+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 25. szerda, 14:40
Peter Hacker szerint két dologra kell figyelmeztetni a lakosságot: a koronavírus nem egy zombivírus, a többség túl fog élni, de nagyon sok halott lesz. A válság hónapokig húzódhat, de nem lenne szabad hagyni, hogy a terápia súlyosabb legyen, mint a betegség maga.

Az osztrák fővárosban jelenleg 678 koronavírus-fertőzöttet tartanak számon. Noha Bécsben majdnem kétmilliónyian élnek, ez feleannyi, amennyi esetet a hétszázezer lakosú Tirol tartományban regisztráltak. A számok amúgy a németnyelvű terület más nagyvárosaival összehasonlítva is még alacsonynak tekinthetők: például a Béccsel közel azonos méretű Münchenben kétszer annyi regisztrált fertőzés van.

 

Peter Hacker, aki szociáldemokrata politikusként hivatalosan Bécs egészségügyi tanácsnoka – ami a tartomány egészségügyi miniszterségének feleltethető meg – a bécsi balliberális Falter hetilapnak adott most hosszú interjút. A mostani szigorú intézkedések, amelyek a kijárást, a fogyasztást, a termelést, a szolgáltatásokat jelentősen korlátozzák, egy kétmilliós városban Hacker szerint nem sokáig tarthatóak fenn.

 

A koronavírus egy természeti katasztrófa, amit nem tudunk megállítani

 

Hacker azt hangsúlyozza, hogy a koronavírust nem betegségként, hanem természeti jelenségként kell kezelni. Miközben betegségek esetén az osztrákhoz hasonlóan fejlett egészségügyben megszokott a gyors diagnosztika és biztos kezelés, valamint biztos adatok állnak rendelkezésre, a koronavírus esetén jelenleg „egy természeti jelenségről van szó”, azaz „annak kérdése, hogy a vírus jön vagy nem jön, már nem merül fel”, ezt nem tudjuk befolyásolni, eleve hiányos a tudásunk a terjedéséről – az egyetlen, ami tehető, az nem más, mint bármilyen természeti katasztrófánál: a tragédiát mérsékelni kell. Szerinte azonban

 

az otthonmaradás sulykolásával az a hamis képzet alakulhat ki az emberekben: ha nem megyünk ki pár hétig az utcára, elmúlik az egész.

 

Hacker ezért hangsúlyozza: tudatosítani kell mindenkiben, hogy a vírus nem állítható meg, jelenleg semmilyen ellenszer nincs. A másik tévképzet meg Hacker szerint az, hogy totális pánik van, holott „a koronavírus nem egy zombivírus”, a többség túl fog élni.

 

Bécs pár hétig bírja csak a jelenlegi állapotot

 

A szociáldemokrata politikus azt kéri, hogy a gazdaságot ne hagyjuk figyelmen kívül, éppen ezért gondolja, hogy „a jelenlegi radikális intézkedéseket nem lehet hosszú ideig kibírni, pár hétig, de nem tovább”, elvégre már most százezerrel növekedett az osztrák munkanélküliek száma.

 

Ráadásul éppen most, amikor különösen nagy szükség lenne kórházi és egyéb ápolókra, hatalmas probléma a határzár, amivel a többnyire kelet-európai ápolókat is kizárják Ausztriából. „Ötven kilométeres autósor hagyta el az országot kelet felé”, „ezek az emberek hiányozni fognak a munkából”.

 

Hacker kicsit gunyorosan jegyzi meg, hogy érdeklődéssel nézi az osztrák és az európai kormányok döntéseit, és

 

reméli, a krízishelyzetben nem feledkezik el arról senki, hogy a terápia nem lehet súlyosabb, mint a betegség maga,

 

márpedig ő Bécs kapcsán azt látja: a jelenlegi helyzetet a város nem fogja bírni.

 

Szerinte a gazdasági károkat nem lehet mérsékelni a bejelentett állami intézkedésekkel: „egy fodrásznak bevétel kell, nem likviditás”, azaz ha a bécsi vezetés úgy érzi, már a kis- és középvállalkozások mennek tönkre Bécsben, akkor Hacker nem zárja ki, hogy a jelenlegi politika befejezését fogja szorgalmazni. De ő is elismerte,

 

itt egyszer valakiknek azt a döntést kell meghozniuk, hogy mennyi halottat vállalunk be a gazdaság talpraállításáért, mert szerinte egyvalami biztos: „egy kétmilliós város két-három hónapnyi lezárása elképzelhetetlen, kizárt”.

 

Itt ellentmond a zöld szociális miniszternek, Rudolf Anschobernek, aki éppen ezt az időtávot jelölte meg lehetségesként. Hacker szerint azonban „ilyen korlátozásra kötelezhetek talán valakit vidéken családi házzal, szép terasszal és kerttel, de nem a bécsieket, akik egy bérház második emeletén ülnek három gyerekkel, terasz nélkül, kilátással a gangra”. Hacker eleve kifogásolja, hogy amikor az ÖVP és a Zöldek alkotta Kurz-kormány meghozta a döntését, az SPÖ és a Zöldek alkotta bécsi városvezetést nem vonták be a döntéshozatalba.

 

Nem lesz egyhamar megváltás

 

Hacker ezért hangsúlyozza többször is, hogy nagyon sok halott lesz, „mentálisan még nem is vagyunk felkészülve arra, hogy egy természeti katasztrófa közeleg, a bécsi egészségügy heteken belül más képet fog nyújtani”. Azaz szerinte

 

„ne keltsünk hamis illúziókat, ne mondjuk, hogy már csak három hét böjtölés húsvétig, és vége a csodának, jön a megváltás”,

 

mert szerinte „így nem fog jönni”. De azt azért ki tudja zárni, hogy olaszországi állapotok lesznek, mert egyrészről szerinte az osztrák kórházak annál felkészültebbek, másrészről Olaszországban számos feketén dolgozó ember volt, aki terjesztette a kórt, őket az olasz állam semmiképpen nem tudta kezelni.

 

Nem záratta volna be az iskolákat

 

Hacker bírálja a Kurz-kormányt, amiért az bezáratta az óvodákat és iskolákat, ennek ugyanis szerinte most

 

csak annyi a következménye, hogy „papi és mami hiányzik a munkából”, pedig éppen most lenne rájuk nagy szükség.

 

A politikus nem tart sokat arról sem, hogy mindenkit tesztelni kéne, szerinte ugyanis a tesztek nem mindig megbízhatóak, és úgyis csak annyit mutatnak, amit mindenki tud: nagy lesz a válság. Ő ezt januárban már tudta, ezért rendelt meg egy jó nagy szállítmány szájmaszkot előre Bécs számára. De jelenleg még Bécsben nincs igazán jelen a vírus, mert ha fel is szorozzuk tízzel a mostani eseteket, akkor is még a lakosság tíz százaléka alatt vagyunk.

 

NYITÓKÉP: Peter Hacker (háttérben Michael Ludwig, Bécs polgármestere) / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Két, a szlovákiai politikában jártas szakértőt kérdeztünk.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás