Ebből látszik, hogy nincs összeesküvés a koronavírus-járvány mögött

Egy, a Nature-ben megjelent cikk cáfolja azokat az összeesküvés-elméleteket, miszerint emberi munka eredménye lenne a COVID-19 kialakulása. Elolvastuk, és lefordítottuk emberi nyelvre, miről van szó!

A Nature-ben brit, amerikai és ausztrál kutatók hasonlították össze a koronavírus alfa és béta változatainak genomját. Ez a két változat található meg a denevérekben, ahogyan az idei járványt okozó COVID-19-nek is minden bizonnyal egy denevérből tobzoskára ugró víruspéldánya fertőzött meg először embert.

Több bizonyítékot is találtak, ami kizárja a szándékos manipulációt

Legfőbb érvük, hogy a koronavírus nagyon hatékony módszerrel kötődik és jut be az emberi sejtbe. Ehhez valószínűleg az ACE2 nevű enzimet használja, receptor-mediált endocitózissal: így „szippant” be egy sejt hormonokat, fehérjéket, és néha vírusokat is – viszont ez világosan különbözik a 2002-es SARS járványt okozó vírus technikájától. Ebből kifolyólag a COVID-19 hatékony kötődése az ACE2 nevű enzimhez azt bizonyítja, hogy emberi, vagy emberihez nagyon hasonló sejtek megfertőzése (amikben szintén megtalálható ez az ACE2 nevű enzim) közben alakult ki a COVID-19, a természetes kiválasztódás révén.

A tanulmányt publikáló kutatók szerint ez erős bizonyíték arra nézve, hogy a sejtet nem szándékos manipulációval fejlesztették ki. A másik erős érv a kutatók szerint, hogy szándékos manipuláció esetén az elkövetők az ún. fordított genetika módszereit alkalmazták volna (ennek lényege, hogy megvizsgálják, melyik DNS-rész melyik tulajdonságért felel), amihez már létező bétakoronavírusok szolgáltatták volna a kiindulási alapot. A koronavírus genetikája viszont cáfolja, hogy egy létező vírus „gerincére” húzták volna fel a COVID-19-et.

Terjedés közben fejlődött hatékonyabbá a vírus?

Bár nem valószínű, de nem zárható ki teljesen, hogy a koronavírus állatokban fejlődött ki teljesen, majd váltott emberre – eddig egyetlen állati koronavírust sem találtak, ami a COVID-19 őse lehetne, de mivel nagyon sokféle koronavírust még nem fedeztünk fel, ezért matematikai esélye még van ennek az eshetőségnek.

(az enyhe tüneteket mutató gazda több gazdának adja át a fertőzést, mint a súlyos beteg).

A tudósok által a kifejlődés körülményeire felállított elméletek között az emberi tevékenységhez legközelebb eső verzió az, hogy egy közepesen védett biológiai laborból véletlenül, gondatlanságból került ki az emberi fertőzésre mutálódott vírus. Ennek a valószínűségét csupán arra alapozzák, hogy a 2004-ben a SARS1 okozott kisebb járványt a nagy járvány lecsengése után 2004-ben. Ez most már csak azért is valószínűtlen, mert ezt a vírust nem ismerték, és nem tárolták egyetlen laborban sem a járvány előtt. 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali