Kiszivárgott felvételek: így törte meg Schäuble a baloldal görögországi álmait

Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter felvette és most nyilvánosságra hozta beszélgetéseit az euróövezet pénzügyminisztereivel. Szerinte azért jött el éppen most a nyilvánosságrahozatal ideje, mert ezzel is rá tud mutatni: az Európai Unióban nem valósul meg a nyilvánosság.

A görög euróválság következtében 2015 januárjában a szélsőbaloldali Szirizia nevű pártszövetség nyerte meg a választásokat: ez a görög társadalom dühét fejezte ki az országot addig uraló jobbközép és balközép váltópártokkal szemben.

A Sziriza kormányon egy szélsőjobboldali párttal állt össze, és Alexisz Ciprasz kormányfő már annak tényével, hogy az antiglobalista sztárközgazdászt, Janisz Varufakiszt tette meg pénzügyminiszterré, világossá tette: az eurócsoport (vagyis az euróövezetbeli országok), illetve az ún. trojka (azaz az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság) ortodox, megszorításokon, bürokráciacsökkentésen és privatizáción alapuló válságkezelő javaslatait nem fogadja el. Varufakiszék egyrészről az adósság elengedését, átütemezését, akár az államcsőd bevállalasát, másrészről a szociális kiadásokat érintő megszorítások megváltoztatását akarták.

2015 februárjától júliusáig, amikor Görögországban népszavazást tartatott a Sziriza-kormány az addigi tárgyalási javaslatokról, Varufakisz tucatnyi alkalommal találkozott vagy videókonferencián egyeztetett európai kollegáival – ezen találkozók leiratait, hangfelvételeit tette most közzé az általa alapított DiEm25 páneurópai mozgalom honlapján. Hogy miért pont most? Ezt Varufakisz egy videóban válaszolja meg, de

A leközölt jegyzetek, valamint a meghallgatható, többórányi konferenciák igazából nem árulnak már el nagy titkokat. Egyrészről alapvetően azon álláspontokat ismerhetjük meg – persze a zártság miatt néha kuszább vagy keményebb formában –, amiket a felek kifele is többször már elmondtak (senki sem a mostani közlések után fogja tehát megtudni, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nem értett egyet Varufakisszal), másrészről a tárgyalásokról Varufakisz már könyvet is írt (amelyben a mostani anyagok meg is jelennek részben), és ezen könyvből aztán film is készült.

Azaz a mostani nagy leközlés

de még Görögországban is a helyi lerakakot, a Varufakisz vezette, az athéni parlamentbe 3,5 százalékos eredménnyel tavaly szorosan ugyan, de bekerülni tudó MeRA25-öt jelenleg még mindig csak három százalék körülire mérik.

A 2015-ös beszélgetéseken, amiket újraolvashatunk, hallgathatunk, Jeoren Dijsselbloem holland pénzügyminiszter viszi a prímet, mert ő volt akkor az euróövezetbeli pénzügyminisztereket összefogó Eurogroup vezetője. Ő amúgy a maga szigorú álláspontjával német kollegájához, Schäubléhoz vagy a finnekhez állt közelebb. Varufakisz megértést legfeljebb a pénzügyekért és gazdaságért felelős francia EU-biztos, Pierre Moscovici, valamint a ciprusiak részéről tapasztalt. A tárgyalásokon az Európai Központi Bank és az IMF egy-egy vezetője – nem mindig Mario Draghi és Christine Lagarde – szintén résztvett.

Meghallgatható (videó)konferenciák

Érdekesebbek talán a videókonferenciák, amelyeket Varufakisz felvett, így élőben hallhatjuk az esetleges vitákat, javaslatokat. Az első egy február végi, ahol Pierre Moscovici, az akkori gazdaságért és pénzügyekért felelős francia EU-biztos ismerteti többek között, milyen reformokra lenne szükség a görög államban és gazdaságban. Mario Draghi, az Európai Központi Bank akkori olasz elnöke a görögök problematikus „adózási és fizetési kultúrájára” hívja fel a figyelmet, és hogy Athén e téren továbbra se küld világos üzeneteket.

Schäuble német pénzügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy ne alakuljon ki az a képzet, mintha az új athéni kormány most újratárgyalhatná az eddigi megállapodásokat, ez ugyanis neki otthon, a berlini parlamentben is eléggé kínos lenne.

szerinte nem lehet előlről kezdeni a megbeszéléseket, megállapodásokat. A kérdésre, hogy mennyire likvid a görög gazdaság, Varufakisz jelzi: erre ő nem tud válaszolni, annyira bizonytalan a helyzet.

Az eurócsoport több videókonferencián is világossá teszi a görögök felé (például itt), hogy Varufakisz egyik ötletébe, azaz sem az adósság átütemezésébe, sem a csőd bejelentésébe nem megy bele. A rigai találkozón azonban a felek már közelednek egymás álláspontjaihoz, azaz nem igazak azok az akkori hírek, miszerint Varufakiszt élesen támadták volna kollégái.

Brüsszelben, az eurót használó pénzügyminiszterek május 11-i találkozóján Varufakisz azt kéri európai kollégáitól: értsék meg, egy tárgyalásban mindkét félnek kell engednie, és amennyiben ő el tud érni engedményeket, akkor eleve bizakodóbb és támogatóbb lesz az otthoni athéni közvélemény is. (Varufakisz a könyvében írottak alapjén akkor igencsak fura helyzetben volt: támadta őt egyrészt a Sziriza balszárnya, amiért „túl sokat tárgyal külföldiekkel”, így minden bizonnyal úgyis „lefekszik majd ezen érdekeknek”, illetve a Varufakisz szerint a trojka által irányított jobboldali-ellenzéki görög média is, amely dilettantizmussal vádolta a minisztert, és megoldást csakis a trojka javaslataiban látott.)

Wolfgang Schäuble azonban arra figyelmeztette, hogy amióta új kormány van Athénban, állnak a tárgyalások, nincs előrehaladás, ezért ő a közös nyilatkozatban

Főleg Varufakisz lemondása előtti hónapban, júniusban lesznek egyre intenzívebbek a viták. Varufakisz azzal vádolja tárgyalópartnereit, hogy javaslataik „a szegényeket még szegényebbekké tennék”. Varufakisz itt is – de más beszélgetésekben szintúgy – az OECD-re hivatkozik mint alternatív partnerre és segítségre.

Christiane Lagarde júniusban már azon sajnálkozik, hogy hiábavaló mindenféle tárgyalás, mert „nem jön össze megállapodás a görög kollégákkal”. Varufakisz szerint azonban a trojka javaslatai és az övéké nem is állnak annyira messze egymástól, ahogy azt Lagarde érzi. Varufakisz azonban kifogásolja, hogy miközben az ő kormánya „minden vörös vonalat átlép”, nem tapasztalja a Lagarde által megígért flexibilitást a trojka részéről. Varufakisz itt arra utal, hogy ők a célokat más közpolitikai döntésekkel érnék el, ezzel szemben neki az az érzése: a trojka egy olyan részletes programot írna elő, ami gyakorlatilag megszüntetné a Ciprasz-kormány mozgásterét teljesen.

Schäuble szerint ugyanis a görög kormány új javaslatcsomaga szöges ellentétben áll mindazzal, amiről február óta tárgyalnak a felek, és ő egy új javaslatcsomaghoz már biztos nem fogja a német parlament beleegyezését megkapni. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter – ismerős a neve? 2018-ban ő volt Manfred Weber ellenfele a Néppárt csúcsjelöltségéért folytatott küzdelemben, és többek közt azzal kampányolt maga mellett, hogy felveszi a harcot a Fidesszel – még keményebben fordul görög kollégájához: „Janisz, most már tényleg kezd elfogyni a türelmünk”. Lagarde foglalja össze a problémát: „a görög kormány nem hozza azt, amit ígért”.

Varufakisz azonban arra figyelmeztet: ne vonják őket felelősségre azért, mert nem tartják magukat a korábbi görög kormány tette ígéretekhez – ugyanis ők éppen azért lettek megválasztva a görög nép által, mert változást ígértek nekik, nem pedig azt, hogy a trojka athéni helytartói lesznek.

Június végére befagynak a frontvonalak, Varufakisz közli, hogy a trojka javaslatára „az őszinte válaszunk az, hogy nem”. Ő is azzal jön, amivel Schäuble a maga álláspontja mellett szokott érvelni: egy másik javaslatot nem szavazna már meg a parlament odahaza. Dijsselbloem szerint mostanra oda jutottak, hogy – miután megvannak a gazdaságilag szerinte megalapozott javaslatok – politikai döntésre van szükség, a vita pedig azzal, hogy Varufakiszék a trojka ezen javaslatát megnépszavaztatni készülnek, eleve politikai, nem szakmai.

azaz kormányzati tárgyalásokra, megállapodásokra van szükség, de szerinte Athén most a népszavazással ezt teszi lehetetlenné.

Varufakisz innentől kezdve azt bizonygatja – sokszor a többiek nevetésétől kísérve –, hogy ő igenis kész továbbra is tárgyalni, sőt, eleve azért van itt, hogy folytatódjanak a tárgyalások. Pier Carlo Padoan, olasz pénzügyminiszter azonban úgy véli:

Padoan „nagyon udvariasan” arra kérdez ezért rá, miként gondolja egyáltalán Varufakisz a népszavazást, amikor se megállapodás, se a görögök részéről alternatív javaslat nincs az asztalon.

Nem értik a referendumot Varufakisz kollégái

Így jutunk el az utolsó videokonferenciához, amit a népszavazás előtt tartanak meg.

majd rávágja neki Benoît Cœuré, az Európai Központ Bank igazgatótanácsának tagja: „Nem, te a megoldás vagy”. A beszélgetés amúgy csak arról szól, hogy a videókonferencia akadozik, a résztvevők nem hallják jól mindig egymást – de ettől függetlenül tény, hogy Dijsselbloem határozta meg a javaslatokat, amelyeket például ezen a most közzétett 2015 július elsejei videókonferencián is megbeszéltek.

A Varufakisszal szembeni álláspont nem változik: az Alexisz Ciprasz baloldali görög kormányfő által javasolt megszorítócsomagot nem találja kielégítőnek és meggyőzőnek az Európai Központi Bank. Cœuré az, aki felvezeti a kifogásokat.

Ebben a videókonferencián van szó a bejelentett görög népszavazásról is, amit a többi pénzügyminiszter furcsál, szerintük ugyanis egy megválasztott kormány nem tolhatja a felelősséget a népre át. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter szerint a görög kormány úgy akar tárgyalni bizonyos feltételekről, hogy közben odahaza az egész megállapodás ellen kampányol – ezért ő akkor azt javasolta, a népszavazásig ne is legyen több beszélgetés. Pier Carlo Padoan, olasz pénzügyminiszter meg

Varufakisz erre azt mondja hogy a jelenleg asztalon lévő megállapodást tartja elfogadhatatlannak, mire azonban Dijsselbloem megjegyzi: jelenleg nincs is még semmilyen megállapodás a görögök és az euróövezet között, vagyis teljesen elbeszéltek egymás mellett.

Schäuble csak a videókonferencia végén kapcsolódik be, és ő is megerősíti: számára se érthető, miről is szavaznak a görögök, amikor nincs is még megállapodás.

Egyedül Harrisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter siet Varufakisz segítségére, felhívva a figyelmet, hogy a görögök ki vannak ábrándulva, de szeretnének az eurózóna tagjai maradni. Varufakisz is azonban később elismeri: tényleg nincs semmi megállapodás – holott a népszavazás arról szól –, ők az eddigi javaslatokat bocsátják kérdésre. Dijsselbloem azonban megjegyzi: a trojka által kidolgozott javaslatok nem az eurócsoporté. A beszélgetés végén, amikor Dijsselbloem közli, hogy kivárják a referendum végét,

Az eredmény mára ismert: a népszavazáson győztek a nemek, de végül Alexis Ciprasz mégis belement az elutasított feltételekbe, Janisz Varufakisz pedig tiltakozásul rögtön lemondott. Varufakisz a könyvében arról ír: Cipraszt teljesen elbűvölte Merkel, és ez részben az ő hibája is, ugyanis ő tanácsolta azt főnökének, látva Schäuble konokságát, hogy talán a német kancellárnál lobbizva elérhetnek valamit.

Varufakisz a Szirizát és Cipraszt ma már árulónak tartja, és saját pártját szervezi: Görögországban a MeRA25-öt, Európában pedig – többek között Srečko Horvat horvát filozófussal és Pamela Anderson amerikai színésszel – a szociális és föderatív Európát hirdető DiEM25-öt, ám a párt tavaly az EP-választáson egyetlen országban se tudott mandátumot szerezni, pedig Varufakisz maga a németországi listát vezette (és kapott 0,3 százaléknak megfelelő 130 ezer voksot).

Itt lehet végigolvasni az összes kiszivárogtatott anyagot.

FOTÓK: Diem25 Euroleaks