Hogyan védekeznek a vidéki városok a koronavírus ellen?

Ugyan az operatív törzs és a kormány naponta fogalmaz meg új rendeleteket, azok végrehajtását sokszor az önkormányzatokra bízza. De hogyan is néz ki a gyakorlatban a koronavírus elleni védekezés a városokban, és milyen egyéb intézkedésekkel próbálják hatékonyabbá tenni a védekezést vidéken? Utánajártunk!

Mióta Magyarországon is megjelent a koronavírus, a politikusok mellett a sajtó is kiemelten kezeli az ügyet: mi is naponta beszámolunk az operatív törzs sajtótájékoztatóiról és a legfrissebb hírekről a járvány kapcsán. Azonban arról kevesebbet olvasni, hogy a veszélyhelyzetet hirdető kormányon és Budapesten kívül milyen óvintézkedéseket hoznak a vidéki nagyvárosok, és hogy a valóságban miként hajtják végre azokat a feladatokat, amire a kormány kötelezi az önkormányzatokat.

Így a kérdéseinket megküldtük az összes megyeszékhelynek, illetve megyei jogú városnak. A megadott határidőre tíz város válaszolt érdemben, míg Debrecen, Kaposvár és Nyíregyháza csak a rendeleteinek a linkjeit küldte meg.

Hogyan segítik a nyugdíjasokat az önkormányzatok a járvány alatt?

Az operatív törzs sajtótájékoztatóin visszatérő elem, hogy a bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba járó gyerekek számára az önkormányzatnak biztosítania kell az ügyelet lehetőségét, illetve az olyan nyugdíjasok ellátását, akik maguk nem tudják megoldani a bevásárlásokat és képtelenek magukat gondozni.

Az általunk megkérdezett városokban – részben önkormányzati, részben pedig civil – segítséggel, de segítenek a bevásárlásban a koronavírus által különösen veszélyeztetett öregeknek, illetve a gyógyszereiket is kiváltják. A nyugdíjasoknak az ilyen jellegű igényeiket telefonon kell jelezniük az önkormányzat felé. Miskolcon egy, a nap 24 órájában működő zöldszámot is létrehoztak az idős miskolciak számára, de Szombathelyen is ugyanúgy külön telefonszámon kérhetnek segítséget a nyugdíjasok.

Ezenkívül azok a nyugdíjasok, akik eddig közétkeztetést igényeltek és a helyi idősek klubjában vagy egyéb napi ellátó intézményekben töltötték a napjuk nagy részét, immáron csak elvitelre kaphatnak ételt, mivel a legtöbb önkormányzati szociális intézmény bezárt. Békéscsabán például centralizálják a szociális étkeztetéseket, és március 23-tól a város három pontján juthatnak hozzá a rászoruló idősek a meleg ételhez. Hogy ezért fizetni kell-e, az önkormányzatonként eltérő. Van, ahol a napi egy meleg étel ingyenes a nyugdíjasok számára, míg máshol – hasonlóan a vírus előtti helyzethez – szociális közétkeztetés formájában valamennyit kell fizetni érte.

Sok helyen, például Egerben már arra is készülnek, hogy a házi segítségnyújtó rendszereket igény esetén akár bővítsék is. Eger önkormányzata jelenleg hatmillió forint plusz forrást tud biztosítani bővítési célokra. Ezenkívül Egerben 1200 darab ötezer forint értékű tartósélelmiszer-csomagot is összeállítottak, amit krízishelyzet esetén a 70 évnél idősebb egri lakosok kaphatnak majd meg.

A legtöbb helyen az időskorúak védelme érdekében tájékoztató plakátokat, vagy akár újsághirdetéseket is kihelyeznek az önkormányzatok, mint például Tatabányán, de Kaposváron és Hódmezővásárhelyen is.

Nem tudják meg időben, kit kell karanténba tenni

A legtöbb önkormányzat saját diszpécserszolgálatot létesített a koronavírussal kapcsolatosan felmerülő kérdések, illetve a különböző lakossági igények és bejelentések számára. A válaszoló önkormányzatok kivétel nélkül rendelkeznek ilyennel, Egerben például három is van. A tájékoztatást ezenkívül egyirányú kommunikáció formájában is fokozták: szinte majdnem mindegyik önkormányzat naponta tart sajtótájékoztatókat, vagy adnak ki sajtóközleményeket, hogy a lakosok tudják, milyen új óvintézkedéseket vagy rendeleteket hoztak, de ezenkívül a vírus terjedése ellen hatásos megfelelő higiéniai előírásokra is felhívják a figyelmet.

Az egyébként ellenzéki vezetésű Tatabánya polgármesteri hivatala kritizálja a hatósági szerveknek a kommunikációját, mondván:

Hivatalosan jelenleg azoknak kell hatósági karanténba vonulniuk, akik Kína, Dél-Korea, Irán, Izrael vagy Olaszország területén tartózkodtak, ezért hazaérkezésük után 14 nap kötelező izolációt írnak elő nekik. A protokoll szerint, aki szintén külföldről, de nem a négy felsorolt országból jön haza, őt nem kötelezik hatósági karanténra, csak arra kérik, hogy ha lehetősége van, vonuljon önkéntes karanténba.

A tatabányai polgármesteri hivatal szerint még az is probléma, hogy nincsen megyei koordinálás, – ezt csak a keddi napon jelentette be az operatív törzs –, ezért a polgármesterek gyakran egymásnak küldik a kérdéseiket.

írta az Azonnalinak a tatabányai polgármesteri hivatal. Szerintük azért is lenne ez fontos, mert így „a lakosság is nagyobb felelősséggel viseltetne, ha pontos információkhoz jutna.”

Hogyan küldik haza az embereket?

A legtöbb általun megkérdezett önkormányzat jelezte, hogy jelenleg a közterek és a közösségi közlekedési eszközök is tele vannak nyugdíjasokkal. Polgáron részben emiatt részleges kijárási tilalmat rendeltek el március 23-a és 30-a között, ami alapján kötelezően otthon kell maradniuk az önkormányzattal szerződésben álló munkavállalóknak, a 70 évnél idősebb, önkormányzati szociális ellátásban részesülő polgáriaknak, illetve az iskolákban elrendelt szünet miatt a tanulóknak. Az indokolatlannak tűnő utcai jelenlétet az önkormányzat közbiztonsági csoportja ellenőrzi, és felszólítja az embereket, hogy menjenek haza.

Hasonló járőrszolgálat Miskolcon is működik, ahol a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény szakemberei és az önkormányzati rendészeti munkatársai járják a plázák és játszóterek környékét, hogy felhívják az ott tartózkodó gyerekek figyelmét arra, hogy otthon nagyobb biztonságban lennének.

Jelenleg ugyanis nincs hatályban semmilyen általános kijárási tilalom, azaz mindenki szabadon mozoghat, de a legtöbb általunk megkérdezett önkormányzat folyamatos kampányt folytat, hogy az emberek csak a legszükségesebb esetekben – munka, beváráslás, vagy másoknak segítés – miatt hagyják el az otthonaikat, és lehetőségeikhez mérten inkább maradjanak otthon.

A legtöbb önkormányzat szerint náluk nincs koronavírusos beteg, de ez egyrészt annak köszönhető, hogy a járványtérkép nem nyilvános, így pedig nem tudnak pontos adatokat. Cikkünk megjelenéséig Tatabánya jelezte, hogy két helyi esetében lett pozitív a koronavírus-teszt eredménye, Szombathelyen pedig pár koronavírussal fertőzött személyt különítettek el a Markusovszky Egyetemi és Oktatókórházban – többnyire pest megyeieket –, míg a többi városban több helyi lakost is hatósági karanténra köteleztek. Mohácson pedig pár napja kiderült, hogy egy koronavírus-fertőzött egy buliban is résztvett, amelynek a résztvevői karanténba kerültek.

amibe nem számítanak bele azok az önkéntes karantént vállaló személyek, akik külföldről érkeztek haza. A cikkünk megjelenése idején hatályban lévő protokoll szerint csak azoknak írnak elő hatósági karantént, akik Kína, Dél-Korea, Irán, Izrael vagy Olaszország területéről érkeznek haza, míg akik máshonnan, őket jelenleg csak arra kéri az operatív törzs, hogy „lehetőségük szerint maradjanak otthon."

Változtak a fertőtlenítési protokollok, de nem mindenhol

Az összes városban folyamatosan fertőtlenítik a városházát, a még nyitva tartó önkormányzati intézményeket, illetve a rendelőket. Utóbbiakat a szokásos tisztításon felül ózonos fertőtlenítésnek vetik alá, illetve néhol UV-fényes levegőtisztítást is végrehajtanak. Kecskeméten például az UV-fényes levegőtisztítást a gyerekfelügyeletre kijelölt bölcsődékben és óvodákban is be akarják vezetni, ahol amúgy az intézményekben található játékokat és játszótereket naponta fertőtlenítik.

A játszótereket – ahol lehetett – mindenhol bezárták, ahol pedig erre nem volt lehetőség, például, mert nincsenek kerítéssel körbekerítve, figyelmeztető táblákat helyeztek ki, hogy ezeknek tilos a látogatása.

például Kecskeméten fokozták az eddigi rendszeres takarítást, de például Békéscsabán a takarítás az eddigi szerződések szerint zajlik továbbra is, Hódmezővásárhelyen pedig nem fertőtlenítik külön a kültéri elemeket. Zalaegerszegen viszont a köztéri padok nagy részét már el is szállították, a rögzített padokat pedig naponta fertőtlenítik. Az utcabútorok takarításánál Miskolcon is fokozott higiéniás előírások léptek életbe.

A legtöbb polgármester arra kéri a lakókat, hogy csak a legszükségesebb esetben hagyják el az otthonaikat, és felhívják a figyelmet az egyéni felelősségre. Ha valaki elhagyja a lakását, a lehető legkevesebb tárgyat érintsék meg, az arcukhoz ne nyúljanak, és amint lehetőségük van, mossanak kezet.

A köztéri takarításra vonatkozó kérdésünknél egyedül csak Szombathely emelte ki, hogy a város 9 érintett csomópontján letakarták a gyalogosátkelőhelyek jelzőlámpáinál a nyomógombokat, hogy így se tudják megfertőzni egymást az emberek.

A digitális oktatási munkarend mindenhol nehézségekbe ütközik

Ugyan a KLIK létrehozásával a közoktatás centralizálva lett, azaz az önkormányzatok helyett már az állam az iskolák fenntartója (hacsak azok nem egyháziak vagy alapítványiak), ennek ellenére

Ugyanis a digitális munkarend mindenhol kihívás elé állította az iskolákat: egyrészt nem minden esetben van megfelelő eszköz az iskolákban, másrészt pedig sok gyerek nem rendelkezik olyan informatikai eszközökkel, hogy ilyen módon tudjanak részt venni az oktatásban. Hódmezővásárhelyen ezért az iskolafenntartóval együttműködve új eszközöket szereztek be az iskoláknak, illetve a tanulók számára is, aminek egy jelentős részét saját forrásból, a fennmaradó részt pedig lakossági felajánlásokból érték el. A városban egy akciót is indítottak, amiben a helyieket arra kérik, ha van felesleges informatikai eszközük, akkor azt ajánlják fel a rászoruló diákok részére, amit ezután az önkormányzat juttat majd el hozzájuk. A hódmezővásárhelyi önkormányzat sajtóosztálya szerint már sok felajánlás érkezett rövid idő alatt, de továbbra is várják azokat.

Kecskeméten is az önkormányzat vásárolta meg az iskolák számára a távoktatáshoz szükséges hiányzó eszközöket: a kecskeméti operatív törzs beszámolója alapján

(országosan jelenleg az M5-ön megy ilyen).

Az oktatási intézményekbe járó gyerekek számára – legyen az bölcsőde, óvoda vagy iskola – az összes önkormányzat biztosít felügyeletet. Kecskeméten például csak kis, ötfős csoportokban vigyáznak az ovisokra, míg például Dunaújvárosban a lakosság meg tudja oldani a gyerekek felügyeletét, mert csak 20-30 fő ügyeletét kell megszerveznie az önkormányzatnak. Szolnokon pedig kiemelt figyelmet fordítanak a közszolgáltatásban, rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben, élelmiszeriparban, valamit a gyógyszertárban dolgozó szülők gyermekfelügyeleti igényeire.

Mivel a gyerekek étkeztetése önkormányzati feladatkör, ezért azt az összes helyen ellátják: az ügyeletben lévő gyerekek napi háromszor ehetnek, míg a tantermen kívüli gyerekek napi egy meleg ételt kapnak elvitelre.

Nem mindenhol könnyű plusz pénzeket elkülöníteni

Ugyan a legtöbb város elkülönített valamennyi pénzt a koronavírus elleni intézkedésekre – Szombathelyen például már a február 27-i közgyűlésen félretettek erre a célra 50 millió forintot –, de vannak olyan városok, ahol nem tudják ezt könnyen kigazdálkodni.

Miskolcon például mindent megtesznek a járvány terjedésének lassításáért, de szoros költségvetésük miatt csekély lehetőségük van elkülöníteni pénzeket, de azért folyamatosan csoportosítanak át összegeket. Az óvintézkedések és fertőtlenítések mellett például az önkormányzat ingatlangazdasággal foglalkozó társasága, a Miskolc Holding a koronavírus miatt érintett helyi vállalkozókat úgy segítené, hogy a jogszabályokkal összhangban a bérbeadó és a bérlő számára is előnyös megoldásokat dolgoznak ki: átmeneti időre akár a bérleti díj mérséklésének a lehetőségét is felvetették.

Szombathelyen az önkormányzat egészségügyi védőfelszereléseket is vásárolt az egészségügyi dolgozóknak. Elsősorban az önkormányzati fenntartásban lévő a háziorvosi és fogorvosi rendelőkbe jutott az eszközökből: eddig 9000 darab arcvédő maszkot, 60 darab vízpergetős védőruhát, 100 darab műanyagszemvédőt és 60 darab műanyag fogorvosi plexit vásárolt az önkormányzat.

Zalaegerszegen 50, Hódmezővásárhelyen 100 millió forintot különítettek el járványügyi védekezés címmel, míg Tatabányán 30 millió forintot tettek félre ugyanezen célokra.

A veszélyhelyzet miatt a költségvetést a polgármesterek maguk is módosíthatják, ahogy az Komló és Szekszárd esetében már meg is történt. A katasztrófavédelmi törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatásköreit a polgármester gyakorolja, igaz, a törvény célja a cselekvőképesség növelése a rendkívüli helyzetben, nem pedig a politikai vitáknak az egyoldalú feloldása.

Think globally, act locally

Hogy meddig tarthat a rendkívüli állapot és a járvány, azt jelenleg még nem tudjuk. Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a járvány a csúcspontját júniusban érheti el, míg az operatív törzs ezt a kérdést mindig elhárítja, mondván nem akarnak spekulálni. 

A megkérdezett önkormányzatok ezért jelenleg nem tudják, milyen óvintézkedések jöhetnek a későbbiekben, hiszen akár naponta változhatnak a feladatok és a prioritások is. Ennek ellenére a legtöbb helyen maga a lakosság is részt vehet a védekezésben: van, ahol segíthetnek az önkormányzatnak az öregek ápolásábn és segítésében, van, ahol pedig gyűjtéseket szerveznek a helyi védekezés megerősítésére és a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek megsegítésére. Minden ilyen jellegű kezdeményezésről az adott önkormányzatok oldalain lehet bővebben olvasni.

A cikk hossza, illetve jellege miatt nem minden esetben volt lehetőségünk bemutatni a különböző helyi, illetve speciális rendelkezéseket. Bővebb tájékoztatás az önkormányzatok oldalain érhetőek el, ahol a helyi rendeletek is elolvashatóak. Hogy pontosan mi is az a koronavírus, azzal kapcsolatosan itt írtunk bővebben, míg a témával kapcsolatos cikkeinket itt érheted el.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali