+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. április 1. szerda, 17:33
Rendeleti kormányzás nélkül is összehozta a kormány a tökéletes gumicsont-listát a legújabb salátatörvénnyel: titkolózás, kultúrharc, osztogatás és persze diktatúra, ami aztán mégsem! Mit lehet erre lépni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Két napja még a korlátlan ideig tartó rendeleti kormányzástól rettegett mindenki, de a koronavírus okozta veszélyhelyzetben is sikerült a magyar politikát gyorsan a szokott mederbe visszaterelni.

 

Bár a kormány a mostani veszélyhelyzetben már kábé azt is megtehetné, hogy rendeletben írja elő a polgármestereknek, hogy mostantól ahhoz is Orbán Viktor személyes engedélyét kell kérniük, ha el akarnak menni vécére, ehhez képest voltak olyan jófejek, hogy a szokásos módszerrel, gigantikus salátatörvényben eldugva – vagyis a Demokratikus Népképviseleti Parlament által szentesített módon (hiszen így tényleg sokkal jogállamibb, ugye?) –

 

hoznak egy-két olyan szabályt, amin az ellenzék kedvére elcsámcsoghat, miközben a kormány látványosan cselekedve megmenti a magyar népet a vírustól.

 

A salátatörvényben foglaltak nagyrészét persze nem puszta jófejségből kellett törvényjavaslatba írni, hanem azért, mert nem lehet beléjük magyarázni, hogy közük lenne a járványügyi védekezéshez, márpedig rendeletet alkotni csak arról lehet.

 

Íme a bűvös lista a legújabb kormányzati ötletekről:

 

+ a polgármesterek járványhelyzetben sem csinálhatnak egyedül akármit, a jórészt katonákból, illetve kormányzati megbízottakból álló védelmi bizottság egyetértésére lesz ehhez szükség (erről itt írtunk részletesen, Gulyás Gergely pedig szerda délután be is jelentette, hogy visszavonják ezt a részt – de erről később);

 

+ tíz évre titkosítják a kínaiak által kivitelezett Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit és egyéb iratait;

 

+ az anyakönyvi nyilvántartásban ezentúl meg kell adni a születési nemet, amit fel kell tüntetni majd a személyazonosító adatok nyilvántartásában (ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák a nemváltoztató beavatkozásokat, csak azt, hogy a nyilvántartásokból lekövethető lesz, ha valaki átesett ilyenen);

 

+ egy Schmidt Mária-féle alapítvány kap két budai ingatlant az államtól;

 

+ a városligeti fejlesztésekkel kapcsolatban megtiltanák a telekre vonatkozó változtatási tilalom alkalmazását (ezzel akarta elérni a főváros, hogy a még el nem kezdődött építkezések ne is kezdődjenek el, azonban már elrendelt változtatási tilalmat utólag törvénnyel felülírni alkotmányjogilag finoman szólva is problémás);

 

+ egy csomó színház felügyelőbizottságát úgy állítanák össze, hogy a tagok többségét az EMMI-miniszter nevezhesse ki.

 

Ha végignézzük a listát, az maga a tökéletesen megalkotott gumicsont. Van benne titkos mutyi keleti diktatúrával, osztogatás haveroknak, transzgender identitásharc, kultúrharc mindjárt két fronton, és a legfontosabb: diktatúra,

 

vagyis amint az Gulyás Gergely délutáni bejelentéséből kiderült, az kivételesen mégsem, hiszen mégis megengedik a polgármestereknek, hogy a veszélyhelyzetben azt csináljanak, amit akarnak.

 

Mindenesetre az ellenzék, amely pár napja a felhatalmazási törvény kapcsán még valami rejtélyes oknál fogva a Fidesz által kétharmaddal leuralt parlamentben vélte hirtelen meglátni a jogállamiság garanciáit, most pontosan ugyanabban a helyzetben találta magát, mint eddig már kábé százhuszonötször: hangosan hőböröghetnek a kormány tervein, de tenni ugyanúgy nem tehetnek a salátatörvény ellen semmit, mintha az egy veszélyhelyzeti kormányrendelet lenne.

 

Most nem kéne folytatni a jól bevált módszereket

 

A reggel nyilvánosságot kapott salátatörvény-javaslat szépen illusztrálta azt a nem meglepő tényt, hogy 

 

a kormánypárt még járványhelyzetben is képes cinikusan az energiái egy részét arra áldozni, hogy felesleges és időszerűtlen gumicsontokkal hergeljen.

 

Ezen érdemben túl sokat az sem változtat, hogy a legerősebb tiltakozást kiváltó ötletet, a polgármesterek mozgásterének szűkítését végül is visszavonta a kormány (bár inkább koncepcionálisan kellett volna az egészet átgondolni): így legalább kommunikálhatja azt, hogy lám, veszélyhelyzetben tudnak ők kompromisszumkészek is lenni. Persze a salátatörvény többi részéhez nem nyúlnak, de hát jól bevált taktika az, hogy ha bedobunk egy csomó hülyeséget és aztán az egyiket visszavonjuk, akkor a megmaradt hülyeségek már-már pozitívnak tűnnek fel.

 

A kérdés az, hogy az ellenzék hogyan reagál erre, és az elmúlt tíz év tapasztalatai dacára százhuszonhatodszorra is belesétál-e ugyanabba a csapdába, vagy rendkívüli helyzetben esetleg képes lesz-e rendkívüli taktikához folyamodni. Ha most túltolják a pörgést a Városligeten, a transzneműeken meg a színházakon, akkor a kormány teljesen meggyőzően mutogathat majd rájuk a választók előtt, hogy „nézzétek, ezek most is magukkal foglalkoznak, politikai játszmákat játszanak ahelyett, hogy a magyar embereken segítenének, hát csak mi vesszük itt komolyan a vírust”.

 

„És persze addig is, amíg ezek a buzikat meg a belpesti libsi színházakat féltik, mi gondolkodhatunk rajta, hogy mégis miből és hogyan intézzük el, hogy ne omoljon teljesen össze a gazdaság, miközben 360 forintnál is több az euró” – gondolhatják még mellé csendben.

 

Az ellenzéknek már a rövidtávú memóriájuk felfrissítése is sokat segítene abban, hogy ne szúrják tökön magukat megint, hiszen legutóbb épp a múlt héten játszottak le egy kísértetiesen hasonló meccset a felhatalmazási törvény kapcsán, akkor épp a diktatúrázás-lemezzel.

 

Most az egyszer a Fidesz agymenéseire adott utólagos szörnyülködés helyett (pláne, hogy a legújabbak nagyrészének semmi köze a vírushoz) azt kéne kommunikálniuk, hogy mennyire cselekvőképesek ők is a vírus elleni védekezésben:

 

van ehhez egy csomó polgármesterük, akik ráadásul végülis mégis azt csinálhatnak, amit akarnak (már akit ez megnyugtat, bár azok után, hogy Orbán tíz éve azt csinál az országban, amit akar, már tényleg nincs min idegeskedni).

 

Annyi biztos, hogy egyelőre pont tökmindegy, hogy ki ül a színházak felügyelőbizottságában, ha egyszer a színházak ki se nyithatnak, és bár kicsit zavar, hogy nem fogom mostanában megtudni, mennyit lopnak el a Budapest-Belgrád vasútvonalból, azért a kínaiak kapcsán még mindig jobban izgat, hogy a francért tőlük vásárolunk be, amikor nem működnek rendesen a koronavírus-tesztjeik.

 

A kormányzati gumicsontokon ráér majd rágódni újra békeidőben – vagy leginkább elgondolkodni rajta, hogy ez miért nem jött be eddig se.

 

Olvasnál még Bakó Beától az Azonnalin? Ide kattints! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás