+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 26. csütörtök, 10:05
Többek között erről is tanácskoznak csütörtökön az EU tagállami vezetői: Charles Michel szerint óriási pénzeket kell majd mozgósítani kell az európai gazdaság újraindításához.

Csütörtökön egy „Marshall-terv-szerű” gazdaságélénkítő csomagról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők – jelentette be szerda este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint. Természetesen az uniós vezetők nem utaznak el Brüsszelbe a járványhelyzetre való tekintettel – videokonferencián fognak tárgyalni helyette.

 

A belga exminiszterelnök Michel országának egyik televíziójában beszélt arról, hogy a huszonhéttagú blokk számára szükséges lesz

 

egy olyasmi gazdasági csomagot elfogadniuk, mint a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott amerikai pénzcsomag, a Marshall-terv.

 

A közvélekedés szerint az 1948 és 1952 között lezajlott amerikai pénzosztás – melyből akkori árfolyamon 17 európai ország összesen 13 milliárd dollár értékben részesült – segített beindítani az európai gazdaságot, és jelentősen hozzásegítette a gazdaságok világháború utáni talpra állását.

 

Az viszont, hogy Michel is Marshall-tervről beszél, jól jelzi, hogy az európai vezetők a II. világháború óta az egyik legkomolyabb újjáépítésre készülnek a koronavírus-járvány lecsengése után: Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott, Németország előtt a II. világháború vége óta nem állt ekkora kihívás, mint most.

 

Michel úgy fogalmazott, a tagállamok erőfeszítéseinek egy „Európán belüli tervnek kell lennie, amely az európai költségvetés keretein belül rendelkezésre álló tőkét, a nemzeti alapokat és a magánszektort is mozgósítja”. „Minden eszközt fel kell használnunk” – fogalmazott az állam- és kormányfőket tömörítő, az EU alapvető irányát kijelölő Európai Tanács elnöke.

 

A Politico belepillanthatott a tagállami vezetők tanácskozása előtti közlemény vázlatába, mely többek között egy „mélyreható helyreállítási tervet és eddig precedens nélküli befektetéseket” helyezett kilátásba a krízishelyzet utánra. A közlemény egyúttal az Európai Bizottságot is felkérné, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet és egy ütemtervet a válságkezeléshez.

 

Az Európai Tanács elnöke azt mondta, „nem sprintre kell számítanunk, a válság rövid, közép- és hosszútávon is hatással lesz ránk”.

 

Persze a tagállamok közötti törésvonalak óriásiak, ez pedig már a februárban befuccsolt EU-s költségvetési tárgyalások esetében is megmutatkozott. Most például kilenc uniós tagállam – köztük a járvány által leginkább sújtott országok, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovénia – úgynevezett eurókötvények kibocsájtásával kezdené el a gazdaság újraindítását.

 

A gond viszont a tervvel az, hogy több uniós tagállam – köztük a gazdasági kérdésekben sokszor az utolsó szót kimondó Németország – ezeket nem támogatja. Hollandia, Németország és Ausztria például jelezték, hogyha kötvényekkel nem is, de uniós hitelekkel segítenének a bajba került államoknak. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a pénz már rendelkezésre áll – több, mint 400 milliárd euró –, és a megállapodás után azonnal folyósítható. Hátránya viszont az, hogy ezek a sürgősségi hitelek végső soron hitelek maradnak: vagyis nem meglepő módon vissza kéne őket fizetniük azoknak, akik felveszik.

 

Az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek viszont bőven van még visszafizetésre váró hitelállományuk, így ők inkább elkerülnék ezt a megoldást.

 

A csütörtöki virtuális Európai Tanács-ülésen viszont valószínűleg az ilyen megosztó témákról kevés szó esik majd: valószínűsíthető, hogy a tagállamok inkább valamilyen kompromisszumos, ámde kevés konkrétummal bíró közös állásfoglalást adnak ki, amely hangsúlyozza a tagállamok közti egységet.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás