Nincs ideálisabb időpont csökkenteni az autók által uralt tereket!

Bizonyos utcák és útszakaszok autók elől való lezárása segíthet a koronavírus elleni távolságtartás biztosítása érdekében is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A koronavírus-járvány egy rendkívüli alkalmat kínál a városok számára utcáik újjágondolására, hogy visszafoglalják a helyet az autóktól, és véglegesen átadják a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. Míg a tömegközlekedés használata szinte lenullázódott, és az emberek mindenütt arra törekednek, hogy felkelhessenek a kanapéikról és egy kis szellőt érezzenek a bőrükön, tagadhatatlan, hogy itt az ideje a városvezetésnek merészen fellépni az autóhasználat és annak helyhasználata ellen.

A védett kerékpáros útvonalak gyors kiépítése lehetővé tenné a lakosok számára a gyógyszertár vagy az élelmiszerbolt biztonságos elérését, elkerülve a tömegközlekedést. Az autós forgalom bizonyos utcákból való kizárása továbbá elősegítheti a távolságtartást egymástól, mivel kétségtelenül könnyebb megtartani két méter ajánlott távolságot valaki mástól, ha az nem korlátozódik egy keskeny járdára. Az előző hétvégén (március 20-21-én) is láthattuk, hogy az emberek a parkokba özönlenek, hogy edzenek és friss levegőt szívjanak, miközben ez megnehezíti a társadalmi érintkezések csökkentését és a távolság megtartást, ha mindenki egy helyre megy.

Miért ne hagyjuk a lakosokat, hogy sétáljanak szétszórva az utcákon?

A világjárvány közepette nagyobb az igény az mozgáshiány leküzdésére, mint valaha. Magyarországon a halálozások leggyakoribb okai a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek szorosan kapcsolódnak a mozgáshiányos életvitelhez.

Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, ahol a múlt héten 50 közegészségügyi és közlekedési szakértőből álló csoport írt nyílt levelet a brit kormánynak, sürgetve a választott tisztviselőket, hogy ösztönözzék a gyaloglást és a kerékpározást a válság közepette. Ez természetesen nem érhető el hatékonyan anélkül, hogy visszavegyük közterületeinket az autóktól. Ez nem az egyetlen pozitív hatás.

nehezebb életveszélyes autóbalesetet szenvedni, ha korlátozottabbak az autóhasználat körülményei.

Néhány város már megkezdte ezeket a változásokat. A kolumbiai főváros, Bogota 47 mérföldnyi kerékpárúttal próbál a tömegközlekedés zsúfoltságán enyhíteni, és a vírus elterjedését megakadályozni, valamint a levegő minőségén javítani. New York City, ahol a járvány kezdete óta mérhető a kerékpározás növekedése, rendkívüli kerékpáros sávokat épít. Hasonlóan tesz Mexikóváros, ahol a kerékpáros hálózatot négyszeresére bővítik.

Ezen intézkedések nagy része átmeneti jellegű, azaz könnyen eltávolíthatók, ha a járvány elmúlik. Ez hiba lenne. A koronavírus-járvány már most megváltoztatta a munka és a társadalmi interakció eddigi szokásait. A közlekedés-közgazdászok gyakori feltételezése ellenére, a gépjárművel közlekedőknek nagy többségének a legkevésbé fontos (gépjárművel) közlekedniük: a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a társadalmi csoport könnyebben oldja meg munkafolyamatát máskor-máshogyan.

Ez lehetőséget kínál a város- és közlekedéstervezés átgondolására is: tényleg minden utca elérhető kell legyen gépjárművel?

A levegő minősége egy másik érv az ellen, hogy helyet adjunk az autóknak, mihelyt a járvány elmúlt. Tavalyi adatok szerint évente 8-10 ezer ember hal meg Magyarországon a légszennyezés miatt. A személyautóforgalom csökkenése miatt a légszennyezési térképek javulást mutatnak ugyanúgy Wuhan, Milanó és Budapest esetében is. A városok hozzájárulhatnak a légszennyezés csökkentéséhez azzal, hogy bizonyos utcákon tartósan korlátozzák a gépjárműhasználatot.

Az autócsökkentett utcák egyre inkább terjedtek Európában, még mielőtt a koronavírus felborított volna mindent. A kerékpározás növekedése minden közlekedő számára csendesebb, biztonságosabb és egészségesebb utcát ereményez, és lehetővé teszi, hogy akár gyerekek is önállóan közlekedhessenek, csökkentve a szülők autóhasználati igényét. Az autóktól való helyelvétel – akár a forgalmi sávok átrendezése, akár az utcai parkoló eltávolítása védett kerékpáros sávokhoz – szinte mindig konfliktusos döntést hoz.

Viszont ezek a tisztviselők figyelmen kívül hagyják a komor valóságot. 2019-ben 22 200 személyi sérülés történt Magyarországon közlekedési balesetben – 600 halálozással. A járványnak „köszönhetően” idén talán csökken ez a szám, bár ezt nem tudhatjuk. Miközben az emberek otthon maradnak a koronavírusjárvány idején, sokkal kevesebb forgalmi dugó van. Viszont csak azért, mert kevesebb járművezető van az úton, nem teszi a közlekedést természetéből fakadóan biztonságosabbá.

Már videódokumentáció is készült arról, hogy egyes járművezetők az üres forgalmi sávokat ürügynek tekintik a sebesség növeléséhez vagy a gondatlan vezetéshez. Nem ülhetünk hátra, és hagyhatjuk, hogy városaink a száguldozók versenypályájává váljon.

Azok a városok, melyek területet vesznek el az autótól és megtagadják annak visszaadását, kevesebb sérülést, jobb levegőminőséget és élénkebb életmódot biztosíthatnak mindenki számára.

A szerző közlekedés- és várostervező, a Remix tervezőportál európai főtanácsadója, a holland Mobycon közép-európai képviselője. A cikk Andrew J. Hawkins The Verge-beli cikke nyomán íródott.