+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 26. csütörtök, 10:05
Többek között erről is tanácskoznak csütörtökön az EU tagállami vezetői: Charles Michel szerint óriási pénzeket kell majd mozgósítani kell az európai gazdaság újraindításához.

Csütörtökön egy „Marshall-terv-szerű” gazdaságélénkítő csomagról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők – jelentette be szerda este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint. Természetesen az uniós vezetők nem utaznak el Brüsszelbe a járványhelyzetre való tekintettel – videokonferencián fognak tárgyalni helyette.

 

A belga exminiszterelnök Michel országának egyik televíziójában beszélt arról, hogy a huszonhéttagú blokk számára szükséges lesz

 

egy olyasmi gazdasági csomagot elfogadniuk, mint a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott amerikai pénzcsomag, a Marshall-terv.

 

A közvélekedés szerint az 1948 és 1952 között lezajlott amerikai pénzosztás – melyből akkori árfolyamon 17 európai ország összesen 13 milliárd dollár értékben részesült – segített beindítani az európai gazdaságot, és jelentősen hozzásegítette a gazdaságok világháború utáni talpra állását.

 

Az viszont, hogy Michel is Marshall-tervről beszél, jól jelzi, hogy az európai vezetők a II. világháború óta az egyik legkomolyabb újjáépítésre készülnek a koronavírus-járvány lecsengése után: Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott, Németország előtt a II. világháború vége óta nem állt ekkora kihívás, mint most.

 

Michel úgy fogalmazott, a tagállamok erőfeszítéseinek egy „Európán belüli tervnek kell lennie, amely az európai költségvetés keretein belül rendelkezésre álló tőkét, a nemzeti alapokat és a magánszektort is mozgósítja”. „Minden eszközt fel kell használnunk” – fogalmazott az állam- és kormányfőket tömörítő, az EU alapvető irányát kijelölő Európai Tanács elnöke.

 

A Politico belepillanthatott a tagállami vezetők tanácskozása előtti közlemény vázlatába, mely többek között egy „mélyreható helyreállítási tervet és eddig precedens nélküli befektetéseket” helyezett kilátásba a krízishelyzet utánra. A közlemény egyúttal az Európai Bizottságot is felkérné, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet és egy ütemtervet a válságkezeléshez.

 

Az Európai Tanács elnöke azt mondta, „nem sprintre kell számítanunk, a válság rövid, közép- és hosszútávon is hatással lesz ránk”.

 

Persze a tagállamok közötti törésvonalak óriásiak, ez pedig már a februárban befuccsolt EU-s költségvetési tárgyalások esetében is megmutatkozott. Most például kilenc uniós tagállam – köztük a járvány által leginkább sújtott országok, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovénia – úgynevezett eurókötvények kibocsájtásával kezdené el a gazdaság újraindítását.

 

A gond viszont a tervvel az, hogy több uniós tagállam – köztük a gazdasági kérdésekben sokszor az utolsó szót kimondó Németország – ezeket nem támogatja. Hollandia, Németország és Ausztria például jelezték, hogyha kötvényekkel nem is, de uniós hitelekkel segítenének a bajba került államoknak. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a pénz már rendelkezésre áll – több, mint 400 milliárd euró –, és a megállapodás után azonnal folyósítható. Hátránya viszont az, hogy ezek a sürgősségi hitelek végső soron hitelek maradnak: vagyis nem meglepő módon vissza kéne őket fizetniük azoknak, akik felveszik.

 

Az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek viszont bőven van még visszafizetésre váró hitelállományuk, így ők inkább elkerülnék ezt a megoldást.

 

A csütörtöki virtuális Európai Tanács-ülésen viszont valószínűleg az ilyen megosztó témákról kevés szó esik majd: valószínűsíthető, hogy a tagállamok inkább valamilyen kompromisszumos, ámde kevés konkrétummal bíró közös állásfoglalást adnak ki, amely hangsúlyozza a tagállamok közti egységet.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás