+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. április 1. szerda, 11:21
A polgármester veszélyhelyzetben mostantól nem dönthet csak úgy az önkormányzat helyett. Mondjuk költségvetést se fogadhat el egyedül, úgyhogy akár örülni is lehet. A sztori megmutatja, miért rossz az, ha valakinek indokolatlanul adnak általános felhatalmazást, aztán átesnek a ló túloldalára.

Az Index szúrta ki azt a Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény-javaslatot, amelynek egyik rendelkezése a portál értelmezésében „elvenné a polgármesterek döntési jogát a veszélhelyzet idejére”, és így a jövőben „gyakorlatilag semmiről nem dönthetnének önállóan”.  

 

Érdemes ezt tisztába tenni, ugyanis a helyzet nem olyan tragikus, mint amilyennek elsőre látszik.

 

Először is nézzük meg, hogy normális esetben, békeidőben mit tehet meg egy polgármester önállóan. Lényegileg: a fontos döntéseihez, például önkormányzati rendeletek és a költségvetés elfogadásához szükséges az önkormányzati képviselőtestület (nagyobb városokban és Budapesten ezt közgyűlésnek hívják) hozzájárulása is. Kevésbé súlyos dolgokról persze dönthet önállóan, mint például arról, hogy mondjuk kit nevezzen ki jegyzőnek.

 

Mi változik ehhez képest veszélyhelyzetben?

 

Jelenleg az általános szabályokat arra vonatkozóan, hogy veszélyhelyzetben a normál ügymenethez képest mi változik, a katasztrófavédelmi törvény határozza meg (ehhez most hozzácsapott pár dolgot a hétfőn elfogadott úgynevezett felhatalmazási törvény, de ezen a téren ez nem releváns). A katasztrófavédelmi törvény szerint veszélyhelyzetben a polgármester maga egy személyben gyakorolja az önkormányzati képviselőtestület hatáskörét. Volt is már ebből nagy felzúdulás, hiszen a veszélyhelyzetet kihasználva például

 

Komló és Szekszárd fideszes polgármesterei is úgy döntöttek, hogy a képviselő-testületet megkerülve maguk egyedül fogadják el a költségvetést. Na, ilyet az új törvényjavaslat értelmében nem tudnának már csinálni.

 

A törvényjavaslat visszatesz egyfajta kontrollt a polgármesterek egyszemélyi cselekvése mellé, azonban nem a képviselő-testület, hanem a fővárosi és megyei védelmi bizottságok képében, amelyek öt napon belül kötelesek dönteni arról, megadják-e a hozzájárulást a polgármester tervezett döntéséhez.

 

De mik azok a védelmi bizottságok?

 

Ezek általában jórészt katonákból állnak, illetve benne ül egy kormánymegbízott, maga a polgármester, és még pár további tag. Például a budapesti összetételét itt lehet böngészni: Karácsony Gergelyen kívül tagja többek között egy fővárosi cég (az infrasturktúra-ügyben fontos FCSM) vezetője, a budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tisztifőorvos, a kormánymegbízott és a kormányhivatal delegáltja.

 

Vagyis ez egy szakértői szerv, amelynek az önkormányzati képviselőtestülettel ellentétben nincs közvetlen demokratikus felhatalmazása, viszont (legalább néhány tagja) ért a krízishelyzetekhez és gyorsan tud cselekedni. Természetesen ilyenkor rendre felmerülnek azok az aggályok, hogy a kormány „az embereit” odaülteti az ellenzéki polgármesterek nyakára, hogy ne tudjanak semmit csinálni, ugyanakkor látni kell azt is, hogy

 

1. a fideszes, például a szekszárdi vagy komlói polgármesterek nyakára is odaküldi őket (és aligha valószínű, hogy pár orvos, rendőr vagy katona rábólintana egy város egyszemélyes költségvetésére, bár ezesetben ez már eső után köpönyeg),

 

2. így egyik polgármester (közülük viszonylag kevesen járványügyi vagy katasztrófavédelmi szakemberek) se dönthet egyszemélyben a városában bevezetett járványügyi intézkedésekről, ha valami szakmailag teljesen indokolatlan vagy túlzó intézkedést akarna bevezetni, akkor arra a védelmi bizottság azt mondhatja, hogy bocs, ez hülyeség, 

 

3. nem arról van szó, hogy en bloc megkötik a polgármesterek kezét: mindez csak azokat a hatásköröket érinti, amiket normális esetben a képviselő-testülettel együtt tehet meg a polgármester (rendeletalkotás, költségvetés, stb), és csak a veszélyhelyzet miatt lett volna lehetősége ezt egyedül megtenni.

 

Azokat a hatásköröket, amiket a polgármester eddig is önállóan gyakorolt, továbbra is önállóan gyakorolhatja.

 

Az a rendelkezése pedig nem változik a katasztrófavédelmi törvénynek, hogy az önkormányzati intézmények átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről a polgármester ilyenkor sem dönthet egyedül – és eztán a védelmi bizottsággal se –, ehhez továbbra is kell a képviselő-testület.

 

De hát Orbán most hatalmazta fel magát egyszemélyi vezetőnek, a polgiktól meg elveszi ezt a lehetőséget!

 

Ez az ellenérv a felhatalmazási törvényként elhíresült hétfőn elfogadott törvénnyel kapcsolatban okkal merülhet fel bárkiben. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy papíron – feltehetően valamennyire azért a gyakorlatban is – nem Orbán egyszemélyben, hanem a kormány kapott felhatalmazást a rendeleti kormányzásra: az eddig elfogadott rendeletekből úgy tűnik, hogy ezeket nem Orbán egyedül találta ki, hanem a kormányban és környékén lévő hozzáértők, mondjuk például az operatív törzs javaslatai alapján fogadták el. (Amúgy meg ha valamit Orbán egyedül kitalál, azt is megszavazza neki a parlament kétharmaddal, és megszavazta eddig is.)

 

Az annyira nem tűnik valószínűnek, hogy a kormány az országos veszélyhelyzeti intézkedések menedzselése közepette azzal lesz majd elfoglalva, hogy a mindenféle helyi védelmi bizottságokban ülő katonákat kézivezérelje, hogy melyik ellenzéki polgármesternek hogyan tegyenek keresztbe.

 

Meglepőnek tűnhet, de a most benyújtott javaslat alapján

 

úgy tűnik, mintha tanultak volna a komlói és szekszárdi esetből,

 

és azt akarnák biztosítani, hogy a polgármesterek csak a védekezéshez tényleg szükséges területeken éljenek a rendkívüli cselekvési lehetőségükkel, és azt úgy tegyék, hogy az tényleg segítsen a járvány elleni védelezésben és ne elbarmoljanak valamit. Csakhogy ha ez volt a cél, akkor egy alapvetőbb koncepcionális változtatást is meg kellett volna lépni, amit viszont nem léptek meg.

 

Különbséget kellene tenni a járvány kezelése és a napi önkormányzati működés között

 

Mindez nem jelenti azt, hogy benyújtott javaslat teljesen rendben lenne, de a hiányosságok leginkább a most is hatályos szabályozás alapkoncepciójából fakadnak: méghozzá abból, hogy a polgármesterek felhatalmazása terén a katasztrófavédelmi törvény nem tesz különbséget tartalmilag a járványellenes intézkedések és az önkormányzatok egyéb területeket érintő döntései között.

 

Magyarul: míg az úgynevezett felhatalmazási törvényben a parlament a kormányt kifejezetten csak a járvány leküzdése terén hatalmazta fel a rendeleti kormányzásra, addig a katasztrófavédelmi törvény alapján a polgármesterek a mostani veszélyhelyzetben nem csak járványügyben, de általában minden téren dönthetnek a képviselőtestület helyett – így pedig a módosítással általában minden téren lesznek a védelmi bizottságok egyetértéséhez kötve – legalábbis addig, amíg tart a veszélyhelyzet.

 

Az a koncepció, ami az intézkedés tartalmára tekintet nélkül adott tehát indokolatlanul nagy felhatalmazást a polgármestereknek veszélyhelyzetben, az most a járványügytől eltérő, általános területeken indokolatlanul rendőrökhöz és katonákhoz csoportosítja az önkormányzati kontrollt,

 

ami ugye a veszélyhelyzetben eddig egyáltalán nem létezett, de kellett volna, hogy létezzen. Ideális esetben ugyanis úgy kellett volna már eleve kialakítani a szabályozást, hogy a járvány elleni harchoz nem kapcsolódó területeken menjen tovább minden a szokásos rendben, vagyis a polgármester és a képviselőtestület együtt hozzon döntést, hiszen a járvány leküzdéséhez nem kapcsolódó döntésekben igenis a demokratikus felhatalmazással rendelkező önkormányzati képviselők kontrollja kell, hogy érvényesüljön katonáké és rendőröké (vagy épp a nagy semmi) helyett.

 

Ennyiben tehát megszokott törvénygyári kapkodás az, amit látunk: koncepcionális, de amúgy simán átvihető változtatás helyett gyorsan egy huszárvágással kapkodtak egyet, és úgy fordították meg az eddig is rossz szabályozást, hogy egy kis része jó lett (tök egyedül nem garázdálkodhat a polgármester), egy nagyobb része viszont rosszabb is (mivel a járványügyi cselekvésen kívül is a védelmi bizottságra és nem a megválasztott önkormányzati képviselőkre van utalva).

 

FRISSÍTÉS (16.26): Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter délután bejelentette, hogy visszavonják a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzetben a polgármesterek továbbra is hozhatnak döntéseket a képviselő-testület (vagy más szerv) hozzájárulása nélkül – nem csak járványügyi tárgyban, de más területen is.

 

FOTÓ: Karácsony Gergely budapesti főpolgármester (jobbra) és egyik helyettese, Gy. Németh Erzsébet (balra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás