájától, hogy ők nem állnak háborúban senkivel, illetve egy vezetőjének sem voltak világuralmi ambíciói. Pedig a Freedom House listája szerint szabadság tekintetében Türkmenisztán még rosszabbul is áll egy kicsit Észak-Koreánál, bár ez annyit jelent, hogy utóbbiban a hatvanból három, míg Türkmenisztánban csak két pont jött össze szabadságjogokból, politikai jogokból mindketten nullán állnak. 

 

Az ország soha egy percet sem kapott valamiféle demokráciára hasonlító berendezkedésből, a cári Oroszország uralma alatt még bőven tartó nomád életmód abbahagyására is már a szovjetek kényszerítették őket, és a Szovjetunió szétesése után is mindössze annyi változott, hogy az addig a Türkmén Kommunista Pártot vezető Szaparmurat „Türkménbasi” Nijazov szinte egyik napról a másikra a vörös csillag helyett hagyományos türkmén jelképeket kezdett használni, elkezdte erőltetni a muszlim vallást, és végre emeltethetett magának arany szobrot.

 

Az őt követő, sokak által elődje törvénytelen gyerekének gondolt Gurbanguly Berdimuhamedov nem követte Türkménbasi kultuszának építését, hanem a már említett arany szobor eltávolítása után inkább sajátot épített ki, nagyjából ugyanazokból a hagyományos nemzetinek mondott elemekből, kicsit több nyíltsággal a világ maradék része felé (összefoglalónkat a diktátorversenyünkben olvashatod róla).

 

SZAPAMURAT NIZAJOV ARANYSZOBRA

 

Az azért már a magyar sajtó ingerküszöbét is elérte, hogy a már 14 éve uralkodó diktátor úgy vette elejét az országában megjelenő koronavírus-pániknak, hogy egyszerűen betiltotta a koronavírust. Ez azt jelenti, hogy a koronavírust a teljes állami kontroll alatt tartott média nem említheti, eltűnt a tájékoztatásra szánt információs füzetekből,

 

ha pedig valaki maszkot hord, vagy beszélget a koronavírusról közterületen, akkor őrizetbe vehetik.

 

„Semmilyen hivatalos rendelkezés vagy dokumentum nem született a szó tiltására, hanem elkezdtek őrizetbe venni embereket azért, mert a buszon vagy sorbaállás közben beszélnek róla. A türkmén hatóságok csak szezonális akut légúti vírusként hivatkoznak rá.

 

Akiket bevisznek, azokat figyelmeztetik rá, hogy ez tiltott téma, illetve alá kell írniuk egy nyilatkozatot, ami szerint tudomásul vették”

 

– mondta az Azonnalinak Farruh Juzupov, a térség híreivel foglalkozó kevés független sajtóorgánum egyike, a Radio Azatlyk igazgatója.

 

A Radio Azatlyk természetesen külföldi pénzből és Prágából üzemel. Hogy mennyire zavarja a helyi diktátorokat, azt jól jelzi, hogy nem olyan régen Juzupov öccsét is börtönbe zárták Üzbegisztánban, ahova családjával fiatalon még a tádzsik polgárháború elől menekültek. Az üzbég hatóságok így akartak nyomást gyakorolni Juzupovra, hogy hagyja abba Iszlam Karimov és családja korrupciógyanús ügyeinek feltárását.

 

NAIV MŰVÉSZETI ALKOTÁS BERDIMUHAMEDOVRÓL. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

De visszatérve Türkmenisztánra: egy kemény diktatúrának megfelelő módon egyetlen megbetegedést sem jelentettek eddig, ami annak fényében nagyon furcsa, hogy az ország szomszédos a vírus egyik legsúlyosabb gócpontjával, Iránnal, ott jelenleg 44 ezer fertőzöttet tartanak nyilván.

 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy Berdimuhamedov nem foglalkozott a koronavírussal, azt pedig pláne nem, hogy a világjárvány ne lett volna hatással az 5,3 milliós országra.

 

A diktátor bár nem nevezte nevén a vírust, először egy március 13-i kormánygyűlésen kezdett el a kormányának általánosságban beszélni a szíriai rutafű nevű növény egészségügyi hatásairól. A növény elégetéséből keletkezett füst a hiedelmek szerint jól használható mindenféle fertőző betegség terjedése ellen, ezért annyira nem nehéz összekötni, miért tartotta hirtelen fontosnak ezt az elnök. Berdimuhamedov egyébként is óriási gyógyító, számtalan könyvében több olyan növényt is felsorol, ami tulajdonképpen minden betegséget gyógyít.

 

A számtalan könyvet úgy kell érteni, hogy az évekig rendszeresen megrendezett türkmén könyvfesztiválon csak az ő könyveit lehetett látni.

 

Március 16-án már naponta kétszer a mindent gyógyító rutafűvel füstölték a kormányzati épületeket, az iskolákat, és még a temetőket is, de a hírek szerint már kicsit korábban is hasonló módszert alkalmaztak 14-én az aşgabati ENSZ-konferencián, ahol a résztvevők már nem érintkeztek egymással köszönés közben.

 

A FŐVÁROS FELÜLNÉZETBŐL. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

A koronavírus ellen összességében jóval kevésbé küzdenek, mint azért, hogy az emberek ne halljanak róla: „A kormány mindent megtesz sajnos, hogy visszatartsa a türkmén nyilvánosság elől az információt. Azt hiszik, pánikhoz és ellenvéleményekhez vezetne” – mondta Juzupov.

 

Viszont az is elképzelhető, hogy bár gyakorlatilag kizárt, hogy nulla fertőzöttük legyen, Türkmenisztán valamit mégis egész jól csinált, még ha az nem is feltétlenül a szíriai rutafű égetése: bár a kormányzati kommunikációban március 5. óta egyáltalán nem szerepelt a koronavírus semmilyen formában, március 3-án a többieknél jóval gyorsabban zárták le mindenki előtt az országot, ami nagyrészt eleve el van zárva a világ elől. A külföldről hazaérkezőket karanténba küldték hivatalosan, bár arról érkeztek hírek, némi kenőpénz ellenében ezt el lehetett kerülni.

 

Egy kikerült dokumentumban is utasították rá az egészségügyi dolgozókat, hogy mérjék a lázát minden repülő, vonat vagy busz utasának, de ott is csak meg nem nevezett betegségként hivatkoztak ennek okára.

 

Juzupov elmondása szerint egyáltalán nem véletlen, hogy mindent megtesz az állam a betegség elhallgatásáért, mivel iszonyatos állapotban van az egészségügyük: „Az elmúlt 20-25 évben folyamatosan rosszabb lett a helyzet. Az egészségügy nem csak képtelen megfelelő ellátást biztosítani, de Berdimuhamedov minden tudományosságot nélkülöző gyógymódjait ajánlja kezelésre. Az ország ráadásul gazdasági válságban van három éve, ami miatt súlyos gyógyszerhiány is van.”

 

Elvileg ők is kaptak 800 gyorstesztet Oroszországtól, de annak nincs nyoma, hogy ezeket mire használták fel.

 

GURBANGULY BERDIMUHAMEDOV ÉS VLAGYIMIR PUTYIN. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

A gyors reakcióidő mellett persze fontos megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az ország eleve hazudik. A Szabad Európa Rádióval egy családba tartozó Radio Azatlyk már március 3-án megírta a saját forrásaira hivatkozva, hogy megjelentek Türkmenisztánban is az első fertőzöttek, de ezt a kormány teljes mértékben tagadta. Nem sokkal később viszont  nemcsak az országot zárták le, hanem külön a fővárost is, az egymillió lakosú Aşgabatot is.

 

Ez a lezárás a fővárosban lehet, hogy lassította az egészségügyi katasztrófát, de súlyosbította a gazdaságit: soha nem volt ilyen drága ételhez jutni, ráadásul napok alatt sokszorozódott meg minden élelmiszer ára. Egy kiló marha jelenleg 40 manatba, azaz úgy 3900 forintba kerül, miközben akár csak pár nappal korábban is 32 volt, a lezárás előtt pedig 24 körül mozgott ez az ár (2300 forint kb).

 

Kivételt képeznek az állami boltok, ahol minden az eredeti áron forog, de itt emiatt akkora a kereslet, hogy a legtöbb vásárlónak esélye sincs semmihez hozzájutni. A legmegdöbbentőbb ára viszont a napraforgóolajnak lett: egyes helyeken az ötliteres kiszerelést 200 manatért, azaz majdnem 20 ezer forintért adták, miközben a türkmén átlagfizetés 134 ezer forintnyi manat egy hónapban.

 

AMIT LÁTUNK, AZ MOST LUXUS: PIAC TÜRKMENISZTÁNBAN. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

Türkmenisztán 1991-es függetlenné válása óta nem volt még ilyen nagy a baj, köszönhetően a csökkenő energiaáraknak, az ország ugyanis főleg földgázból és olajból él. Ennek ellensúlyozására hozta létre az állam a már említett állami boltokat, amik támogatott ételeket árulnak, de mindenhol máshol napról napra többe kerül a vásárlás, a

 

koronavírus megjelenésével a határoknál már nem csak drága lett az étel, hanem sokszor egyáltalán nincs is.

 

A lakosság főleg ebből érzi a vírus közelségét, a boltokban fejetlenség uralkodik, de azért az állam kiemelt embereit nem kell félteni: bár a türkmén vezetés a koronavírus létezését sem ismeri el, ők a családjukkal elvonultak a sivatag közepére, ahol luxussátrakban vészelik át az egészet. Innen mennek el a 60 kilométerre található Türkmenabat városába dolgozni, este pedig élelmiszerrel és egyéb termékekkel megpakolva térnek vissza ideiglenes otthonukba.

 

Bár Berdimuhamedov próbál mindent megtenni azért, hogy az országa ne tudjon az egészről, Juzupov szerint így is épp eleget tudnak ahhoz, hogy aggódjanak a járvány miatt. „Türkmenisztán aggodalmai duplázódnak a gazdasági nehézségektől, és triplázódnak, amiért a kormányzat képtelen vigyázni a népére.”

 

FOTÓ: Az aşgabati házasságkötő palota / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás