+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 23. hétfő, 13:47
Nem is nagyon tehetett mást a brit kormány: 70 százalékkal zuhant be az utasszám, a magáncégek pedig hamar bajba kerültek volna a koronavírus miatt.

Állami irányítás alá veszi a vasutakat a következő fél évre az Egyesült Királyság, hogy így biztosítsák a szolgáltatás zavartalanságát – erről szóló közleményt adott ki hétfőn reggel a brit közlekedési minisztérium. A minisztérium szerint az utasszámok az egyes vonalakon 70 százalékkal is visszaeshettek az új koronavírus miatt, az ezeken üzemelő privát társaságok számára pedig így semmilyen profitot nem termel a vasúti közlekedés. Ráadásul

 

az utasszám-csökkenés a vasútvonalakon a saját piaci kockázatukon üzemelő privát vasúttársaságok további létét is veszélybe sodorhatta volna.

 

Miért, nincsen olyan, hogy Brit Államvasutak?

 

Nincsen, 1948-ban a vasutat az akkori munkáspárti kormány államosította, a helyzet pedig egészen 1995-ig fennmaradt, mikor is a konzervatív kormány újból privatizálta azt, és így feloszlott a British Rail néven futó állami szolgáltató.

 

Az állami szolgáltatást így minden vonalon a saját piaci kockázatukon üzemelő cégek vették át. A vonalak nagy részén, mivel a cégek közszolgáltatást látnak el, tendereken versenyeznek azok üzemeltetési jogáért. Itt valamennyire már eddig is beavatkozott az állam, hiszen veszteségeiket állami forrásból pótolja, de a cégek sem tehették meg, hogy elhanyagolják az adott vonalat, hiszen a koncessziókat továbbra is az állam osztja ki, amely viszont szigorúan figyeli az egyes vonalakon az utasok elégedettségét.

 

MENNYI TÁMOGATÁST OSZT KI AZ ÁLLAM EGY UTASÉRT? / WIKIPÉDIA

 

A rendszer előnye egyrészt, hogy kevesebbe kerül az államnak: míg Franciaországban minden utas minden utazására csaknem 12 euró, Németországban pedig körülbelül 8 euró állami támogatás jut,

 

a piaci kockázat miatt az Egyesült Királyságban ez arányosan 3 euró alatt van.

 

Ráadásul az Egyesült Királyságban egyre többen használják is a vasutat, 1995-ben, a privatizációkor évi 750 millióan vonatoztak, ez a szám azóta dinamikusan növekszik, mostanra már több, mint évi 1,7 milliárd utasa van a vasutaknak.

 

AZ UTASSZÁM A BRIT VASÚTON / OFFICE OF RAIL AND ROAD ADATAI ALAPJÁN.

 

Az összeomlástól tartva

 

A rendszernek azonban baloldalról számos ellenzője is akad, szerintük a privatizáció miatt a menetjegyek ára annyira megugrott, hogy sokak számára egyszerűen nem elérhető a vasúti közlekedés: leghangosabb szószólójuk a brit választásokat tavaly decemberben elveszítő brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn. A pártvezető választási programjában már régóta szerepel a vasutak újraállmosításának terve, erre azonban egy nagyon egyszerű okból nem került sor: Corbyn és pártja bár megszorongatta a Konzervatívokat 2017-ben, legyőzni nem tudta őket, a brexit ügyében pedig elég teszetoszán viselkedő Munkáspárt 2019 végén kapott ki nagyon Boris Johnsontól.

 

Az élet ugyanakkor úgy határozott, hogy Corbyn veresége ellenére legalább egy kis időre teljesül az egyik választási ígérete a vasutak államosításával, igaz, ehhez egy olyan rendkívüli helyzet kellett, ahol komoly állami beavatkozás nélkül talán az egész vasúti szektor összeomlik.

 

A koronavírus miatt ugyanis a brit hatóságok is mindenkit az otthonmaradásra szólítottak fel, ráadásul egy járványhelyzet idején érdemes pont a tömegközlekedési eszközöket elkerülni. Ezért a privát szolgáltatók utasforgalma a közlekedési minisztérium szerint

 

70 százalékkal is megcsappanhatott, a jegyárbevételek pedig a kétharmadukkal csökkentek: ezzel indokolták a vasúti cégek hat hónapos állami irányítás alá való helyezését.

 

Csak az utazzon, akinek nagyon kell

 

A minisztérium hétfőtől felfüggesztette a normál, franchise-rendszer szerint kötött megállapodásokat és egy korlátozott időszakra, egyelőre hat hónapra minden, a vasutakból származó bevétel, de költség is az államot terheli. „Azért hoztuk meg ezt a döntést, hogy megvédjük a vasúti szektorban dolgozókat és a vasúti szektortól függőket, a keményen dolgozó ingázókat, akiknek életét radikálisan meg kellett változtatniuk a koronavírus miatt, és a frontvonalban dolgozó vasúti alkalmazottakat is, akik mozgásban tartják az országot” – indokolt a minisztérium.

 

Egyúttal hozzátették: senki más ne utazzon, csak azon dolgozók, akiknek ez feltétlenül szükséges. Ez azonban azzal is jár, hogy ritkább menetrend lép életbe hétfőtől, hiszen a megcsappant forgalom nem is indokol annyi vonatot. Emellett minden jegy ingyenesen visszaváltható lesz, jelentették be.

 

Nemcsak az Egyesült Királyságban, de itthon is jelentősen visszaesett a vasúton utazók száma: az Azonnalinak a múlt héten a MÁV arról beszélt,

 

nemzetközi utasforgalmuk 50 százalékkal, a belföldi forgalom pedig 60 százalékkal csappant meg.

 

Azóta viszont ahogyan terjedt a járvány, valószínűleg még tovább estek az utasszámok, a nemzetközi vonalakon pedig lényegében megszűnhettek: egyedül Bécs felé járnak még továbbra is a nemzetközi vonatok, az összes többi országba megszűnt Magyarországról a közvetlen vasúti összeköttetés.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás