+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. április 1. szerda, 21:01
Giuseppe Conte a holland és német médiában győzködi az ottani közvéleményt, hogy az eurókötvény nem csupán az olasz adósság átvállalásáról szólna, de kedvezne a német és a holland gazdaságnak is. Erről viszont például Németországban is megoszlanak a vélemények.

Miközben jelenleg még csak arra fókuszálunk, napi hány halottról jön jelentés Olaszországban (a halottak száma márciusban megduplázódott, Bergamoban megnégyszereződött), a járvány esetleges lecsengését követő gazdasági válságra is fel akar már készülni az olasz politika.

 

Jogi értelemben könnyebbség, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállam esetében el fog tekinteni a maastrichti kritériumoktól, azaz

 

az olasz államadósság tetszőlegesen elszállhat, amint a Cura Italia gazdaságélénkítő terveinek következtében el is fog.

 

Ez azonban persze csak egy jogi eljárástól – a túl sokat költő EU-tagok ellen indított túlzottdeficit-eljárástól –, de nem a gazdasági válságtól menti meg az olaszokat. Ezért merült fel ismét az eurókötvény gondolata, ennek lényege, hogy az euróövezet el kezd úgy viselkedni, mint egy tényleges pénzügyi, gazdasági övezet: azaz egységesen kezelik az államadósságot közös kötvénykibocsátással.

 

Ez persze északi olvasatból azt jelenti, hogy németeknek, finneknek vagy hollandoknak kell felelniük a jövőben az olaszok, görögök, spanyolok költéseiért, ami szerintük nem csak jogilag lehetetlen (elvégre jelenleg az Európai Unióról szóló szerződés tényleg tiltja, hogy a közösség tagállamok adósságait átvegye), de szerintük politikailag is veszélyes. Elvégre

 

Berlin vagy Hága úgy vállalná át Róma vagy Athén adósságait is, hogy közben az ottani gazdaságpolitikára nem tud hatni

 

– azaz egy esetleges adósságnövekedést is legfeljebb a most éppen felfüggesztett maastrichti kritériumokkal tudna megakadályozni.

 

A német Zöldek kiállnak mellette, a többiek húzódóznak

 

A német közvélemény is megosztott a kérdésben. A konzervatív CDU és a CSU többsége ellenzi az eurókötvényeket, teljességgel a tervek ellen vannak a szavak szintén mindig Európa-párti liberálisok (FDP) és a legalább a szavak szintjén se Európa-párti széljobbosok (AfD). Ezzel szemben a baloldal támogatná a tervet:

 

a Zöldek társelnöke, lehetséges kancellárjelöltje, Robert Habeck egyértelműen kiállt pár napja az eurókötvények bevezetése mellett.

 

A szociáldemokraták már megosztottabbak: miközben a párt európai parlamenti képviselői támogatják a közös adósságkezelést (bár most még csak lehetséges, de nem feltétlen szükséges megoldásként), Olaf Scholz, SPD-s pénzügyminiszter már óvatosabb: ő csak az európai szolidaritás fontosságáról beszél. Szerinte a jelenlegi mechanizmusok is elegendőek a segítségnyújtásra (értsd: nem kellenek kötvények), hasonló véleményt képvisel Angela Merkel is.

 

2011-ben még ellene volt, most mellette

 

Még Michael Hüther, a kölni neoliberális Német Gazdasági Intézet vezetője szerint is a jelenlegi helyzetben az egész EU érdeke, hogy az eurózóna egyes államai – így a zóna harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország – ne omoljanak teljesen össze. Miközben a közgazdász 2011-ben még teljességgel az eurókötvények ellen érvelt, mondván „azok egy egységes európai állam illúzióját hazudnák“, és eleve veszélyes, ha mondjuk Berlin biankócsekket vállal az olasz és görög költésekre, most homlokegyenest mást mond. Szerinte megváltoztak a körülmények, valamint ő nem egy állandó, hanem csak

 

a válságból való kilábaláshoz szükséges adósságátvállalást javasol, mert „enélkül nem jósolok nagy jövőt az EU-nak“.

 

Lars Feld, aki a szövetségi kormány melleti „gazdasági bölcsek tanácsát“ vezeti, azonban kitart a kritikája mellett: szerinte felelőtlenség belemenni úgy bármilyen adósságátvállalásba, hogy „közben az adott ország pénzügyi politikájára a legkisebb mértékben se tud Németország hatni“. Feld arra figyelmeztet, hogy illúzió azt hinne, lehetséges csak időlegesen eurókötvényeket kibocsátani: „ha egyszer bevezetik, akkor maradni fog“.

 

Conte a német és holland olvasókhoz fordul

 

Giuseppe Conte olasz kormányfő most ennek ellenkezőjéről akarja meggyőzni főleg a német és a holland közvéleményt, elvégre eme két ország tudta – Finnországgal közösen – sikeresen megakadályozni 2015-ben is a görög államadósság közösségesítését. Conte a német közszolgálati ARD csatornának nyilatkozva kedd este arra figyelmeztetett, hogy

 

„az EU-ban történelmet kell írnunk, nem gazdasági kézikönyvet“,

 

azaz szerinte igenis itt van az alkalom egy kockázatos, de szerinte szükséges vállalkozásra, az eurókötvényre. Azt persze elismerte: ebben Merkel nagyon mást gondol.

 

Conte a német közvéleményt azzal akarta meggyőzni, hogy szerinte jelenleg olyan válsággal van dolgunk, „amiért egyetlen állam se felelős, de minden államot érint“. Egyben megígérte: „a németek egyetlen olasz adósságot se fognak átvállalni“, ugyanis szerinte a közös kötvényekkel nem a meglévő adósságokat, hanem a válságból való kilábalást segítő intézkedéseket lehet közösen finanszírozni – azaz nem a múltra, hanem a jövőre kérne közös segítséget.

 

A csütörtökön megjelenő, balliberális Die Zeit hetilapban pedig az olasz kormányfő cikket is ír, amiben egyrészről a jelenlegi olasz helyzetet mutatja be a németeknek, másrészről szintén az eurókötvények mellett érvel.

 

Conte szerdán a holland De Telegraaf napilapnak is adott interjút, itt is azt magyarázza, hogy „egyetlen eurót se kell a hollandoknak fizetniük“, de szerinte tudomásul kell venni: a jelenlegi válságért nem lehetnek csak az olaszok felelősek, az EU-nak közösen kell fellépnie, és ebben szerinte a holland adófizetők számára is „a legjobb eszköz“ az eurókötvény. Conte emlékeztetett arra is:

 

a holland gazdaság jelentősen profitál az olaszokból,

 

elvégre több olasz cég is Olaszországban olcsóbb munkabérköltséggel tud úgy termelni, hogy közben a hollandoknál adózik. Ezzel szemben a De Telegraafnak

 

azt hangsúlyozta Mark Rutte, holland miniszterelnök, hogy a jelenlegi válság egészségügyi, nem pénzügyi jellegű,

 

azaz legfeljebb egészségügyi téren tud elképzelni segítségnyújtást. Ezzel a holland liberális kormányfő még a németeknél is szőrősszívűbbnek mutatkozik a déleurópaiakkal szemben.

 

Wopke Hoekstra, holland pénzügyminiszter elismerte: a hangneme talán túl érdes volt korábban, „nem mutatott elég empátiát“ az olaszok irányába. Hága tehát ezentúl kedvesebb hangnemben fogja ugyanazt elmondani: nem hajlandó segíteni. A hangnem Hoekstra szerint azonban nem nála durvult el, ugyanis megelőzően több olasz politikus is kemény szavakkal kritizálta a hollandokat. Carlo Calenda, olasz EP-képviselő, aki amúgy a gazdaságbarát Azione kispártot vezeti, több társával együtt például azt írta, hogy

 

„a holland magatartás a szolidaritás és etika teljes hiányát mutatja“.

 

Rutte is úgy látja: az eddigi hangnem, ahogy a holland politika reagált az olasz kérésekre, nem volt helyes, de fenntartja: legfeljebb az Európai Stabilitási Mechanizmusból lehet pénzt nyújtani, „az eurókötvény továbbra sem helyes út“. Az álláspontok tehát fikarcnyit se közeledtek.

 

NYITÓKÉP: Giusepe Conte és Angela Merkel egy 2018. decemberi uniós csúcson / Libero Quotidiano

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás