+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
„Semmilyen körülmények között nem engedheti az Európai Unió, hogy egy tagállama a koronavírus okozta válság farvizén félautoriter állammá váljon”

 

fogalmazott közleményében Ewa Ernst-Dziedzic az osztrák zöldek (Die Grünen) külügyi szóvivője. A kisebbik kormánypárt politikusa hozzátette: amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát a felhatalmazási törvényről (amiről az Azonnalin is olvashattatok már értékelést, például ezt és ezt), azzal „veszélyes precedenst teremthet”. (Egyébként hétfőn ezt nem sikerült elfogadni, erről itt írtunk.)

 

Párttársa kijelentéseihez csatlakozott Monika Vana, a Die Grünen EP-delegációjának vezetője. Szerinte „az EU-nak haladéktalanul cselekednie kell, a három nagy uniós intézménynek közös fellépéssel kell megakadályoznia, hogy Orbán ezzel a »koronapuccsal« hatástalanítsa a magyar parlamentet. Azonnali EU-s vétóra van szükség” – sürgette ezzel az Európai Unió Tanácsát, a Bizottságot és a Parlamentet. 

 

A delegációvezető szerint szankcióként az EU-s pénzek közvetlen elosztása, vagy a tanácsi szavazati jog megvonása is elképzelhető lenne. (Az első opcióra még nem született meg az EU-s jogszabály, a másodikat a hetes cikkelyes eljárással lehet például elérni, ami Magyarországgal szemben másfél éve egy helyben topog.) 

 

„Ha Orbánnak összejön ez a puccs, Magyarország elveszíti a demokráciáját, az EU pedig egy tagállamát”

 

– fogalmazott Vana a közleményében.

 

A liberális NEOS is kommentálta a magyarországi fejelményeket. A párt külügyi szóvivője, Helmut Bandstätter szerint „az Európai Bizottságnak a magyar kormány minden lépését ellenőriznie kell, és akkor kiderülhet, hogy Orbán európai demokráciák pénzéből tovább finanszírozhatja-e a magyar demokrácia leépítését”.

 

A felhatalmazási törvényt végül hétfőn nem szavazta meg a magyar parlament, ugyanis az ellenzék támogatása is kellett volna a Házszabálytól eltérő eljáráshoz. Később azonban a fideszes többség megszavazhatja a törvényt, sőt a veszélyhelyzeti kormányrendeletek parlament általi megerősítéséhez nincs is feltétlenül szükség kétharmados törvényre.

 

Közben az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand úgy fogalmazott, tudnak a magyarországi fejleményekről, de azokat nem szeretnék kommentálni.

 

A nagyobbik osztrák kormánypárt, az Európai Néppártban a Fidesszel elvileg szövetséges ÖVP egyelőre nem szólalt meg az ügyben, ezért elküldtük nekik a kérdéseinket, hogy megtudjuk: egyetértenek-e koalíciós partnerük szigorúságával. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.

 

CÍMLAPKÉP: Monika Vana, az osztrák Zöldek delegációvezetője az Európai Parlamentben. Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás