+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Illés Gergő
2020. március 23. hétfő, 16:23
Tehát nem sikerült a négyötödös, Házszabálytól való eltérés a felhatalmazási törvény ügyében: az ellenzékiek a kormányzati javaslat ellen szavaztak, így csütörtökig várni kell, míg a törvény kétharmaddal is megszavazható lesz.

Az ellenzék szavazatainak híján nem tudta az Országgyűlés megszavazni a Házszabálytól való eltérést a felhatalmazási törvény ügyében, ami azt jelenti, hogy

 

a veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdődő tizenötnapos határidő csütörtöki lejártáig kétharmados törvényként nem tudják a felhatalmazási törvényt elfogadni.

 

A Házszabálytól való eltérésre 137 igen, és 52 nem szavazat érkezett az Országgyűlésben, 18 fő nem volt jelen a szavazáson.

 

Ahhoz, hogy a többek között a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeleteket szentesítő, és a járványügyi helyzet kapcsán a büntető törvénykönyvet is módosító törvényjavaslatot a Házszabálytól eltérve ennyi időn belül letárgyalják és elfogadják, négyötödös többségre lett volna szükség.

 

Ehhez legalább 160 igen szavazatnak kellett volna érkeznie Házszabálytól való eltérésre, ugyanakkor ez nem történt meg: az ellenzéki vádak szerint a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslat teljesen lebontotta volna a jogállamot, ugyanis a felhatalmazási törvénynek nem volt tárgybeli és időbeli korlátja sem, vagyis ennek elfogadása esetén a kormány határozatlan ideig, rendeletekkel, a parlament hozzájárulása nélkül kormányozhatott volna a koronavírusra hivatkozva.

 

Orbán Viktor miniszterelnök viszont arra hivatkozott, hogy elérkezett az összefogás ideje, a kormány szerint pedig nincs most itt az ideje a politikai vitáknak, ezért kérték az ellenzék hozzájárulását is.

 

De mi is az a felhatalmazási törvény?

 

A Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat többek között tartalmazza, hogy:

 

+ Veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a kormány rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Egyébként

 

az alkotmány is lehetőséget ad ilyen rendkívüli intézkedésekre azzal, hogy ezek körét sarkalatos törvényben kell szabályozni.

 

Most a katasztrófavédelmi törvény ez a sarkalatos törvény, de nincs kizárva, hogy más sarkalatos törvényben további ilyeneket határozzon meg az Országgyűlés. Ez az a pont leginkább, ami miatt kétharmados törvényként akarják átvinni ezt a törvényt.

 

+ A javaslat továbbá megerősíti hatályában az eddig meghozott veszélyhelyzeti kormányrendeleteket. Ez pedig az a pont, ami miatt fontos a kormánynak a Házszabálytól való eltérés, hogy a csütörtökön lejáró 15 napos határidőn belül el tudják ezt fogadni. Viszont – amint arról ebben a cikkben részletesen is írtunk –

 

a kormányrendelet megerősítése az Országgyűlés által egyáltalán nem kell, hogy kétharmados törvényben történjen,

 

ehhez simán összedobhatnak gyorsan egy országgyűlési határozatot is.

 

+ A felhatalmazási javaslat kimondaná, hogy jogkörét a kormány a „humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá károshatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja”, a rendelkezés pedig határozatlan időre szólna. 

 

+ Ez idő alatt, a veszélyhelyzet visszavonásáig viszont nem lenne szabad választásokat, népszavazásokat tartani. A már kitűzött választások elmaradnak. 

 

+ Az Országgyűlés (vagyis gyakorlatilag a fideszes többség) egyébként visszavonhatja ezt a felhatalmazást, mielőtt a kormány úgy döntene, hogy megszűnik a veszélyhelyzet.

 

+ A javaslat a Btk-t is módosítaná a rémhírterjesztés tényállásának a kiterjesztésével. Első ránézésre a dolog elég rosszul néz ki az újságíróknak, de a hétfő reggeli hírlevélben (ha lemaradtál róla, iratkozz fel itt!) megmagyaráztuk, miért nem kell tőle annyira félni.

 

Mit mondott Orbán Viktor?

 

A miniszterelnök felszólalásában nagyjából azt ismételte meg, amiről már hétfő délelőtti bejelentésében is beszélt: vagyis részletezte, hogy Magyarországon mennyi orvosi maszk, speciális maszk, gumikesztyű, lélegeztetőgép és védőfelszerelés áll rendelkezésre, hány orvos is fogható munkára a járvány elleni harcra, illetve újból felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv újabb rendelkezéseit. Ezen intézkedésekről és Orbán Viktor bejelentéséről itt írtunk bővebben.

 

Ezen felül elmondta,

 

„az egész emberiség teljes erőfeszítése mellett sem várható, hogy a vakcina a közeljövőben elérhető lesz”

 

Szerinte Magyarország négy fronton vette fel a harcot a járvány ellen: a kollektív védelem megszervezése, a fertőzés ütemének lassítása, a veszélyeztetettek védelme, a gazdasági következmények enyhítése és a lebénuló gazdaság újraindítása a békeidőben érvényes szabályok mellett nem lett volna lehetséges, mondta el. A kormányt pedig mindez felhatalmazza a védelem megszervezésére, éppen ezért a politikai csatározásoknak és a széthúzásnak most nincs helye, elérkezett az összefogás ideje – fogalmazott Orbán, aki valamennyi párt támogatását kérte a válságkezeléshez.

 

Mit mondott a többi frakció? 

 

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a miniszterelnök szavaira úgy reagált, a frontvonalban dolgozók Gyurcsány szerint magukra vannak hagyva. Szerinte nincs rendben az, hogyha nem fogadjuk el és nem hisszük azoknak a panaszát, akik nap mint nap a frontvonalban vannak. Azt mondja a kormányfő, hogy nemzeti egységre van szükség, ezzel alapvetően nincs vitám:

 

de a nemzeti egység nem a nemzet némaságát jelenti és nem a nemzet feltétel és korlátok nélküli engedelmességét egy korlátokat esetleg nem ismerő hatalomnak.

 

Gyurcsány szerint ezért közre kell működni a veszélyhelyzet megoldásában, de bármit megengedni a hatalomnak nem lehet. Nem lehet a demokráciát, a jogállamot elvenni bármilyen harc ürügyén, vélte. Mert ez elvileg sem helyes.

 

A kormányzati intézkedések túlnyomó többségével is egyetértett Gyurcsány, de szerinte vannak még intézkedések, amelyeket meg kell tenni. Nagyon sok ország a jövedelmek pótlásán dolgozik, de itthon erről nincs szó: szerinte érdemes kibírni egy pár hónapot azért, hogy utána majd gyorsabban helyreálljon a gazdaság.

 

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is támogathatónak találta a kormány által hétfőn bejelentett intézkedéseket. De elmondta, az ellenzék is konstruktívan viselkedett, kezdve az iskolabezárások javaslatától a hitelek szüneteltetésén át. Azt azonban megkérdezte, hol van az a másfélmillió maszk, amiről Orbán beszélt.

 

„Lehet, hogy nemsokára a börtönbe kerülök rémhírterjesztésért, de egyelőre nincs elég védőfelszerelés a kórházakban az orvosok és ápolók részére”

 

– fejtette ki Szabó. „A mi erőnkhöz képest is nagyon kevés az, amit a miniszterelnök bejelentett” – mondta Szabó az amerikai példára hivatkozva, ahol készpénzt oszt jelenleg a kormány. A Párbeszéd a jövedelmüket elvesztőknek havi 100 ezer forintra szeretné kiegészítteteni a jövedelmét, emellett sokkal több szűrést követetelt. „Ezt úgy hívják, hogy diktatúra” – mondta Szabó, aki kijelentette: nem fog felhatalmazást adni időkorlát nélkül a hatalomnak a rendeleti kormányzásra.

 

A Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz senkivel nem akar együttműködni, csak saját magával, szerinte ismét jön a gyűlöletpropaganda. Felemlegette Gulyás Gergely múlt csütörtöki kormányinfós kommentjeit, a miniszter ugyanis akkor azt mondta, hogy az ellenzékiek közül vannak, akik a vírusnak szurkolnak. Jakab ezt mindenki nevében kikérte magának. Egyúttal arra szólított fel, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara ajánlásainak megfelelően vezessen be kijárási tilalmat, hiszen „a holnap áldozatait ma lehet megmenteni” a pártelnök szerint.

 

Emellett Jakab munkahelyvédelmi alapot követelt külföldi példákra hivatkozva: elmondta, több környező országban is a kormányok vállalják, hogy ha a vállalkozások az emberek munkahelyeit megőrzik, átvállalják a foglalkoztatás terheinek 90, 80 vagy 75 százalékát. Magyarországon ilyen rendelkezés nincsen, szerinte emiatt „a világ elrohan mellettünk”.

 

A Jobbik elnöke hatósági árszabályozást is követelt a kormánytól, vagyis egy plafont, ami fölé bizonyos termékek ára nem mehet.

 

Az MSZP-s Tóth Bertalan örült annak, hogy sok, a párt által javasolt intézkedést is most végül meghozott a kormány, például a járulékcsökkentésekkel vagy a kilakoltatások felfüggesztésével kapcsolatban is örömét fejezte ki. Tóth felhívott arra is, hogy a kormány konzultáljon a munkavállalói érdekképviseletekkel, mivel lesznek olyanok, akik a járvány miatt elveszítik a munkájukat. Kifejtette: együttműködésre van szükség most mindenhol, a politikusok között is, de „az nem együttműködés, hogy én leteszek valamit az asztalra, és ez van”.

 

„A mi politikai tanácsadóink mondták, hogy nagy a veszély, mert a Fidesz az emberi arcát mutatja” – mondta Tóth, akit elmondása szerint nem érdekelték a politikai tanácsadók, ők tényleg konszenzusos törvényt szerettek volna meghozni, amely felhatalmazza a kormányt a cselekvésre, „de nem a korlátlan cselekvésre”. Az ellenzék már a 90 napos határidőt is felajánlotta, mert ma több millió választó nem bízik a kormányban, mondta Tóth. Szerinte a parlament feloszlatása sem szükséges, hiszen Romániában is meg tudták csinálni, hogy online szavazzanak a képviselők.

 

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy valóban félre kell tenni a pártpolitikai gondolkodást, mégsem sikerült ezt megteremteni: szerinte erről nemcsak beszélni kéne, hanem cselekedni is. „Az elmúlt tíz évben a magyar politika mocsárba süllyedt”, és ebből a mocsárból nagyon nehezen tudnak kijönni a mocsár szereplői, fejtegette, de a korlátlan rendeleti kormányzással ő sem értett egyet. Itt viszont szerinte is konszenzusra lenne szükség, és üzenetet kell küldeni a társadalomnak, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek egy asztalhoz ülve bizonyos kérdésekben meg tudnak egyezni.

 

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter elmondta, megnyugtató hallani az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók létszámáról szóló adatokat. Harrach örült annak, hogy a 65 év feletti orvosok otthon maradhatnak. „Némileg szelídebb volt az ellenzék hangja, mint békeidőben” – mondta Harrach, aki szerint ez az együttműködés szándékát is jelzi, hiszen a kormány sok ellenzéki kezdeményezést is befogadott. Sajnos azonban voltak ellenzéki törekvések, amiket a járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések ürügyén szeretnének érvényesíteni. Egyedül ez a kormány képes arra, hogy ezt a súlyos helyzetet kezelte, hiszen elég csak arra nézni, hogy a kormány elődei mit is tettek: a mai kormánynak kellett rendbe tennie az általuk elkövetett károkat, szögezte le.

 

BORÍTÓKÉP: MTI

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás