+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. március 21. szombat, 15:48
A koronavírus-világjárvány miatt már a hippimozgalom utolsó zárványa is kénytelen bezárni kapuit, sőt, kerítéssel fogják védeni magukat a hippik.

A Koppenhága bevárosának délkeleti részén található Christiania szabadváros a koronavírus-járvány miatt szombat délelőtt bezárta kapuit. A döntést – mint az önszervező közösség összes többi döntését –, a városi tanács hozta meg, a közleményt péntek este tették közzé Facebookon.

 

Milyen szabadváros?

 

Christiania városa több szempontból is egészen különleges jelenség. A dán fővároson belüli önjelölt város úgy tekint magára, mint ami nem tagja az EU-nak, legalábbis erre figyelmeztetik táblán a belépőket. Ráadásul

 

sehol a világon nem találni olyan zárványát a 60-70-es évek hippimozgalmának, amely a mai napig működőképes lenne.

 

Christiania története a 70-es évek elején kezdődött, amikor az állam működésével elégedetlen dán állampolgárok egy része önkényesen elfoglalta a második világháborúban katonai barakkoknak helyt adó városrészt.

 

Ekkoriban a fiatalok számára igen nehéz volt lakáshoz jutni és családot alapítani, így a tengerentúlról szabadon áramló eszmék mentén szánták magukat a területfoglalásra és csodával határos módon az általuk alapított szabadváros azóta is működik.

 

Dániában akkoriban egyébként sem volt ritka, hogy kommunákat alapítottak az emberek (a „kommuna” szó a mai napig szerepel sok térség hivatalos közigazgatási megnevezésében), ahol minden elképzelhető közös ügyről együtt döntött a városi tanács, a gyerekeknek nemcsak két szülője volt, hanem gyakorlatilag az egész közösség nevelte őket, és még a fürdőhelyiségeket és a mosdókat is közösen használták.

 

A területfoglalásnak és a rendületlen „függetlenségi harcnak” köszönhetően viszont egyedül Christiania élte túl ezt a négy évtizedet, pedig ez egyáltalán nem volt magától értetődő, ugyanis

 

lakóinak már több évtizede egy nehéz, permanens küzdelmet kell folytatniuk városuk fennmaradása érdekében.

 

A legfőbb konfliktusforrás mindig a kábítószer-használat volt, és hiába voltak Christianiaak szigorú szabályai erre vonatkozóan, az ország többi részéhez viszonyított szabadosságuk miatt hol a dán állammal, hol pedig a kábítószerpiacot kontrollálni akaró bűnszervezetekkel kerültek összetűzésbe.

 

A szabadváros viszont sosem arról szólt, hogy a területén belül aztán mindent szabad, amit csak el tudunk képzelni: a „keménydrogok” használatát például sosem tolerálták, a korai években először józanító karanténba zárták a függőket, azóta pedig minden további nélkül kidobnak bárkit, aki a tolerált kannabisz-származékokon kívül mással él.

 

Christiania szabadossága miatt hamar Koppenhága egyik legfőbb turistaattrakciójává vált – és nemcsak a szabad „füvezés”miatt, hanem az egyedülálló önszervezés és a sokszínű kulturális élet okán is,

 

ezért is jelzi a járványhelyzet komolyságát az, hogy még a szabadváros is kénytelen volt bezárni kapuit.

 

Jön a koronavírus, jön a kerítés

 

Az utóbbi egy hétben először különböző figyelmeztetésekkel próbálták kezelni a helyzetet, például megkérték a látogatókat, hogy tíz főnél nagyobb csoportokban ne tartózkodjanak a város területén, különös tekintettel arra, hogy időskorúak is élnek a szabadvárosban.

 

A látogatók viszont nem tettek eleget a kérésnek, az iskolabezárások után pedig különösen megnőtt a Christianiába érkezők száma, így az üzletek bezárása mellett arról is döntöttek, hogy

 

mostantól kerítéssel és őrökkel védik városukat

 

– mondta a dán közmédiának Hulda Mader szóvivő.

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.

Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?

Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás