Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
Miközben jelenleg még csak arra fókuszálunk, napi hány halottról jön jelentés Olaszországban (a halottak száma márciusban megduplázódott, Bergamoban megnégyszereződött), a járvány esetleges lecsengését követő gazdasági válságra is fel akar már készülni az olasz politika.
Jogi értelemben könnyebbség, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállam esetében el fog tekinteni a maastrichti kritériumoktól, azaz
Ez azonban persze csak egy jogi eljárástól – a túl sokat költő EU-tagok ellen indított túlzottdeficit-eljárástól –, de nem a gazdasági válságtól menti meg az olaszokat. Ezért merült fel ismét az eurókötvény gondolata, ennek lényege, hogy az euróövezet el kezd úgy viselkedni, mint egy tényleges pénzügyi, gazdasági övezet: azaz egységesen kezelik az államadósságot közös kötvénykibocsátással.
Ez persze északi olvasatból azt jelenti, hogy németeknek, finneknek vagy hollandoknak kell felelniük a jövőben az olaszok, görögök, spanyolok költéseiért, ami szerintük nem csak jogilag lehetetlen (elvégre jelenleg az Európai Unióról szóló szerződés tényleg tiltja, hogy a közösség tagállamok adósságait átvegye), de szerintük politikailag is veszélyes. Elvégre
– azaz egy esetleges adósságnövekedést is legfeljebb a most éppen felfüggesztett maastrichti kritériumokkal tudna megakadályozni.
A német Zöldek kiállnak mellette, a többiek húzódóznak
A német közvélemény is megosztott a kérdésben. A konzervatív CDU és a CSU többsége ellenzi az eurókötvényeket, teljességgel a tervek ellen vannak a szavak szintén mindig Európa-párti liberálisok (FDP) és a legalább a szavak szintjén se Európa-párti széljobbosok (AfD). Ezzel szemben a baloldal támogatná a tervet:
A szociáldemokraták már megosztottabbak: miközben a párt európai parlamenti képviselői támogatják a közös adósságkezelést (bár most még csak lehetséges, de nem feltétlen szükséges megoldásként), Olaf Scholz, SPD-s pénzügyminiszter már óvatosabb: ő csak az európai szolidaritás fontosságáról beszél. Szerinte a jelenlegi mechanizmusok is elegendőek a segítségnyújtásra (értsd: nem kellenek kötvények), hasonló véleményt képvisel Angela Merkel is.
2011-ben még ellene volt, most mellette
Még Michael Hüther, a kölni neoliberális Német Gazdasági Intézet vezetője szerint is a jelenlegi helyzetben az egész EU érdeke, hogy az eurózóna egyes államai – így a zóna harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország – ne omoljanak teljesen össze. Miközben a közgazdász 2011-ben még teljességgel az eurókötvények ellen érvelt, mondván „azok egy egységes európai állam illúzióját hazudnák“, és eleve veszélyes, ha mondjuk Berlin biankócsekket vállal az olasz és görög költésekre, most homlokegyenest mást mond. Szerinte megváltoztak a körülmények, valamint ő nem egy állandó, hanem csak
Lars Feld, aki a szövetségi kormány melleti „gazdasági bölcsek tanácsát“ vezeti, azonban kitart a kritikája mellett: szerinte felelőtlenség belemenni úgy bármilyen adósságátvállalásba, hogy „közben az adott ország pénzügyi politikájára a legkisebb mértékben se tud Németország hatni“. Feld arra figyelmeztet, hogy illúzió azt hinne, lehetséges csak időlegesen eurókötvényeket kibocsátani: „ha egyszer bevezetik, akkor maradni fog“.
Conte a német és holland olvasókhoz fordul
Giuseppe Conte olasz kormányfő most ennek ellenkezőjéről akarja meggyőzni főleg a német és a holland közvéleményt, elvégre eme két ország tudta – Finnországgal közösen – sikeresen megakadályozni 2015-ben is a görög államadósság közösségesítését. Conte a német közszolgálati ARD csatornának nyilatkozva kedd este arra figyelmeztetett, hogy
azaz szerinte igenis itt van az alkalom egy kockázatos, de szerinte szükséges vállalkozásra, az eurókötvényre. Azt persze elismerte: ebben Merkel nagyon mást gondol.
Conte a német közvéleményt azzal akarta meggyőzni, hogy szerinte jelenleg olyan válsággal van dolgunk, „amiért egyetlen állam se felelős, de minden államot érint“. Egyben megígérte: „a németek egyetlen olasz adósságot se fognak átvállalni“, ugyanis szerinte a közös kötvényekkel nem a meglévő adósságokat, hanem a válságból való kilábalást segítő intézkedéseket lehet közösen finanszírozni – azaz nem a múltra, hanem a jövőre kérne közös segítséget.
A csütörtökön megjelenő, balliberális Die Zeit hetilapban pedig az olasz kormányfő cikket is ír, amiben egyrészről a jelenlegi olasz helyzetet mutatja be a németeknek, másrészről szintén az eurókötvények mellett érvel.
Conte szerdán a holland De Telegraaf napilapnak is adott interjút, itt is azt magyarázza, hogy „egyetlen eurót se kell a hollandoknak fizetniük“, de szerinte tudomásul kell venni: a jelenlegi válságért nem lehetnek csak az olaszok felelősek, az EU-nak közösen kell fellépnie, és ebben szerinte a holland adófizetők számára is „a legjobb eszköz“ az eurókötvény. Conte emlékeztetett arra is:
elvégre több olasz cég is Olaszországban olcsóbb munkabérköltséggel tud úgy termelni, hogy közben a hollandoknál adózik. Ezzel szemben a De Telegraafnak
azaz legfeljebb egészségügyi téren tud elképzelni segítségnyújtást. Ezzel a holland liberális kormányfő még a németeknél is szőrősszívűbbnek mutatkozik a déleurópaiakkal szemben.
Wopke Hoekstra, holland pénzügyminiszter elismerte: a hangneme talán túl érdes volt korábban, „nem mutatott elég empátiát“ az olaszok irányába. Hága tehát ezentúl kedvesebb hangnemben fogja ugyanazt elmondani: nem hajlandó segíteni. A hangnem Hoekstra szerint azonban nem nála durvult el, ugyanis megelőzően több olasz politikus is kemény szavakkal kritizálta a hollandokat. Carlo Calenda, olasz EP-képviselő, aki amúgy a gazdaságbarát Azione kispártot vezeti, több társával együtt például azt írta, hogy
Rutte is úgy látja: az eddigi hangnem, ahogy a holland politika reagált az olasz kérésekre, nem volt helyes, de fenntartja: legfeljebb az Európai Stabilitási Mechanizmusból lehet pénzt nyújtani, „az eurókötvény továbbra sem helyes út“. Az álláspontok tehát fikarcnyit se közeledtek.
NYITÓKÉP: Giusepe Conte és Angela Merkel egy 2018. decemberi uniós csúcson / Libero Quotidiano
Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.