+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 26. csütörtök, 10:05
Többek között erről is tanácskoznak csütörtökön az EU tagállami vezetői: Charles Michel szerint óriási pénzeket kell majd mozgósítani kell az európai gazdaság újraindításához.

Csütörtökön egy „Marshall-terv-szerű” gazdaságélénkítő csomagról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők – jelentette be szerda este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint. Természetesen az uniós vezetők nem utaznak el Brüsszelbe a járványhelyzetre való tekintettel – videokonferencián fognak tárgyalni helyette.

 

A belga exminiszterelnök Michel országának egyik televíziójában beszélt arról, hogy a huszonhéttagú blokk számára szükséges lesz

 

egy olyasmi gazdasági csomagot elfogadniuk, mint a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott amerikai pénzcsomag, a Marshall-terv.

 

A közvélekedés szerint az 1948 és 1952 között lezajlott amerikai pénzosztás – melyből akkori árfolyamon 17 európai ország összesen 13 milliárd dollár értékben részesült – segített beindítani az európai gazdaságot, és jelentősen hozzásegítette a gazdaságok világháború utáni talpra állását.

 

Az viszont, hogy Michel is Marshall-tervről beszél, jól jelzi, hogy az európai vezetők a II. világháború óta az egyik legkomolyabb újjáépítésre készülnek a koronavírus-járvány lecsengése után: Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott, Németország előtt a II. világháború vége óta nem állt ekkora kihívás, mint most.

 

Michel úgy fogalmazott, a tagállamok erőfeszítéseinek egy „Európán belüli tervnek kell lennie, amely az európai költségvetés keretein belül rendelkezésre álló tőkét, a nemzeti alapokat és a magánszektort is mozgósítja”. „Minden eszközt fel kell használnunk” – fogalmazott az állam- és kormányfőket tömörítő, az EU alapvető irányát kijelölő Európai Tanács elnöke.

 

A Politico belepillanthatott a tagállami vezetők tanácskozása előtti közlemény vázlatába, mely többek között egy „mélyreható helyreállítási tervet és eddig precedens nélküli befektetéseket” helyezett kilátásba a krízishelyzet utánra. A közlemény egyúttal az Európai Bizottságot is felkérné, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet és egy ütemtervet a válságkezeléshez.

 

Az Európai Tanács elnöke azt mondta, „nem sprintre kell számítanunk, a válság rövid, közép- és hosszútávon is hatással lesz ránk”.

 

Persze a tagállamok közötti törésvonalak óriásiak, ez pedig már a februárban befuccsolt EU-s költségvetési tárgyalások esetében is megmutatkozott. Most például kilenc uniós tagállam – köztük a járvány által leginkább sújtott országok, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovénia – úgynevezett eurókötvények kibocsájtásával kezdené el a gazdaság újraindítását.

 

A gond viszont a tervvel az, hogy több uniós tagállam – köztük a gazdasági kérdésekben sokszor az utolsó szót kimondó Németország – ezeket nem támogatja. Hollandia, Németország és Ausztria például jelezték, hogyha kötvényekkel nem is, de uniós hitelekkel segítenének a bajba került államoknak. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a pénz már rendelkezésre áll – több, mint 400 milliárd euró –, és a megállapodás után azonnal folyósítható. Hátránya viszont az, hogy ezek a sürgősségi hitelek végső soron hitelek maradnak: vagyis nem meglepő módon vissza kéne őket fizetniük azoknak, akik felveszik.

 

Az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek viszont bőven van még visszafizetésre váró hitelállományuk, így ők inkább elkerülnék ezt a megoldást.

 

A csütörtöki virtuális Európai Tanács-ülésen viszont valószínűleg az ilyen megosztó témákról kevés szó esik majd: valószínűsíthető, hogy a tagállamok inkább valamilyen kompromisszumos, ámde kevés konkrétummal bíró közös állásfoglalást adnak ki, amely hangsúlyozza a tagállamok közti egységet.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás