Miközben Írországban már ezernél jóval több regisztrált koronavírusos eset van, még továbbra sem alakult meg az új kormány a februári választások óta. Ez azért gond, mert hamarosan lejár a parlamenti felsőház mandátuma, és a szenátus egyes tagjait az új miniszterelnöknek kellene kineveznie, új miniszterelnök meg egyelőre nincs. Elmagyarázzuk a patthelyzetet.
Írországban február 8-án tartottak parlamenti választásokat, ahol a legtöbb szavazatot meglepetésre a baloldali-nacionalista Sinn Féin kapta, azonban a választási rendszer miatt a legtöbb mandátummal nem ők rendelkeznek, hanem a jobbközép Fianna Fáil, akik a Sinn Féinnél eggyel több mandátumot szerezve kerültek az első helyre 38 mandátummal, míg az eddig kormányzó, szintén jobbközép Fine Gael hatalmasat bukva a harmadik helyre szorult vissza 35 mandátummal. (Hogy ez miért így történt, arról a választási eredményeket elemző cikkünkben bővebben is írtunk.)
A Sinn Féin jó szereplése megtörte a korábbi status quot, hiszen eddig az egymással kulturális törésvonalon rivalizáló két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil váltógazdaságban adták át egymásnak a kilincset, hogy ki is kormányozzon – általában koalícióban a korábbi örökharmadik Munkáspárttal – most viszont kénytelenek együttműködni, amire még sosem volt példa az ír politikában.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, eddig egy Fianna Fáil-Fine Gael-Zöldek kormány tűnt a legvalószínűbbnek, azonban szerdán a Zöldek bejelentették, hogy ők a koronavírus miatt egy, minden parlamenti pártot magába foglaló nemzeti kormányba hajlandóak csak belépni, így most a két jobbközép párt független képviselőket és más pártokat próbál meggyőzni arról, hogy szavazzák meg a koalíciójukat, miközben még maga a két párt sem tudott megállapodni az együttműködésről.
De miért nem tetszik a Zöldeknek a lehetséges új kormánykoalíció?
Neasa Hourigan, a Zöldek szóvivője kifejtette, hogy a jelenlegi krízishelyzet miatt csak egy egységes nemzeti kormányban lennének hajlandóak együttműködni a két jobbközép párttal, amiben minden parlamenti párt helyet kapna. Jelenleg a Zöldek a háttérben ezen is dolgoznak: az elmúlt napokban többször is tárgyaltak a Sinn Féin, illetve a Szociáldemokrata Párt képviselőivel, miközben a két jobbközép pártnak nem igazán tetszenek a Zöldek ilyen tervei.
A párton belül ugyanis sokak szerint egy Fianna Fáil-Fine Gael kormány szembemenne a február 8-án kifejezett választói akarattal.
Amíg nincs új miniszterelnök, jöhet egy alkotmányos válság is
Azonban a Zöldek kilépése a koalíciós tárgyalásokból és a koronavírus mellett egy másik jelentős probléma is dilemmát okoz a kormányzati célokat dédelgető pártoknak: ugyanis az ír parlament felsőházának, a 60 fős Szenátusnak a héten fog lejárni a mandátuma, ami miatt leállhat a törvényhozás. Ezért még március 26-án, csütörtökön egy közel 11 órás ülésnapot fog tartani az alsóház, hogy a koronavírus miatt különböző egészségügyi, gazdasági és szociális törvényjavaslatokról döntsenek, hogy még a Szenátus is el tudja fogadni azokat a mandátumának lejárta előtt pénteken.
Ugyanis a választások után az eddigi miniszterelnöknek, a fine gaeles Leo Varadkarnak le kellett mondania a posztjáról, amit február 20-án, a választások utáni első alsóházi ülésnapon meg is tett. A parlamentnek pedig nem sikerült megszavaznia egyik párt miniszterelnök-jelöltjét sem február 20-án (erről bővebben itt írtunk), tehát jelen állás szerint Varadkar mint ügyvezető miniszterelnök tevékenykedik továbbra is.
Az ír alkotmány szerint a Szenátus 11 tagját azonban az új miniszterelnöknek kell kijelölnie, viszont az alsóházban még nem választottak meg senkit erre a pozícióra. Néhányan emiatt úgy értelmezik az alkotmányt, hogy a vészhelyzetre való tekintettel a Szenátus munkájához elég a szenátorok kétharmadának megjelennie, az új Szenátus pedig majd módosítani tudja a működési szabályait. Mindezt anélkül, hogy az szembemenne az alkotmánnyal. A Fine Gael mellett Munkáspárt is így értelmezi az alkotmány szövegét, de az ír igazságügyi miniszter szerint
Ezért többen remélik a Fianna Fáil és a Fine Gael részéről is, hogy a járvány mellett ez a jogi hézag is felgyorsítja a tárgyalásokat a két párt között. A két párt közötti szerda esti találkozót mindkét párt produktívnak tartotta, azonban a Zöldek kiszállásával kénytelenek új koalíciós partnerek után nézni. Ugyan a Sinn Féin nem zárta ki a részvételt egy nemzeti egységkormányban, de a két jobbközép párt még korábban kizárta, hogy a múltban az IRA-hoz szoros szálakkal fűződő baloldali pártot beemeljék a kormányzatba. (Arról, miként választják az ír Szenátust, a közszolgálati RTÉ írt egy jó összefoglalót.)
Bárhogyan is lesz, az idő egyre inkább fogy
Mindeközben szerdán már 1 329 koronavírus-esetet azonosítottak Írországban, de jelenleg csak a járvány elején tart az Ír-sziget nagyobbik országa. Ennek ellenére már így is több óvintézkedést bevezetett az ügyvivő kormány: bezárták az iskolákat és az óvodákat, de a kedden kihirdetett új intézkedések értelmében április 19-ig a „nem létszükségleti” árut áruló boltok és üzletek nem nyithatnak ki, a négy főnél nagyobb összejöveteleket betiltják, miközben arra kérik az embereket, hogy maradjanak otthon.
Azonban hiába az óvintézkedések, Leo Varadkar is arra számít, hogy még nagyon sokan fogják elkapni a koronavírust. Pár nappal ezelőtti kijelentésén finomítva – amikor arról beszélt, hogy március végére tizenötezerre nőhet a koronavírusos betegek száma – már nem mondott számokat. Emellett reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb megalakulhat az új kormány, hiszen a járvány miatt további óvintézkedésekre és törvényekre lesz szükség, amihez egy működőképes kormány mellett az alsóházi többség is kelleni fog a törvényhozásban.
Viszont a járvány terjedésének a lassítása mellett a kormánynak a koronavírus okozta gazdasági és szociális problémákkal is meg kell küzdenie majd.
Azonban a járvány elleni védekezés miatt fontos, hogy az emberek otthon maradjanak, ugyanis az írországi megbetegedéseknek közel fele a tömegközlekedési eszközök használata miatt történt. A koronavírus okozta leépítések miatt az állásukat vesztett emberek az államtól kapnak majd támogatást a jövedelemkiesés miatt, amit heti 350 euróban maximalizáltak. Jelenleg már több, mint százezren jelentkeztek a munkanélküli vagy a járványügyi segélyre.
Mintha nem is lettek volna választások február 8-án
Varadkar és pártja, a Fine Gael a koronavírus miatt vélhetően kormányon fog maradni, és jelenleg ők diktálják a koalíciós tárgyalásokon a tempót. Míg
Az RTÉ újságírójának több vezető fine gaeles politikus is arról beszélt, hogy ők úgy értelmezik az alkotmány szövegét, hogy a vészhelyzet miatt nem fog megbénulni a törvényhozás, mivel majd az új Szenátus a 11, miniszterelnök által kinevezett szenátor nélkül is tud majd ülésezni, így pedig ügyvivő kormányként végig tudják menedzselni a válsághelyzetet.
Azonban, ha végül a legfelsőbb bíróság nem fogadja el ezt a fajta értelmezést, és emiatt kénytelen egy új kormány felállni, a válság kezelése miatt akkor is azt diktálja a józan ész, hogy a kulcsminisztereknek – köztük a miniszterelnöknek is – meg kell tartaniuk a pozíciójukat, hiszen ahogy a Zöldek szóvivője is fogalmazott: az új emberek kinevezése nem a legjobb opció most az ország számára, és jelenleg működőképes a kormány.
Emiatt többen is bosszúsak a Fianna Fáil részéről. Az RTÉ-nek egy parlamenti képviselő úgy fogalmazott, „mintha február 8 (a választás napja) meg se történt volna”.
hiszen most a kormány cselekvőképessége a legfontosabb a járvány idején, és ahogy a járvány egyre jobban terjed, újabb óvintézkedésekre és törvényekre lesz majd szükség.
Így a koronavírus-járvány, illetve a lehetséges alkotmányos válság miatt valószínűleg Leo Varadkar maradhat a Taoiseach, annak ellenére, hogy eddig a Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin tűnt a legesélyesebbnek a pozícióra. Egyébként Varadkar mellett Martin is azt nyilatkozta, hogy pár héten belül már meg is alakul az új kormány, hiszen „a meghozandó döntések nagysága miatt muszáj megállapodnunk egy új kormányban.”
Azonban, hogy hogyan fog pontosan kinézni a kormány összetétele, és ki kerül még be a Fianna Fáil-Fine Gael koalícióba, az jó kérdés. Jelenleg ugyanis a két pártnak önmagában nem lenne meg a többsége az alsóházban, hiszen összesen 72 mandátumuk van (a fianna fáilos házelnökkel 73, de neki pártatlannak kell maradnia), a többséghez pedig 80 kell.
Ezért vagy a Zöldeket (12 mandátum) kell visszacsábítaniuk a tárgyalóasztalhoz, vagy pedig a kis baloldali pártokat (a Munkáspárt 6 mandátummal, Szociáldemokraták 6 mandátummal, a szélsőbaloldali-populista Solidarity-People Before Profit pártszövetség 4 mandátummal van jelen a parlamentben), vagy a 19 független képviselő közül kell meggyőzni párat, hogy támogassák a lehetséges koalíciójukat. Mindenesetre a Fine Gael és a Fianna Fáil is felruházta a vezetőit, hogy tárgyaljanak a többi párttal, viszont az idő egyre inkább sürget.
NYITÓKÉP: Leo Varadkar ügyvivő Taoiseach a rendőrök eskütételén Templemore-ban (Facebook)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.