Nem szavazták meg a felhatalmazási törvényt

Tehát nem sikerült a négyötödös, Házszabálytól való eltérés a felhatalmazási törvény ügyében: az ellenzékiek a kormányzati javaslat ellen szavaztak, így csütörtökig várni kell, míg a törvény kétharmaddal is megszavazható lesz.

Az ellenzék szavazatainak híján nem tudta az Országgyűlés megszavazni a Házszabálytól való eltérést a felhatalmazási törvény ügyében, ami azt jelenti, hogy

A Házszabálytól való eltérésre 137 igen, és 52 nem szavazat érkezett az Országgyűlésben, 18 fő nem volt jelen a szavazáson.

Ahhoz, hogy a többek között a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeleteket szentesítő, és a járványügyi helyzet kapcsán a büntető törvénykönyvet is módosító törvényjavaslatot a Házszabálytól eltérve ennyi időn belül letárgyalják és elfogadják, négyötödös többségre lett volna szükség.

Ehhez legalább 160 igen szavazatnak kellett volna érkeznie Házszabálytól való eltérésre, ugyanakkor ez nem történt meg: az ellenzéki vádak szerint a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslat teljesen lebontotta volna a jogállamot, ugyanis a felhatalmazási törvénynek nem volt tárgybeli és időbeli korlátja sem, vagyis ennek elfogadása esetén a kormány határozatlan ideig, rendeletekkel, a parlament hozzájárulása nélkül kormányozhatott volna a koronavírusra hivatkozva.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont arra hivatkozott, hogy elérkezett az összefogás ideje, a kormány szerint pedig nincs most itt az ideje a politikai vitáknak, ezért kérték az ellenzék hozzájárulását is.

De mi is az a felhatalmazási törvény?

A Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat többek között tartalmazza, hogy:

+ Veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a kormány rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Egyébként

Most a katasztrófavédelmi törvény ez a sarkalatos törvény, de nincs kizárva, hogy más sarkalatos törvényben további ilyeneket határozzon meg az Országgyűlés. Ez az a pont leginkább, ami miatt kétharmados törvényként akarják átvinni ezt a törvényt.

+ A javaslat továbbá megerősíti hatályában az eddig meghozott veszélyhelyzeti kormányrendeleteket. Ez pedig az a pont, ami miatt fontos a kormánynak a Házszabálytól való eltérés, hogy a csütörtökön lejáró 15 napos határidőn belül el tudják ezt fogadni. Viszont – amint arról ebben a cikkben részletesen is írtunk –

ehhez simán összedobhatnak gyorsan egy országgyűlési határozatot is.

+ A felhatalmazási javaslat kimondaná, hogy jogkörét a kormány a „humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá károshatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja”, a rendelkezés pedig határozatlan időre szólna. 

+ Ez idő alatt, a veszélyhelyzet visszavonásáig viszont nem lenne szabad választásokat, népszavazásokat tartani. A már kitűzött választások elmaradnak. 

+ Az Országgyűlés (vagyis gyakorlatilag a fideszes többség) egyébként visszavonhatja ezt a felhatalmazást, mielőtt a kormány úgy döntene, hogy megszűnik a veszélyhelyzet.

+ A javaslat a Btk-t is módosítaná a rémhírterjesztés tényállásának a kiterjesztésével. Első ránézésre a dolog elég rosszul néz ki az újságíróknak, de a hétfő reggeli hírlevélben (ha lemaradtál róla, iratkozz fel itt!) megmagyaráztuk, miért nem kell tőle annyira félni.

Mit mondott Orbán Viktor?

A miniszterelnök felszólalásában nagyjából azt ismételte meg, amiről már hétfő délelőtti bejelentésében is beszélt: vagyis részletezte, hogy Magyarországon mennyi orvosi maszk, speciális maszk, gumikesztyű, lélegeztetőgép és védőfelszerelés áll rendelkezésre, hány orvos is fogható munkára a járvány elleni harcra, illetve újból felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv újabb rendelkezéseit. Ezen intézkedésekről és Orbán Viktor bejelentéséről itt írtunk bővebben.

Ezen felül elmondta,

Szerinte Magyarország négy fronton vette fel a harcot a járvány ellen: a kollektív védelem megszervezése, a fertőzés ütemének lassítása, a veszélyeztetettek védelme, a gazdasági következmények enyhítése és a lebénuló gazdaság újraindítása a békeidőben érvényes szabályok mellett nem lett volna lehetséges, mondta el. A kormányt pedig mindez felhatalmazza a védelem megszervezésére, éppen ezért a politikai csatározásoknak és a széthúzásnak most nincs helye, elérkezett az összefogás ideje – fogalmazott Orbán, aki valamennyi párt támogatását kérte a válságkezeléshez.

Mit mondott a többi frakció? 

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a miniszterelnök szavaira úgy reagált, a frontvonalban dolgozók Gyurcsány szerint magukra vannak hagyva. Szerinte nincs rendben az, hogyha nem fogadjuk el és nem hisszük azoknak a panaszát, akik nap mint nap a frontvonalban vannak. Azt mondja a kormányfő, hogy nemzeti egységre van szükség, ezzel alapvetően nincs vitám:

Gyurcsány szerint ezért közre kell működni a veszélyhelyzet megoldásában, de bármit megengedni a hatalomnak nem lehet. Nem lehet a demokráciát, a jogállamot elvenni bármilyen harc ürügyén, vélte. Mert ez elvileg sem helyes.

A kormányzati intézkedések túlnyomó többségével is egyetértett Gyurcsány, de szerinte vannak még intézkedések, amelyeket meg kell tenni. Nagyon sok ország a jövedelmek pótlásán dolgozik, de itthon erről nincs szó: szerinte érdemes kibírni egy pár hónapot azért, hogy utána majd gyorsabban helyreálljon a gazdaság.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is támogathatónak találta a kormány által hétfőn bejelentett intézkedéseket. De elmondta, az ellenzék is konstruktívan viselkedett, kezdve az iskolabezárások javaslatától a hitelek szüneteltetésén át. Azt azonban megkérdezte, hol van az a másfélmillió maszk, amiről Orbán beszélt.

– fejtette ki Szabó. „A mi erőnkhöz képest is nagyon kevés az, amit a miniszterelnök bejelentett” – mondta Szabó az amerikai példára hivatkozva, ahol készpénzt oszt jelenleg a kormány. A Párbeszéd a jövedelmüket elvesztőknek havi 100 ezer forintra szeretné kiegészítteteni a jövedelmét, emellett sokkal több szűrést követetelt. „Ezt úgy hívják, hogy diktatúra” – mondta Szabó, aki kijelentette: nem fog felhatalmazást adni időkorlát nélkül a hatalomnak a rendeleti kormányzásra.

A Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz senkivel nem akar együttműködni, csak saját magával, szerinte ismét jön a gyűlöletpropaganda. Felemlegette Gulyás Gergely múlt csütörtöki kormányinfós kommentjeit, a miniszter ugyanis akkor azt mondta, hogy az ellenzékiek közül vannak, akik a vírusnak szurkolnak. Jakab ezt mindenki nevében kikérte magának. Egyúttal arra szólított fel, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara ajánlásainak megfelelően vezessen be kijárási tilalmat, hiszen „a holnap áldozatait ma lehet megmenteni” a pártelnök szerint.

Emellett Jakab munkahelyvédelmi alapot követelt külföldi példákra hivatkozva: elmondta, több környező országban is a kormányok vállalják, hogy ha a vállalkozások az emberek munkahelyeit megőrzik, átvállalják a foglalkoztatás terheinek 90, 80 vagy 75 százalékát. Magyarországon ilyen rendelkezés nincsen, szerinte emiatt „a világ elrohan mellettünk”.

Az MSZP-s Tóth Bertalan örült annak, hogy sok, a párt által javasolt intézkedést is most végül meghozott a kormány, például a járulékcsökkentésekkel vagy a kilakoltatások felfüggesztésével kapcsolatban is örömét fejezte ki. Tóth felhívott arra is, hogy a kormány konzultáljon a munkavállalói érdekképviseletekkel, mivel lesznek olyanok, akik a járvány miatt elveszítik a munkájukat. Kifejtette: együttműködésre van szükség most mindenhol, a politikusok között is, de „az nem együttműködés, hogy én leteszek valamit az asztalra, és ez van”.

„A mi politikai tanácsadóink mondták, hogy nagy a veszély, mert a Fidesz az emberi arcát mutatja” – mondta Tóth, akit elmondása szerint nem érdekelték a politikai tanácsadók, ők tényleg konszenzusos törvényt szerettek volna meghozni, amely felhatalmazza a kormányt a cselekvésre, „de nem a korlátlan cselekvésre”. Az ellenzék már a 90 napos határidőt is felajánlotta, mert ma több millió választó nem bízik a kormányban, mondta Tóth. Szerinte a parlament feloszlatása sem szükséges, hiszen Romániában is meg tudták csinálni, hogy online szavazzanak a képviselők.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy valóban félre kell tenni a pártpolitikai gondolkodást, mégsem sikerült ezt megteremteni: szerinte erről nemcsak beszélni kéne, hanem cselekedni is. „Az elmúlt tíz évben a magyar politika mocsárba süllyedt”, és ebből a mocsárból nagyon nehezen tudnak kijönni a mocsár szereplői, fejtegette, de a korlátlan rendeleti kormányzással ő sem értett egyet. Itt viszont szerinte is konszenzusra lenne szükség, és üzenetet kell küldeni a társadalomnak, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek egy asztalhoz ülve bizonyos kérdésekben meg tudnak egyezni.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter elmondta, megnyugtató hallani az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók létszámáról szóló adatokat. Harrach örült annak, hogy a 65 év feletti orvosok otthon maradhatnak. „Némileg szelídebb volt az ellenzék hangja, mint békeidőben” – mondta Harrach, aki szerint ez az együttműködés szándékát is jelzi, hiszen a kormány sok ellenzéki kezdeményezést is befogadott. Sajnos azonban voltak ellenzéki törekvések, amiket a járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések ürügyén szeretnének érvényesíteni. Egyedül ez a kormány képes arra, hogy ezt a súlyos helyzetet kezelte, hiszen elég csak arra nézni, hogy a kormány elődei mit is tettek: a mai kormánynak kellett rendbe tennie az általuk elkövetett károkat, szögezte le.

BORÍTÓKÉP: MTI