+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 14:16
Kilencvenkét éves korában Párizs mellett meghalt Albert Uderzo, akinek többek között Asterix és Obelix történeteit és figuráit köszönhetjük. Neked melyik a kedvenc figurád? Szavazz!

Kedd reggel a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben szívinfarktusban elhunyt Albert Uderzo, aki az 1959-ben először megjelent Asterix (és az ő gall falujának) történetét 2013-ig rajzolta, René Goscinny író 1977-es halála után pedig maga is írta.

 

A kissé bohókás gallok ellenállása mögött, akik még a rómaiakkal is dacolnak, sokan Charles De Gaulle nacionalizmusának igazolását látták. A lázadó gall falu története egyben a második világháborúban ellenálló – bár valójában nagyrészt megszállt vagy kollaboráló – Franciaország allegóriájaként is értelmezhető. (Az Asterix kultúrtörténetéről itt olvasható egy érdekes tanulmány.)

 

A szerzőpáros azonban minden politikai felhasználást, értelmezést visszautasított, így Uderzo elérte például, hogy Nicolas Sarkozy pártja 1998-ban visszavonja egy asterixes plakátját. A Libération napilap felhívta arra a figyelmet, hogy mindkét tábor tud azonosulni a történetekkel, ugyanis

 

Asterixék harca antiimperialista, és eleve egy ökofaluban élnek, de azért a sovinizmus (nativizmus) is megjelenik náluk.

 

A történetek körüli vitákban annak kérdése is megjelenik, hogy a mai francia nemzet inkább a gallokra vagy a latinokra vezethető-e vissza.

 

AZ ELSŐ, 1959-ES KIADÁS AZONNAL KULTIKUS SIKER LETT.

 

Politikától függően is a képregénysorozat több, mint hatvan éve sikeres. 1977-ig René Goscinny gondolta ki a történeteket, és Albert Uderzo rajzolta meg őket.

 

Két bevándorló hátterű emberről van szó: Goscinny lengyel zsidó, Uderzo pedig olasz családból származott. Az Asterix-szal azonban ők teremtették meg a francia nemzeti identitást is megjelenítő gall figurákat, huszonnégy történetet alkottak együtt.

 

Történeteiket 111 nyelvre és dialektusra fordították le, több mint 350 millió eladott példányszámuk volt.

 

Itt nézhető újra egy válogatás a kultikus jelenetekből.

 

1977-től Albert Uderzo egyedül rajzolta és gondolta ki a történeteket, a 35. könyvtől, azaz 2013-tól azonban már átvette tőle a feladatot Jean-Yves Ferri szerzőként és Didier Conrad rajzolóként. Az új szerzőpáros azonban igyekszik a Goscinny-Uderzo-vonalat – mind rajzban, mind humorban – továbbvinni.

 

Ki volt Uderzo?

 

Albert Uderzo 1927-ben született egy olasz hegedűkészítő fiaként, öten voltak testvérek.

 

A Mickey Mouse-t olvasva kezdett el ő maga is rajzolni, nem végzett semmit, autodidakta módon sajátította el a tudását.

 

1951-ben ismerkedett meg a szintén grafikus Goscinnyval, több közös munkájuk is volt, mielőtt 1959-ben megjelent az első Asterix-kötet. Mikor szerzőtársa meghalt, 1977-től – támaszkodva Goscinny több évre előre szóló terveire – egyedül írta a képregényt. A 2000-es években a jogdíjak körül vitába keveredett nem csak Goscinny özvenyével, de saját lányával is – ám végül megegyezéssel zárult a bírósági eljárás.

 

2013-ban, mivel egyre nehezebben tudta a kezét használni, visszavonult a rajzolástól, az Asterixet is átadta másoknak.

 

2015-ben, a Charlie Hebdo elleni terrortámadáskor azonban még sajátkezűleg készített egy gyászoló Asterix-rajzot.

 

UTOLSÓ NYILVÁNOS RAJZÁVAL (2015-BEN) A CHARLIE HEBDO ELŐTT TISZTELGET. KÉP: NOUVEL OBS

 

NYITÓKÉP: Albert Udezo (térdelve) Asterixet rajzol / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás