+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. március 22. vasárnap, 08:00
Az önkéntes karanténnal és koronavírussal terhelt időkben különösen ijesztő látni filmen, milyen az, amikor látványosan összeomlott a lerohasztott egészségügy. A román Colectivben sajnos magyarországi körülményekre is ráismerhetünk.

Kevés aktuálisabb téma létezik Magyarországon most (a világon is persze), mint az egészségügy helyzete: a koronavírus terjedése miatt valószínűleg pártállástól függetlenül retteg kicsit épp az ország attól, hogy az amúgy is rosszhírű magyar egészségügy teljesen összeomlik a járvány alatt. Ezért javaslom már az elején, hogy az Emmy-díjas Alexander Nanau dokumentumfilmjét tényleg csak azok nézzék meg, akik nem hajlamosak különösebben a rettegésre.

 

A Colectiv alapja egy 2015. október 30-án történt tragédia: a bukaresti Colectiv klub kigyulladt egy koncert közben, a 400 bent bulizó közül 27 ember ott halt meg, száznyolcvanan pedig megsérültek (kicsit részletesebben ebben a cikkben írtunk erről). A katasztrófa elkerülhető lett volna akár, de a klubnak összesen egy vészkijárata volt, tehát a működési engedélyeket sem szabadott volna megkapnia. A nyilvánvaló állami korrupció miatt óriási tömegtüntetések robbantak ki, így egy korrupciós botrány miatt eleve kellemetlen helyzetbe keveredett Victor Ponta vezette román szociáldemokrata kormány (PSD) november 4-én ennek ürügyén lemondott, a választásokig hátralévő egy évre pedig szakértői kormány vette át az országot.

 

A film ezzel csak tárgyszerűen foglalkozik, hiszen az igazi lavina ezek után kezdődött: a Gazeta Sporturilor, vagyis a román Nemzeti Sport újságíróinak feltűnt, hogy a tragédiát követő négy hónapban újabb 37 áldozat halt meg.

 

Csupa olyan ember, akiknek nem voltak annyira csúnyák a sérüléseik, és fiatalok is voltak ahhoz eléggé, hogy elvileg ki tudják hordani a 10-15 százalékos égési sérüléseket.

 

A film első fele Cătălin Tolontan oknyomozó újságíróval és csapatával a középpontban bontja ki az okokat: ahogy kiderül, hogy az elhunytakat ápoló kórházak mind ugyanattól a Hexi Pharma nevű cégtől rendelték a fertőtlenítőt, persze csúnyán túlárazva.

 

JOBBRA TOLONTAN, AZ ÜGYET FELDOLGOZÓ OKNYOMOZÓ ÚJSÁGÍRÓ

 

A helyzet innen egyre durvább: egyre egyértelműbb lesz, hogy a román titkosszolgálat tudomása mellett lopnak el állami pénzeket az egészségügyben, miközben embereket elférgesedett sebekkel hagynak meghalni. Ahogy ezzel együtt az is kiderül, hogy bár a Hexi Pharma tulajdonosa megölte magát, mielőtt őrizetbe vették volna, a román egészségügy még a fertőtlenítők lecserélése után is annyi sebből vérzik, ami még tévéből nézve is felfoghatatlan.

 

Nagyjából ennél a felismerésnél kerül át a fókusz Gazeta Sporturilorról az ideiglenes, Dacian Cioloș vezette (ismerős név? igen, ő vezeti most a Renew Europe EP-frakcióját) kormány egészségügyi miniszterére, Vlad Voiculescura, akinek stábjával végig forgathattak a filmkészítők egészen a szakértői kormány végét jelentő 2016. decemberi választásig. Szinte élőben követhetjük, ahogy először szembesülnek azzal, hogy itt nem csak a Hexi Pharmáról van szó, hanem egy elemi szintig lezüllött és korrumpálódott román egészségügyről, aminek ilyen-olyan szinten minden tagja érintett a korrupcióban: az EU-s fejlesztési pénzek lenyúlása miatt csak szóban fejlődött addig az ellátás, hogy

 

a Colectiv klub áldozatait már arról biztosították, hogy felesleges német kórházba szállítani a betegeket, mindeközben pedig sokuk átszállítását szándékosan nehezítették meg.

 

Egészen jellemző, és sajnos Magyarországról is jól érthető a vita, amikor Vlad Voiculescu Bukarest PSD-s polgármesterével vitázik azon, lehet-e tüdőátültetéseket végezni a főváros egyik kórházában. Voiculescu ugyanis leállította ezeket, mivel a kórháznak például nem is volt tüdőgondozója, Gabriela Firea viszont tények helyett a nálunk is látható módon támadta a minisztert azzal, hogy miatta halnak meg emberek, miközben valójában csak Ausztriába akarja szállíttatni a szerinte transzplantációra szánt tüdőket – mármint a miniszter –, hiszen ő maga is ott dolgozott, és eleve, külföldi érdekeket szolgál.

 

Közben ott van Voiculescu fő problémája is: az ország egyetlen égéssérültek ellátásra alkalmas kórházát például úgy általában be kéne zárnia, annyira korrupt körülötte minden, csakhogy akkor még annyira sem tudnának ellátni embereket, mint eddig.

 

Felvetődik a kérdés: hogyan választ új kórházigazgatókat, ha tulajdonképpen mindenki sáros a szakmában?

 

A történet akkor lenne szép persze, ha a fiatal és azóta is népszerű figurának számító, azóta egy darabig még a bukaresti főpolgármester-jelöltséggel is kacérkodó Voiculescu lerakta volna az új román egészségügy alapjait, de ez mégiscsak egy kelet-európai történet. Mifelénk pedig általában ezeknek az ügyeknek nincs se felelőse, se megoldása:

 

az egyéves szakértői kormányzás után például simán nyerte a választást a korábban lemondott, ráadásul az egész korrupt rendszert nem csak fenntartó, de támogató PSD, ami után Voiculescunak is csak annyi kérdése volt, hogy vajon hány intézkedését vonják vissza hamarosan.

 

A helyzet rémisztően ismerős: itt egy ország, aminek a vezetése lenyúlja az egészségügyre szánt pénzeket, amikor pedig ennek következményeként emberek halnak meg, akkor elkezdenek külföldi érdekekről hadoválni és mellébeszélni, ami csak erősödik, amikor rájuk ömlik kicsit a bili. Mindezt olyan környezetben, ahol egy alapvetően sporttal foglalkozó napilap göngyölíti fel a korrupciós ügyeket, mert a közmédia nem beszél a kínos ügyekről.

 

 

A szörnyű aktualitást tehát a koronavírus adja, és az a szörnyű érzés, hogy ahogy a román kormány is azért hagyta meghalni a fiatalokat, mert hangoztatniuk kellett, hogy az ő egészségügyük is a német színvonalon van, úgy Kovács Zoltán akciócsoport-vezető a magyarokat is képes volt arról tájékoztatni múlt vasárnap, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú.

 

Ezek viszont már nem olyan típusú hazugságok, mint a szokásos Brüsszel-Soros-migránsok háromszög, és ezt a bukaresti történet mindennél élesebben mutatja be: ezeknek a hazugságoknak a kárvallottjai nem hülyék lesznek, hanem halottak.

 

Bár a Colectiv végkimenetele tragikusnak tűnik, azért érdemes hozzátenni, hogy azóta már legalább – igaz, lassan, de – megmozdultak a dolgok a román politikában, ami miatt épp egész Európa egyik legfurcsább helyzete áll fenn azzal, hogy a jelenlegi miniszterelnök saját magát akarja megbuktatni épp annak érdekében, hogy megszabaduljon a szociáldemokraták parlamenti többségétől. Ennek legújabb fejleményeiről itt írtunk.

 

A Colectív március 19 óta megtekinthető az HBO Gón.

 

FOTÓK: HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás